Történelmi pillanatnak nevezte lapunk megkeresésére Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) elnöke a Magyar Országház felsőházi termében tartott szerdai, csángókról szóló konferenciát, amelyen a szövetség vezetősége mellett hat iskolaigazgató, tanárok, hagyományőrzők, vállalkozók, Bákó megye magyar alprefektusa és Gajcsána község szintén magyar polgármestere alkotta a százharminc főnyi csángó küldöttséget. Az eseményt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezte, amelynek orvoscsapatai a 2000-es évek közepétől járnak a moldvai csángó településekre, ahol gyermekeket vizsgálnak meg.
Az országházi konferencia házigazdájaként Kövér László házelnök köszöntötte elsőként a moldvai csoportot. A rendezvény a magyar és a csángó himnusz éneklésével kezdődött Gyúr Gabriella csángó énekes előadásában. További felszólalók: Járai Zsigmond, a magyar–csángó kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, Edvi Péter, a csángó ügyek felügyelőbizottságának elnöke, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Polgár László az MCSMSZ elnöke, Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program vezetője. A második szekciót a magyarfalusi származású Iancu Laura író, néprajzkutató nyitotta meg, többek között felszólalt Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, Kovács Melánia, az MCSMSZ hagyományőrzésért felelős programvezetője, Gál Emília, Bákó megye alprefektusa, Gál Alina, Gajcsána község polgármestere.
Csütörtöki lapszámunkban (az MTI alapján) közöltünk részletet Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesének felszólalásából, aki többek között azt mondta: „Sajátos világ a csángó világ, hiszen olyan őshonos magyar közösség, amely formálisan nem volt a Magyar Királyság része. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy diaszpóra, hiszen nem kivándoroltak, hanem őshonos módon élnek Moldvában, (…) éppen ezért a támogatásoknak is sajátos, speciális formáit kell megvalósítani a csángó magyarság megmaradásához.” Hasonlóképpen szólt Kövér László házelnök is: „Nincsenek külön külhoni magyar ügyek vagy külön csángó magyar ügyek, hanem csak egyetlen magyar ügy van, amelyet a nemzetpolitikánkban különböző eszközökkel kell szolgálnunk.”
Polgár László lapunk megkeresésére elmondta, beszámoltak a szervezet harmincöt éves tevékenységéről, ismertették jövőbeli terveiket, és hangsúlyozták, hogy ezeknek jó hátteret biztosít az MCSMSZ, amely bebizonyította, hogy eredményesen dolgozik. Történelmi pillanatnak nevezte a szerdai konferenciát, amely szerinte hozzájárul a magyar identitás erősítéséhez, és nem csak a Budapestre utazott százharminc tagú küldöttségnek jelent sokat, hanem egész csángó közösségüknek. Tegnap a csángó ügyek felügyelőbizottsága ülésén számoltak be a 2024-es tevékenységről, hazatérve minden bizonnyal az otthoniaknak is részletesen mesélnek a szerdai nap eseményeiről, arról a napról, amelyen politikai döntéshozók, szakértők és közéleti szereplők együtt tanácskoztak arról, hogyan lehet segíteni, megerősíteni és megőrizni a moldvai magyarságot.
