A SepsiBook meghívottaiBorsodi L. László

2025. május 16., péntek, Irodalom

Május 22. és 25. között Sepsiszentgyörgyön a Sepsi Arénában zajlik a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál. A rendezvényen számos hazai és magyarországi kiadó vesz részt, a négy nap alatt irodalmi, könyves, zenés programok, kiállítások várják az érdeklődőket. Szabó Eszter szerkesztésében alább és következő lapszámainkban a SepsiBook meghívott szerzői közül mutatunk be néhányat – a teljesség igénye nélkül – kedvcsináló gyanánt, ízelítőt nyújtva műveikből.

Borsodi L. László

Borsodi L. László költő, irodalomtörténész, kritikus és tanár, akinek talán egyik fontos ismérve, hogy élete és munkássága is szorosan összefonódik Csíkszeredával. A Márton Áron Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos diplomát. Doktori disszertációját Baka István költészetéből írta, verseiben pedig gyakran visszaköszönnek gyerekkori élményei, a ferences hagyomány és a székely-csángó múlt. 2007 óta szerkesztője a Csíksomlyó Üzenete című kiadványnak is, amelyben interjúkon, ankétokon keresztül örökíti meg a ferences közösség életét és a csíksomlyói búcsúk szellemiségét. Édesapja révén már gyermekként szoros kapcsolatba került a ferencesekkel, a csíksomlyói kegytemplom közelében nőtt fel, így természetes módon vált a rend életének aktív szereplőjévé. 2010 és 2019 között a ferences rend erdélyi rendtartományának sajtóreferenseként dolgozott, interjúkat készített szerzetesekkel, világi rendiekkel és a búcsúk szónokaival. Munkásságát több alkalommal díjazták már, ilyen például a Székelyföld-díj és a Látó-nívódíj.

 

Bennem a pokol

„Körülvettek a halál kötelékei,
s az alvilág csapdái;
elmerültem a nyomorban és a félelemben.”

(Zsolt 116,3)
 
„már itt van itt van itt van itt
az idő a tohonya gyilkos”

(Petri György)
 
először a talpam alatt éreztem
láttam ahogy a lábujjaim között felbugyog
nem tulajdonítottam jelentőséget neki
hiszen mással is megtörtént velem miért ne
egy nap ellepte mindkét lábfejemet
aztán egyre fennebb a bokámig ért
és hosszú hetek hónapok jöttek
kúszott felfelé a vádlimon a járásomat
lassította egyenetlenné tette mint e vers sorait
figyelmeztettek jó lenne irányt váltani
vagy jó lenne kilépni belőle haladéktalanul
de én inkább figyeltem az emelkedő szintre
minthogy visszakérdezzek válaszoljak
és újabb hosszú hónapok évek következtek
erre pontosan nem emlékszem hiszen a folyamatos
emelkedés mámora küzdelme minden energiámat
magára fordította szóval hosszú hónapok nem évek
igen hosszú évek múltán már a térdemen felül
sőt combközépig gázoltam benne hol szemembe
sütött a nap de nem ébredtem hol az éj gajdolt bennem
de nem tudtam nem hagytak aludni démonaim
a szívem zakatolása vagy az éhség de enni nem tudtam
szomjas voltam de nem tudtam inni és nem hagyott
az elhatározás se hogy holnap kilépek új nap új napsütés
tusolás borotválkozás fodrászat új frizura kiváló külső
de másnap ismét másnap minden elölről pontosabban
másnap ugyanott folytatódott nem nem másként folyt
mert folyt már ágyékig ért megbénítva minden kéjt
és újabb hosszú évek évtizedek áradtak de lehet
csak hónapok hetek napok nem tudom nem tudhatom
viszonylagossá vált az idő csak tegnapban csak mában
csak éjszakában csak nappalban mértem vagy mért
engem az idő a nem-is-tudom-minek-nevezzem létezés
már derékig ért már csak helyben jártam lélegzésem
ütemét figyeltem s néha még kinyújtottam a kezemet
kértem emberek segítsetek de egyesek a part felé hátráltak
mások röhögve hátat fordítottak futásnak eredtek és
voltak akik azt mondták fogj meg segítünk de csak akkor
ha te is magadon én persze azonnal megígértem
hogyne akarom akarom akarom akarom veletek egyedül
s bár éreztem már mellkasomig már nyakamig ér hogy
mindjárt a fülemig a szájamig hogy jaj hogy mi lesz
hogy lassan cserbenhagy májam gyomrom tüdőm
láttam magam a tükörben szemem fénytelen arcom
borostás szakállam csapzott hajam elnőtt bőröm sárgás
és szívem egyre kiszámíthatatlanabbul ver hogy már hogy
mindjárt nemsokára hogy Isten istenek édesanyám édesapám
feleségem gyermekeim testvérem mind kiket szeretek
mi lesz veletek és mi lesz velem és mi lesz Istennel nélkülem
hogy – – – és – – – de – – – nincs de és nincs út új szavakhoz
nem vezetnek egymáshoz sem a szavak csak az iszap van
csak a sár van csak a mocsár van csak a mély van
a mélység van a mélységből kiáltok hogy rám találj
ha akarsz és kihalássz magamnak s magadnak Uram

 

*

Költők egymás közt – Papp Attila Zsolt Villa Diodati és Borsodi L. László Te fordítsd el című kötetének bemutatója május 23-án, pénteken 16 órakor lesz a SepsiBookon. Beszélgetőtárs: Márton Evelin író.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az Ilie Bolojan által bejelentett megszorításokról?








eredmények
szavazatok száma 1149
szavazógép
2025-05-16: Szabadidő - :

A nap fotója

2025-05-16: Kiscimbora - :

Zágoni Balázs: Rendes mese

Apa ráripakodott Barnira: – Mikor fogsz végre rendet rakni az asztalodon?
Barni nem tudta, hogy mikor fog. Nem is rakhatott, hiszen ott hatalmas baleset történt: kisiklott a favonat, ledöntötte a legófelhőkarcolót, és az ráomlott az emeletes parkolóra. Barni jól tudta, hogy ilyen balesetek alkalmával semmihez sem szabad nyúlni, mert bármelyik percben érkezhetnek a rendőrök, mentők és tűzoltók.