A településen vasárnap este a helyiek és az őket segítő önkéntesek 12 ezer homokzsákból építettek védőgátat egy esetleges árhullám megfékezésére. A gát a régi bányarész, a Dózsa-bánya tetejének hirtelen beomlása esetén keletkező árhullámtól védené a környékbeli házakat. A munkálatok azt követően kezdődtek el, hogy szombat este óta több beszakadás jelent meg a vízzel feltöltődött bánya felszíni részén, egy nagyobb omlás pedig árhullámot gerjeszthet. Ezen a területen ömlött be a múlt heti esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize, víznyelőket kialakítva a sóbányában.

A vízügyi hatóság tegnap közölte, hogy egységeik, a katasztrófavédelem, a Salrom sókitermelő bányavállalat, a csendőrség és az önkéntesek részvételével 750 méter hosszú védővonalat alakítottak ki. Állandóan felügyelik a helyzetet, és készek beavatkozni, újabb védelmi intézkedéseket hozni. A hatóságok korábban közölték: a hét elején a Korond-patak elterelési munkálatai is elkezdődnek.

A községbe vasárnap Korondról, Farkaslakáról, Székelyudvarhelyről és Maros megyéből is érkeztek önkéntesek, továbbá több község önkéntes tűzoltói és a Vöröskereszt önkéntesei is segítettek a homokzsákok elhelyezésében – nyilatkozta Bíró Barna Botond. Beszámolt arról is, hogy a hét elején megérkeznek Parajdra azok a speciális drónok, melyek révén részletesebb talajmintákat tudnak venni és a földmozgásokat is pontosabban tudják elemezni. A településen a vasárnap speciális járművel végzett ellenőrzések során nem észleltek gázszivárgást. Bíró Barna Botond videóüzenetében úgy fogalmazott: az idő múlásával a helyiek és a hatóságok is egyre nyugodtabbak lehetnek, hogy a Dózsa-bánya fölötti terület nem egyszerre, hanem lassan, darabokban omlik be, és így kisebb az árhullám veszélye.

A Hargita megyei prefektúra tegnap ismertette, hogy elegyengetik a több helyen megsüllyedt földfelszínt a parajdi sóbánya Telegdy-ágának területén a lehetséges morfológiai változások megfigyelése érdekében. A térségen áthaladó közutat nem fenyegeti ugyan közvetlen veszély, de rendőrök és csendőrök segítségével korlátozzák a forgalmat. A közlemény szerint csúcstechnológiás berendezések bevetésével mérik fel a bánya állapotát, és a vállalat bányamentői is a helyszínen tartózkodnak. A prefektúra beszámolt arról is, hogy a Korond-patak elterelésére javasolt útvonalat hamarosan ismertetik.

Háromszázmillió lejes gyorssegély

A parajdi válság miatt összehívott rendkívüli ülésen 300 millió lejes keretösszeget különített el tegnap a kormány a bányakatasztrófa következményeinek kezelésére – jelentette be az ülést követő sajtótájékoztatón Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter. A keretösszeg egyharmada a kormány tartalékalapjából azonnal lehívható gyorssegély, amelyből a parajdi sóbányát működtető Országos Sóipari Társaságot (Salrom), a víz alá került bánya föld alatti egészségügyi és látogatási központjában működő vállalkozásokat kártalanítják – magyarázta a miniszter. Hozzátette, a keretösszeg egy másik segélycsomagjával azon felszíni idegenforgalmi vállalkozásokat támogatják, amelyek a bánya bezárása miatt jelentős bevételkieséssel szembesülnek.

Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter elmondta: a Salrom által Parajdon foglalkoztatott 140 bányász 2025. december 31-ig megkapja teljes bérét. A tegnap elfogadott kormányhatározat alapján 200 Parajdon bejegyzett vagy ott munkapontot működtető turisztikai vállalkozást kárpótolnak az idei forgalomkiesésért a világjárvány idején bevezetett módszer alapján. A szállásadó helyek és közétkeztetési vállalkozások a tavalyi forgalom függvényében év végéig igényelhetnek kárpótlást, vállalkozásonként 300 ezer eurót nem meghaladó mértékben – részletezte a tárcavezető.

A tegnapi kormányinfón megerősítették, hogy Románia az Európai Unió katasztrófavédelmi mechanizmusát is aktiválta, a konkrét segítségről pedig a károk mértékét és a szükséges segítséget meghatározó szakértői felmérés nyomán születik döntés.