Május 18-án államelnököt választ Románia, és ezúttal nem az a tét, hogy jobb- vagy baloldali politikus kerül-e az ország élére, amely halad tovább az 1989 decemberében maga elé tűzött úton – a demokrácia, a szabadság, a biztonság, fejlődés, jólét irányába, az emberi jogok tiszteletben tartására épülő szövetségeket kötve –, hanem az, hogy 35 év után visszafordul-e az autoriter rendszer, a bezártság, a katonai és megélhetési bizonytalanság, a recesszió, nincstelenség, korlátozott jogok felé, az elnyomó nagyhatalmi törekvések uszályába.
Vasárnap nem csupán egy személyt választunk, hanem egy irányt és egy államformát is, hiszen a legfontosabb állami intézmények (köztük a szenátus, kormány, hírszerző szolgálat) jelenleg ideiglenes vezetőit már az új államfő fogja kinevezni, tehát minden hatalom az ő kezében összpontosul majd. Az idén nagyon meg kell fontolnunk a választásunkat, ezért az alábbiakban a román sajtóban és a világhálón elérhető adatok alapján bemutatjuk az első forduló második helyezettjét, aki 21,01 százalékról indulva próbálja legyőzni a nála kétszer több szavazatot bezsebelt szélsőséges ellenfelét.
Erdélyi kisvárosból a világ egyik legnagyobb egyetemére
Nicușor-Daniel Dan 1969. december 20-án született Fogarason, egy olyan városban, amelynek akkor közel 34 ezer polgára között a hetvenes években még 7–7 százalék fölött volt a magyar és a német ajkú lakosság is. Édesanyja könyvelő volt, édesapja szakmunkás a vegyipari üzemben. A helybeli Radu Negru Líceumban végzett 1988-ban, de Craiován érettségizett az akkori matematikaválogatottal, mivel 1987-ben és 1988-ban maximális pontszámmal aranyérmet nyert a Nemzetközi Matematikai Olimpián. 18 évesen a Bukaresti Egyetem matematika szakos hallgatója, 1992-ben pedig a francia állam ösztöndíjával képezi magát tovább az ország egyik legrangosabb felsőoktatási intézményében (École Normale Supérieure). A mesterképzést a Sorbonne Egyetemen járja ki, és ugyanott doktorál. A román és francia nyelven kívül angolul is folyékonyan beszél.
Hazatérés: munka és közösségszolgálat
1998-ban hazatér Romániába, mert nem érzi magáénak a francia kultúrát; Bukarestben telepedik le, szándéka, hogy országa haladását segítse. A Román Akadémia Matematikai Intézetében dolgozik oktatóként és kutatóként, és egyik alapítója az intézeten belül francia mintára létrehozott egyetemnek (Școala Normală Superioară București). Egy interjúban elmondta: gyermekkorában azt hallotta, hogy orvosnak kell tanulnia, de ő matematikából volt jó, és arról álmodott, hogy egy matematikai intézet vezetője lesz, ahol majd sok filozófiát és irodalmat olvas.
De rögtön közösségi szerepet vállal. 1998-ban megalapítja a Fiatalok a Polgári Akcióért Egyesületet a változásra vágyó fiatalok számára. Két fórum után ebből nőtt ki 2000-ben a romániai kutatók Ad Astra Egyesülete.
Nicușor Dan a második fordulóban. Bízik abban, hogy a dolgos emberek többen vannak. Fotó: Facebook/Nicușor Dan
Nicușor Dan 2006-ban újabb civil szervezetet hoz létre, a Mentsétek meg Bukarestet Egyesület a régi fővárosi épületek lebontására és a zöldövezetek beépítésére pályázó ingatlanspekulánsok ellen lépett fel. 2008-ban az egyesület Bukarest egy urbanisztikai katasztrófa címmel közzétett egy jelentést, és ugyanabban az évben más civil szervezetekkel együtt összehozott egy megállapodást, amelyet az akkori választásokon induló összes polgármesterjelölt aláírt. (Aztán a megválasztott Sorin Oprescu nem tartotta be a szavát, ezért 2012-ben Nicușor Dan közzétette az elöljáró száz megszegett ígéretének lajstromát.) 2009-ben az egyesület elérte az urbanisztikai törvény módosítását, és 2020-ig 166 pert nyert meg a városházával szemben, de néhány visszhangos vereséget is elszenvedett (köztük az egykori Matache vásárcsarnok lebontását, amelyet egyetlen éjszaka alatt tüntettek el 2013-ban).
Független fővárosi főpolgármester
Nicușor Dan először 2012-ben pályázta meg Bukarest főpolgármesteri tisztségét, az indulásához szükséges aláírásokat a közösségi oldalán toborzott önkéntesek gyűjtötték össze, egy 12 órás jótékonysági koncerten is, amelyen 15 együttes és előadó lépett fel az egyetlen párt támogatásával sem bíró matematikus érdekében. A választáson a leadott szavazatok 8,48 százalékával negyedik lett (a közvélemény-kutató cégek 3 százalékon mérték), és azt nyilatkozta, hogy az igazi harc Bukarestért csak ezután kezdődik.
