Hálával gondolunk azokra, akiknek áldozatvállalása lehetővé tette, hogy a magyar nemzet megerősödjön és képes legyen kiállni a történelmi viharokat – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára tegnap Tihanyban a nemzeti összetartozás napján.
Soltész Miklós felidézte, hogy 1920-ban a trianoni békediktátum értelmében elvették az ország területének kétharmadát. Nagy dolognak nevezte, hogy „105 év után mégis itt vagyunk”. Felidézte: szétdarabolták a nemzetet, és nyolc jelenlegi ország kapott a területekből. Mint mondta: „a diktátumot, amelyet ránk erőltettek, ma már nem szenvedésként éljük meg, hanem inkább erőt merítünk belőle”.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap Szarvason. A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékműnél kifejtette, június 4-e sajátos kettősséget hordoz: egyrészt Trianon gyásznapja, másrészt a nemzeti összetartozás ünnepe is. Emellett a tanulságok megértésének napja is: meg kell érteni, mi vezetett Trianonhoz, és le kell vonni a nemzet jövőjére vonatkozó tanulságokat. „És a büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl, és ez erőt ad a jövőre is” – hangsúlyozta Semjén. Emlékeztetett, a trianoni békediktátummal Magyarország területének kétharmadát, a lakosság felét elcsatolták, és minden harmadik magyar idegen impérium alá került.
Trianon sorstrauma
Mondjuk ki június 4-én: össze kell fognunk. Minden magyarnak, egymásért! – fogalmazott Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke közleményében. „Mi, magyarok, több mint ezeregyszáz éve élünk itt, Európa közepén, népek és hatalmak ütközőzónájában. Átéltünk forradalmakat, megszállásokat, gyászokat és újrakezdéseket. És mégis megmaradtunk – mert tudtuk, hogy nem a széthúzás, hanem az összetartás az útja a megmaradásnak” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Hozzátette: a magyarok lelke együtt erő, külön pusztulás, közösen építünk, megosztva elbukunk.
Trianon sorstrauma, amelyre úgy kell emlékezni, hogy kimondjuk az igazságot az igazságtalanságról, de nem menekülünk a sérelmeink közé a valóság elől – írta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Emlékeztetett: 105 éve ilyenkor „az ország lehajtott fejjel gyászolta a trianoni döntést”. „A fájdalom akkor egyesítette a nemzetet. Ma már a fájdalom sem. Trianon velünk él, kitörölhetetlenül. Trianon sorstrauma. Szenvedést jelentett sok százezer embernek, örökre felforgatva 3,5 millió határon túli magyar életét. Kisebbségi magyarnak lenni mindennapos feladat, és bizony: küzdelem. Ezt tisztelni pedig kötelesség” – fogalmazott.
Önvédelmi küzdelmek
Amit a magyarok önmagunkért és Európáért tehetnek, az, hogy folytatják a 2010-ben megkezdett demokratikus nemzeti önvédelmi küzdelmeiket, melyet a magyarság többségének józan esze, nemzeti összetartozás-tudata és szavazata éltet – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen tegnap Nyíregyházán. Kövér László az Életfa-emlékműnél tartott beszédében fontosnak nevezte, hogy a magyarok semmilyen körülmények között, senki által ne hagyják becsapni magukat, ne váljanak ismét olyan megtévesztés áldozatává, mint amilyennek elődeik váltak közvetlenül Trianon előtt, 1918 őszétől 1919 őszéig, valamint ne veszítsék el még egyszer nemzeti államuk cselekvőképességét. „A történelem nem ismétli önmagát, de gyakran rímel önmagára. Gyermekeink és unokáink számára tragikus volna, ha hagynánk, hogy az előttünk álló magyar jövő az 1918–19-es történelmünkre rímeljen” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Június 4-e nemzeti összetartozásunk napja, és éljünk bárhol is, magyarok vagyunk, összetartozunk – mondta a kulturális és innovációs miniszter a Facebook-oldalára feltöltött videójában tegnap. Hankó Balázs elmondta, ezt jelképezi az a nemzeti színű karszalag is, melyet több mint tizenhatezer ember csuklójára kötnek fel kollégáival szerte a Kárpát-medencében. Hozzátette, a nemzeti színű szalag a történelmi Magyarország 4166 kilométernyi határát jelképezi. A miniszter úgy fogalmazott: „összetartozunk, egy vérből valók vagyunk, és ez igaz akkor is, amikor segítség kell, ahogy segítséget nyújtunk Székelyföldön mindazoknak, akik az árvíz miatt erre rászorulnak”. Hangsúlyozta: „Isten éltesse a magyarokat, Isten éltesse a magyar nemzetet a nemzeti összetartozás napján is.”
