Az Eurostat adatai szerint, melyeket az AFP nyomán idézett az Agerpres, 2023-ban uniós szinten az előző évi 1,46-ról 1,38-ra csökkent a teljes termékenységi arányszám. A szülőképes korú nőkre jutó születések száma Bulgáriában (1,81), Franciaországban (1,66) és Magyarországon (1,55) volt a legnagyobb. Romániában 1,54-es termékenységi arányszámot mértek. A nagy országok közül Lengyelország (1,2), Olaszország (1,21) és Németország (1,39) még távolabb áll a népességszám fenntartásához szükséges 2,1-es küszöbértéktől. Az uniós tagállamok közül Máltán (1,06), Spanyolországban (1,12) és Litvániában (1,18) volt a legkisebb a teljes termékenységi arányszám.

Az EU statisztikái szerint a nők első gyermekvállalásának átlagos életkora a 2013-as 28,8 évről 2023-ra 29,8 évre nőtt. Bulgáriában átlagosan 26,9 évesen, Olaszországban 31,8 évesen hozták világra első gyermeküket a nők. Romániában 2023-ban 27,1 év volt az első gyermeküket szülő nők átlagéletkora. 

A teljes termékenységi arányszám (TFR – total fertility rate) a szülőképes korú (15–49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne gyereket, mint amekkora eséllyel egy azonos korú nő szült gyereket a vizsgált évben – írja a Wikipedia. Nem összekeverendő a nyers születési arányszámmal, ami a teljes népességre jutó születések átlaga, és a tisztított születési arányszámmal, ami a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet, csak ebben az esetben biztosított a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása. 1,3-es érték alatt a népesség gyors ütemű fogyása valószínűsíthető, belátható időn belül bekövetkezhet teljes eltűnése, asszimilációja. (i.)