2015 nyarán bejelenti a Mentsétek meg Bukarestet (USB) politikai platform létrehozását, amelynek célja a bukaresti bürokráciával való küzdelem, a közpénz pazarlásának és a törvénytelenségeknek a leállítása, a lakhatási körülmények javítása. A kezdeményezést semmiféle ideológia nem határolja, a meglévő gondok megoldására törekszik, és víziót kínál Bukarestnek. Erre az ajánlatra a lakosság 25 százaléka vevő a 2016-os önkormányzati választáson, az ezt követő parlamenti választáson pedig az időközben országossá nőtt és nevét is ehhez igazító platform, a Mentsétek meg Romániát (USR) 9 százaléknyi bizalmat kap, és Nicușor Dan képviselői mandátumot nyer.
Néhány hónap után azonban lemond az USR elnöki tisztségéről és elvi okokból kilép az általa alapított pártból is. A tagok többsége ugyanis úgy döntött, hogy elutasító álláspontra kell helyezkedniük annak a PSD-s kezdeményezésnek a kapcsán, amely népszavazással akarta módosítani az alkotmánynak a család meghatározására vonatkozó szakaszát, azaz tételesen bevinni, hogy egy férfi és egy nő alkothat családot, az alaptörvényben ugyanis házastársak szerepelnek. Még ma is, mert a 2018-ban megszervezett referendum érvénytelen lett, a lakosság alig 21,1 százaléka vett részt, igazolva Dan azon véleményét, hogy a pártnak inkább a korrupcióval kell foglalkoznia.
Nicușor Dan A becsületes Romániára szavaz. Fotó: Facebook/Nicușor Dan
Így hát 2020-ban Nicușor Dan függetlenként (de a PNL és az USR–PLUS támogatásával) pályázza meg újból Bukarest főpolgármesteri tisztségét, és a szavazatok 42,8 százalékával le is győzi a szociáldemokraták újrázni kívánó jelöltjét, Gabriela Fireát, aki óriási adósságokat és zűrzavart hagyott maga után. Dan azonban módszeresen nekiállt a takarításnak: rendbe tette a város pénzügyeit, felszámolta a klientúra számára létrehozott pénzfaló önkormányzati cégeket – ennek következtében a Fitch hitelminősítő javított a főváros besorolásán, amely most több fokozattal magasabb az államénál –, rendbe tette a kommunizmusból maradt távfűtési hálózat egyharmadát (ez mintegy 300 kilométernyi vezeték cseréjét jelenti), amihez egyetlen elődje sem nyúlt hozzá, a város egyik derítőállomását, és új buszok, illetve villamosok beszerzésével növelte a tömegközlekedésben eladott jegyek és bérletek számát. Természetesen ezalatt is harcban állt az ingatlanberuházókkal, akik gyakran vádolták azzal, hogy akadályozza a város fejlődését. Ebben az időszakban sok bírálat érte, ő azonban kitartóan haladt tovább.
Meg is volt az eredménye: 2024-ben már a szavazatok 48,3 százalékával választják vissza tisztségébe. Ennek azért is súlya van, mert az államfő után Bukarest főpolgármesterének van a legnagyobb választói legitimitása Romániában a leadott voksok száma alapján. Ezúttal öt kisebb párt támogatta, szintén Gabriela Firea ellenében.
Második mandátumában helyi népszavazást ír ki a főpolgármesteri hivatal jövedelmeinek és hatáskörének növelésére. Konkrétan arra kér felhatalmazást a lakosságtól, hogy a jövedelmi adókat és helyi illetékeket a főpolgármesteri hivatal szedje be és ossza szét (mert a kerületi önkormányzatok túlságosan sokat költenek járdaszegélyekre, árvácskákra és más hasonlókra, és a fontos beruházásokra nem jut pénz), hogy az építési engedélyeket az egész főváros területén a főpolgármesteri hivatal adja ki, és hogy Bukarest minden iskolájában indítsanak egészségügyi és drogprevenciós programot (izlandi mintára). A népszavazást a 2024-es (utólag érvénytelenített) elnökválasztás első fordulójával egy napon szervezték meg, érvényes volt, és a résztvevők 66, 64, illetve 84 százalékos arányban mondtak igent Nicușor Dan mindhárom kérdésére.
