A politikus a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett tanácskozáson azt mondta: a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság. „Sajátos világ a csángó világ, hiszen olyan őshonos magyar közösség, amely formálisan nem volt a Magyar Királyság része. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy diaszpóra, hiszen nem kivándoroltak, hanem őshonos módon élnek Moldvában” – fogalmazott. Hozzátette: éppen ezért a támogatásoknak is sajátos, speciális formáit kell megvalósítani a csángó magyarság megmaradásához.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyarság sajátos nemzet. Egyfelől kultúrnemzet, amelyet mindig is a közös nyelv, a közös történelemtudat és a közös kultúra tartott össze. Másfelől közjogi, politikai nemzet is. Hozzátette: ez is magyarázat arra, hogy a magyarság ilyen mélyen kötődik a Szent Koronához.

A politikus szerint két feladatot kell egyszerre elvégezni, hogy minden nemzetrész megmaradhasson. Az egyik a közjogi egyesítés. Megjegyezte: ezért volt kulcsfontosságú, hogy olyan állampolgársági törvényt hozzanak, amely kiterjeszthető a csángó magyarokra is. A másik feladat, hogy az identitásunkat meg kell tartani. Kitért arra is, hogy a csángó magyarság identitásának lényegi eleme a katolicitás. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: egyfelől kétségtelen, hogy a Katolikus Egyház tartotta meg a csángóságot, de másfelől „az egyház szégyene, ami évszázadokon keresztül történt Moldvában az olasz papocskák általi elrománosítással”.

Semjén Zsolt komoly előrelépésnek nevezte, hogy ma már van magyar mise Csángóföldön, és köszönetet mondott azoknak a magyar papoknak, akik a nehéz időkben is vállalták, hogy átmennek misézni Moldvába.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy óriási előrelépés történt az oktatás megerősítése terén is: sok magyar ház épült, kollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer és különböző iskolán kívüli programok segítik a csángó magyarság megmaradását. Mint mondta, mindennek köszönhetően Csángóföldön nőtt a magyarság létszáma, nőtt a magyar intézményekbe járók létszáma, ami példaértékű az egész magyar nemzetpolitika tekintetében.

Az egységes magyar nemzet a XXI. században is változatlanul létezik – mondta Kövér László házelnök, kiemelve, hogy a nemzet tagjai ugyan különböző élethelyzetekben, de történelmi sorsközösségben élnek a Kárpát-medencén belül és azon kívül is. „Nincsenek külön külhoni magyar ügyek vagy külön csángó magyar ügyek, hanem csak egyetlen magyar ügy van, amelyet a nemzetpolitikánkban különböző eszközökkel kell szolgálnunk” – tette hozzá, kiemelve: a magyar nemzet lelki szabadságának forrása ezer esztendeje a Szent Korona.

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a csángó magyar kifejezésből a csángó előtag nem fosztóképző, mely által az érintett közösségek kevesebbek lennének a magyar nemzeten belül, hanem ellenkezőleg, a nemzet egésze válik többé általuk.

Kövér László hozzáfűzte: „a csángó magyarsággal nemcsak a történelem volt mostoha, hanem mi, magyarok is néha elfelejtkeztünk róluk”. „Az is látszik, hogy az önazonosság és az önfeladás, az identitásőrzés és az identitásváltás, az otthonosság és az elidegenítés küzdelmében parázsló csángó sors, napjainkban és a jövőt tekintve, egyben mélyen európai – s benne egyaránt magyar és román – kihívás is, amely elől senki nem térhet ki.” Kijelentette: „szembe kell néznünk ezzel a kihívással, és úrrá kell lennünk rajta”.

Kövér László azt mondta, mindenkinek fel kell ismernie, hogy senkinek nem lesz erősebb az identitása azáltal, hogy elfojtja a másét.

Az Országgyűlés elnöke leszögezte azt is, hogy a magyar nemzetpolitikában nincsenek elveszett ügyek, amíg vannak szolgálatra kész emberek, amíg van felelős és cselekvőképes magyar állam.