A kétórás tanácskozás után Nicuşor Dan a település lakói és a sajtó képviselői, több száz fős hallgatóság előtt elmondta: azért látogatott Parajdra, mert ott olyan súlyos helyzet állt elő, amely egy egész közösséget érint. Mivel a baj megelőzhető lett volna, azt kéri Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnöktől, hogy a kormány ellenőrző testülete indítson vizsgálatot a felelősök beazonosításra érdekében.

Az államelnök beszélt az eddig körvonalazott azonnali és a hosszabb távú intézkedésekről is. Elmondása szerint a sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) vállalta, hogy három héten belül megoldja a Korond-patak vizének elterelését, oly módon, hogy meg lehessen kezdeni a bányába ömlött víz kiszivattyúzását. Arra azonban, hogy meg lehet-e menteni a mélyebben fekvő kitermelési részleget vagy csak a bánya felsőbb szintjein lévő idegenforgalmi és gyógyászati látogatóközpontot, csak egy alapos tanulmány adhat választ – melynek 3–4 hónapon belül kell elkészülnie – magyarázta az elnök.

Ami a hosszú távú intézkedéseket illeti, olyan megoldást kell keresni, hogy a patak vize ne érhesse el azokat a talajrétegeket, amelyeken utat találhat a mélybe: itt egy új patakmeder kialakítása, illetve az esetleges áradások többlethozamának felfogására alkalmas vízgyűjtő tó kialakítása is szóba jöhet – magyarázta Nicuşor Dan. Megvalósíthatósági tanulmány vizsgálja majd, hogy melyik a megfelelő megoldás és melyek ennek költségei. „Természetesen mindezeket már régen el kellett volna végezni” – tette hozzá az államfő.

130 millió a sürgős teendőkre

Az államfő érkezését megelőzően Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter Parajdon azt mondta: az első becslések szerint 130 millió lejre lesz szükség a lesürgősebb teendő, a Korond-patak eltereléséhez, ami négy hónapot vehet igénybe.

A miniszter szerint a korábban megkezdett munkálatokat a környezetvédelmi engedélyek hiánya hátráltatta, amelyet tudomása szerint a térségben élő, védettséget élvező hódok jelenléte miatt nem adtak ki. A tárcavezető szerint kedden külföldi szakemberek érkeznek a helyszínre, hogy víz alatti drónokkal térképezzék fel az elöntött bánya állapotát.

Hárítják a felelősséget

A Salrom péntek esti közleményében azt állította, hogy az utóbbi évben 15 millió lej értékű beruházásokat hajtott végre a Korond-patak vizének levezetése, medrének szigetelése érdekében, de mindezt a vízügyi illetékesek útmutatásai alapján, tekintettel arra, hogy a bányavállalatnak nincsenek saját vízügyi szakemberei.

A vízügy viszont azt állítja, hogy már 2012-ben kiadta a bányavállalatnak az engedélyt a Parajd-patak elterelését, illetve medrének szigetelését célzó munkálatokra, de a bányavállalat területén a vízügy nem végezhet – csak engedélyezhet – folyószabályozási munkálatokat, erről csak a terület tulajdonosa rendelkezhet.

Lakossági fórum

Az államfő szombati parajdi látogatása alkalmából lakossági fórumot is tartottak, melyen hozzávetőleg 300 helyi lakos vett részt – számolt be a Maszol hírportál. A lakossági fórum első része nem volt sajtónyilvános, de végül Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes ismertette az ott elhangzottakat. Hangsúlyozta, a helyieknek joguk van választ kapni arra, hogy ki és miért felelős az eseményekért. A vizsgálatok során két intézmény – a Salrom és a román vízügyi hatóság felelősségi körei kerülnek előtérbe, és az ellenőrző testület jelentéséből kiderül majd, kinek milyen mulasztása vezetett a helyzet kialakulásához.

A tárcavezető szerint a legégetőbb, hogy miként állítják meg a víz beáramlását a bányába. A szakemberek egy ideiglenes technikai megoldást javasoltak: egy 270–300 méteres cső­rendszer segítségével elvezetni a vizet a Korond-patak medréből, ahonnan a bánya megtelt. Amit a Salrom és a vízügy vállalt, azt be kell tartaniuk. Azok, akik nem teljesítik a határidőket és feladatokat, felelősségre lesznek vonva – tette hozzá Tánczos.

A vizsgálat elkezdődött

Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök szombaton a kormány Facebook-oldalán bejelentette, hogy az államelnök álláspontjával összhangban már pénteken utasította az ellenőrző testület vezetőjét a parajdi sóbánya helyzetének kivizsgálására, az idáig vezető okok és felelősök gyors és alapos feltárására. A kormányfő emlékeztetett, hogy szintén pénteken elrendelte a gazdasági, a környezetvédelmi, a pénzügyi, a fejlesztési és a belügyi minisztérium államtitkáraiból álló munkacsoport létrehozását, amely gazdasági, műszaki és pénzügyi megoldásokat keres a munkahelyeiket és gazdasági tevékenységeiket elveszítő helyi közösség számára, valamint a károk helyreállításához és a parajdi sóbánya újranyitásához.

„Azonnali közbelépésre van szükség. Elsősorban az emberek biztonságáról és a további károk megelőzéséről kell gondoskodnunk, ugyanakkor fontos, hogy pontos ismereteink legyenek a terepen előállt helyzetről, hogy mielőbb biztosítani tudjuk a helyreállításhoz szükséges erőforrásokat. A térség sajátosságát figyelembe vevő átfogó perspektívát kell kialakítanunk, hogy visszaadjuk az embereknek a gazdasági, idegenfogalmi újjászületés reményét” – idézte az ügyvivő miniszterelnök szavait a kormány sajtóirodája.

Felszerelést és szakértőket küldenek

Az Európai Sótermelők Szövetsége készen áll felszerelést és szakértőket küldeni Parajdra a sóbánya helyzetének megoldása érdekében – jelentette be szombaton az országos sóipari vállalat, a Salrom igazgatója. Constantin Dan Dobrea szerint az összes európai sótermelő ország nagy kapacitású szivattyúkat fog küldeni, hogy segítsenek eltávolítani a beömlött vizet a bányából.

A Salrom igazgatója szerint azonban a víz kiszivattyúzása csak az egyik probléma, a másik az, hogy hová vezessék el a nagyon magas sótartalmú vizet. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Sótermelők Szövetségének – melynek a Salrom is tagja – segítségével valószínűleg be tudnak szerezni sótalanító berendezéseket is. A Salrom igazgatója beszámolt arról is, hogy bányamentők szálltak le a bánya mélyére mintát venni a tárnában felgyűlt vízből, és kiderült, hogy a sókoncentráció 160 gramm literenként, ami sajnos rossz hír, mert csak akkor szűnik meg a tárnákban lévő só oldódása, amikor a víz sókoncentrációja eléri a 300 grammot literenként.