A racionális, békítő politikus
S habár újraválasztásakor még azt nyilatkozta, hogy három mandátum kellene terveinek megvalósításához, Nicușor Dan a 2024-es elnökválasztás érvénytelenítése után, december 16-án bejelentette, hogy függetlenként megpályázza az államelnöki tisztséget. Döntését azzal indokolta, hogy a forradalom óta a legnehezebb vízválasztóhoz érkezett az ország, az emberek azt üzenték az elnökválasztáson, hogy így nem mehet tovább: túl sokat hazudtak nekik a politikusok, akik csak mímelik, hogy megoldják a gondokat, az intézmények pedig nem végzik a dolgukat. Alapvető változásokra van szükség abban, ahogy az állam a polgárok elvárásaira válaszol, és ez a változás csak egészséges alapokon jöhet létre – nyilatkozta. Három olyan fontos területet nevezett meg, amelyben államelnökként tehet valamit: a korrupciót és a különféle érdekcsoportok által elfoglalt állami intézményeket, az ország irányát, a társadalmi megosztottságot.
A jelöltséghez szükséges aláírásokat ezúttal is önkéntesekkel gyűjtötte össze, kampányát is magánadományokból fedezi. Támogatói kilétét azok kérésére nem hozta nyilvánosságra (az állami intézményekhez benyújtott elszámolásokban azonban megjelennek), és erre jó oka volt, miután ugyanis a 92 éves Victor Rebengiuc színész közölte, hogy ő az egyik, George Simion útszéli módon kitámadta a szakmai pályafutása és emberi tartása miatt is köztiszteletben álló művészt.
Nicușor Dan március 7-én nyújtotta be iratcsomóját a Központi Választási Irodához; ekkor még csak kis, parlamenten kívüli pártok, civil szervezetek és magánszemélyek támogatták, később azonban az USR kihátrált saját akkori (múlt héten lemondott) elnöke, Elena Lasconi mögül, és április 10-étől szintén Dan mögé állt, aki ugyan a május 4-én lezajlott első fordulóban feleannyi szavazatot sem kapott, mint George Simion, de távolról sem esélytelen: egy hét után már fej fej mellett mérik a népszerűségüket. (Ez nem jelenti azt, hogy a magyarság hátradőlhet: szükség lesz a szavazatainkra Simion legyőzéséhez. Minél többre.)
Nicușor Dan A becsületes Románia című programjával kampányol. Ebben az államelnök közvetítői szerepét hangsúlyozza: véleménye szerint nagyon fontos, hogy megértse az adminisztráció és a jog működését, hogy politikai egyezségeket hozzon létre, felismerje a hozzáértést a köz- és a magánszférában, a szakterületeken és a diaszpórában is a legmegfelelőbb közpolitikák együttes kidolgozása érdekében, valamint azért is, hogy helyreállítsa a párbeszédet az ország különböző szociokulturális rétegei között, az egyesítő értékeket keresve és a párbeszédet akadályozó túlzásokra figyelmeztetve.
A 60 pontba foglalt, szakértők segítségével kidolgozott elnökjelölti program kül- és belpolitikai kérdéseket is érint, valamint gazdasági, egészségügyi, oktatási, igazságszolgáltatási, környezetvédelmi, kulturális, esélyegyenlőségi és biztonsági elképzeléseket is tartalmaz. Nicușor Dan a tévéviták során (amelyeken igen jól állta a sarat, türelmesen, olykor szellemesen és néha humorosan válaszolt az ismétlődő, esetenként sületlen vagy kellemetlen kérdésekre is) beszélt a terveiről, és minden alkalommal kihangsúlyozta, hogy megválasztása esetén a sok széthúzás és gyűlölködés után az együttműködést, az egyetértést akarja előmozdítani, a korrupció és a nem működő intézmények helyett átlátható és az emberek szolgálatába állított államot szeretne létrehozni. Nem igyekezett mindentudónak mutatkozni, többször kiemelte a szakemberi, szakértői tudás fontosságát, és viszonylag sokat beszélt az oktatás helyzetéről; véleménye szerint az iskolának arra kell felkészítenie a gyermekeket, hogy megértsék a világot és boldogulni tudjanak benne.
Nicușor Dan kampányát önkéntesek vitték. Fotó: Facebook/Nicușor Dan
Nem titkolta, hogy Románia nehéz gazdasági helyzetben van, de úgy véli, hogy még egyensúlyba hozható, nyilván abban az esetben, ha a vasárnapi választást nem követi több hónapi politikai bizonytalanság az új kormány megalakítása vagy az előrehozott választások esetleges kikényszerítése miatt; véleménye szerint jelenlegi állapotában, ekkora költségvetési hiánnyal az ország nem engedhet meg magának ilyen kísérleteket. Elmondta, hogy olyan kormányt szeretne, amelynek a takarékossági és hatékonysági téren már bizonyító Ilie Bolojan a feje, és minden pro-európai pártot egyesít, de hozzátette, hogy ez nem rajta áll. Határozottan állást foglalt a reformok szükségessége mellett, külpolitikai téren fontosnak tartja a Moldovai Köztársaság segítését, a román–amerikai stratégiai partnerséget és az európai kapcsolatok szorosabbra fűzését is.
