SepsiBookRavasz székely festők vászonra rejtett titkai

2025. június 3., kedd, Irodalom

Küllemében is szemrevaló, igényes kiadvánnyal jelentkezett az idén 80. életévét ünneplő Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész, akinek Képhistóriák című, Barabás Miklós és Gyárfás Jenő válogatott műveit elemző kisesszéiből készült könyvét a SepsiBookon ismerhették meg az érdeklődők. Az ARTprinter Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv sajátos utazásra kalauzolja a szépművészetek iránt érzékeny olvasót a két jelentős életművet hátrahagyó 19. századi alkotó köz- vagy kevésbé ismert műveinek elemzésével.

  • Kopacz Attila és Jánó Mihály. Albert Levente felvételei
    Kopacz Attila és Jánó Mihály. Albert Levente felvételei

Jánó Mihály a kiadó vezetője, Kopacz Attila társaságában vetített kiselőadásban ismertette a könyv előzményeit, a megjelenés körülményeit és természetesen a tartalomból is ízelítőt nyújtott. Amint a szerzőtől elhangzott, a kiadvány ötlete onnan származott, hogy évek óta írogatott kisebb jegyzeteket, esszéket Barabás Miklós képeiről. A kezdetek 1998-ra nyúlna vissza, akkor szerveztek egy emlékkiállítást Barabás Miklós alkotásaiból, műveiből és őt azóta is foglalkoztatta a munkássága, a Szent László legendakört ábrázoló falfestmények, freskók mellett. Jánó Mihály szerint a Barabás Miklóst kutató szakirodalom nagyon szegényessé vált a halála óta, három olyan könyv született Magyarországon, mely az életművel foglalkozik. „Némileg elhalványult a jelentősége, és egy Háromszéken élő művészettörténésznek mi más lehet a feladata, mint hogy egy itt született óriási festő életművébe beleássa magát, és igyekezzen mindent megtudni”.

Gyárfás Jenő neve jelen van a köztudatban nemcsak a múzeum tárlatai, de már a sepsiszentgyörgyi képtár neve révén is, és úgy érezte, a maga részéről kellően avatott, hogy az ő életművét is megközelítse a kisesszéken keresztül – részletezte a művészettör­ténész.

 

 

Barabás Miklós esetében az „fogta meg”, hogy egy nagy életműszintézis, életrajz megírására eddig senki sem vállalkozott, összefoglaló munkák ugyan születettek, de bizonyos képek megfejtésébe nem igazán mentek bele a szerzők, még mindig számtalan részletkérdés vár tisztázásra, vagy pontosításra. Gyárfás Jenő szintén hatalmas életművét is több kutató feldolgozta már, de meglátása szerint egy-egy festményével kapcsolatban még mindig maradtak kutatástörténeti és értelmezési kérdések. Jánó Mihály úgy véli – és ezt a kisesszében is igyekezett kidomborítani – hogy mindkét alkotó ravasz székely volt, akik nagyon sok mindent elrejtettek képeikben. A kötetben foglalt jegyzetek és kisesszék – amint az a előadás során is egyértelművé vált – a két alkotó életútjához igazodva, az alkotások keletkezését, valamint későbbi sorsát is igyekeznek bemutatni, illetve a portrék esetében (amiből Barabás Miklós hatalmas festészeti hagyatékából rengeteg van) az ábrázolt személy azonosítását és élettörténetét (kiemelten a női sorsokat) is az olvasó elé tárják.

A kiadványt fellapozók igazi kuriózumokkal is találkozhatnak, így Barabás Miklós 1826-ban, nagyenyedi diákévei alatt készült, sokáig elveszettnek hitt, másolatairól ismert Quodlibet tusrajz emléklapjával vagy a nagyszebeni korszakából származó miniatúrákkal. Gyárfás Jenő esetében a kiadvány külön érdekessége, hogy a festő diákkori rajzait (ezekből összesen huszonnégy ismert!) sikerült a kiadóval karöltve megszerezni, így ezek első ízben kerülnek közlésre. De szintén kivételes a mester két ragyogó miniatúrákkal díszített, 1894-ben kiadott díszalbuma, amelyeket Jókai Mór és Beksics Gusztáv országgyűlési képviselők tiszteletére készített. Jánó Mihály a kötetben felvonultatott több alkotás esetében egy szubjektív, kifejezetten személyéhez kötött értelmezési síkkal is kísérletezik, például Barabás Miklós Vásárra induló román család című alkotásánál vagy éppen a Szalagfű címet viselő esetében.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az Ilie Bolojan által bejelentett megszorításokról?








eredmények
szavazatok száma 783
szavazógép
2025-06-03: Gazdakör - :

Elmarad a hódmezővásárhelyi kiállítás

A Magyarországi Állattenyésztők Szövetsége és a Hód-Mezőgazda Zrt. többszöri tanácskozás után úgy döntött, hogy az általában május végén, június elején megszokott, az állattenyésztők ünnepeként emlegetett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok (ahová erdélyiek serege is kilátogat), a járványügyi helyzet, a ragadós száj- és körömfájás miatt idén elmarad. (i. p.)
2025-06-03: Irodalom - Mózes László:

Lovagi eszméket kellene követni (SepsiBook)

Lovag Dulcinea – ez Kemény István magyarországi költő legutóbbi, tavaly megjelent verseskötetének címe, melyet szombaton mutattak be a SepsiBookon. Lovagköltészet 146, egymáshoz kapcsolódó verssel – mindez egy új korszakot is jelent a szerző lírájában.