A bírósági per Kézdivásárhelyen 2019. április 2-án kezdődött és 26 tárgyalás után 2024. június 25-én ért véget. A 2024/673-as alapfokú ítélethez a kivonat közlésekor hiányzott a döntés indoklása, a 47 oldalas végzést csak december 4-én hozták nyilvánosságra.

Az alapfokú döntés ellen fellebbezett a Láros Közbirtokosság, a római katolikus és az ortodox egyházközség, a Kun Kocsárd-iskola, a helyi földosztó bizottság, Borbáth Henrik, Borbáth Károly, Lukács Attila, Borbáth Zalán, Vitályos Tamás és Vitályos Márton közbirtokossági tag, illetve utolsóként és meglepő módon a felperes, a román állam a pénzügyminisztériumon keresztül.

Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a román állam a pénzügyminisztériumon keresztül azért indított pert az ozsdolai közbirtokosság ellen, mert álláspontjuk szerint a közel 2600 hektár erdőt törvénytelenül kapták vissza, mivel azt nem 1948-ban államosították, hanem már a két világháború közötti időszakban megtörtént a kisajátítása, és a közbirtokosság meg is kapta az ellenértékét. Az ozsdolaiak meglátása szerint azonban egy kisajátítási folyamat valóban elkezdődött 1923-ban, ám az 1948-ig nem zárult le, mert több rendben is pereltek ellene, és pénzt sem kaptak soha erdőikért.

Az alapfokú ítéletben a bíróság elrendelte a Láros Közbirtokosság 2571,3 hektár erdős területére szóló birtoklevelek, illetve az ezzel kapcsolatos helyi és megyei földtulajdonjog-megállapító bizottsági határozatok semmisé nyilvánítását, valamint a telekkönyvi kiigazításokat. Ha a megyei törvényszék megerősíti a kézdivásárhelyi bíróság ítéletét, az jogerőre lép, az ozsdolaiak erdőjussa állami tulajdonba és a Romsilva állami erdészet kezelésébe kerül. A kézdivásárhelyi bírósági döntés megtámadására ugyanis az ozsdolaiak számára egyetlen fellebbezési lehetőség adott, a Kovászna Megyei Törvényszék után sem a Brassói Táblabírósághoz, sem a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nem fordulhatnak. Az első fellebbviteli tárgyaláson az ozsdolaiakat Laczkó-Dávid Géza és Székely János ügyvéd fogja képviselni.