Többször elmondta: bízik Romániában, az itt élő dolgos emberekben, tisztességükben, tudásukban; másokat is erre kér, és arra biztat, hogy ne csüggedjenek. A május
18-ai választás véleménye szerint nem két személyről, hanem két irányról szól: arról, hogy Kelet vagy Nyugat felé akarunk-e menni, párbeszédet akarunk vagy gyűlölködést, nyugodt fejlődést vagy a szélsőségesek örökös feszültségkeltését.
Nicușor Dan nevéhez nem fűződnek botrányok, életmódja szerény. Élettársa húsz éve a vaslui-i születésű Mirabela Grădinaru, aki egy jó nevű autókereskedés menedzsere, de civil aktivista is. Habár Nicușor Dan konzervatív értékrendűnek vallja magát, nem házasodtak össze, de két gyermekük van, lányuk a 9., fiuk a 6. évében jár. Egy bérelt lakásban élnek, amelyért havi 580 eurót fizetnek. Dannak egy 1986-os Citroën gépkocsija van, és egy nem egészen 8000 négyzetméteres telke Predeálon. Szülei közül az édesapja él még, az ünnepeket hol nála, Fogarason tölti a család, hol Vaslui-ban, a politikus anyósánál. Nicușor Dan tavalyi éves fizetése főpolgármesterként 296 ezer lej volt.
Szoboravatás Kató Bélával és a magyarok jogai
Magyar kérdésekben korábban nem nyilatkozott Nicușor Dan, de 2022-ben Bukarest főpolgármestereként időt szánt arra, hogy Kató Béla erdélyi református püspökkel együtt leplezze le a reformáció köztéri emlékművét, Ionel Stoicescu szobrászművész alkotását, amelyet a 19. században épült és 1959-ben lebontott egykori református templom helyén állítottak fel Bukarest belvárosában.
Az idén először köszöntötte a magyar közösséget a magyar nemzeti ünnep alkalmából március 15-én, az elmúlt napokban pedig több kijelentést is tett a magyarsággal kapcsolatosan. Egy május elsején, még az első forduló előtt megjelent interjúban a Krónikának elmondta: víziója egy „olyan Románia, amelyben minden közösségnek – így a magyarnak is – megvan a helye és a tisztelete, ahol a kulturális különbségeket értékelik, nem pedig politikai célokra használják fel. A becsületes Románia megbízható ország a polgárai és nemzetközi partnerei számára egyaránt. Olyan ország, ahol gyermekeink helyben akarnak maradni.”
Szoboravatás Kató Béla püspökkel. Fotó: Facebook / Erdélyi Református Egyházkerület
Állást foglalt a decentralizálás és a helyi autonómia erősítése mellett, a közszolgáltatásokat minél közelebb vinné az emberekhez, és professzionális, nem átpolitizált adminisztrációt szeretne; a közigazgatási átszervezésről azt mondta, hogy „csak a polgárokkal és a magyar közösség képviselőivel való egyeztetéssel történhet meg”. Nem lesz könnyű, sem gyors folyamat végrehajtani a már halaszthatatlan reformokat, de lehetséges a javulás – állítja. Dan az RMDSZ nehéz küzdelmeit is méltatta, észrevette, hogy akkor sincs minden kapu nyitva a szövetség előtt, amikor kormányon van. Elmondta: erdélyiként nagyra értékeli a sokszínűséget, elnökként pedig a magyar közösség minden képviselőjével együtt fog működni, „függetlenül attól, hogy ki milyen véleményt képvisel, mert ez a közjót szolgálja”. A román–magyar államközi viszonyok javítását is céljának tartja. Május 11-én megismételte, hogy valamennyi választóhoz szólni akar (megérti Simion híveit is, akik csalódtak a politikai osztályban, látják a korrupciót és az inflációt), mert valamennyi választónak joga van beleszólni abba, hogy milyen irányba haladjon Románia, köztük a magyar nemzetiségűeknek is.
Ilyen barátságos és normális hangnemben román politikus rég nem szólította meg a magyarokat (sem). Lehet, hogy Nicușor Dan – akit közvetlen környezete figyelmes, nyugodt, kitartó és következetes személyiségként jellemez, aki arra törekszik, hogy megértse a dolgokat és jól megalapozott döntéseket hozzon – nem is a kisebbik rossz, hanem egy egészen jó választás lesz. Persze csak akkor, ha sokan elmegyünk szavazni vasárnap, és hozzásegítjük a független elnökjelöltet, hogy legyőzze a szélsőséges George Simiont. Így kap esélyt arra, hogy megpróbáljon egy jobb Romániát felépíteni a benne élőknek. Minket, magyarokat is beleértve.
