Bizony, ha az államkassza úgy tele lenne pénzzel, mint vízzel a parajdi sóbánya, akkor nem lenne semmi gond. Új államelnökünk viszont jó szándékkal van tele, de szerencséjére a meglebegtetett adóemelések és megszorító intézkedések nem az ő hatáskörébe tartoznak, így őt azokért majd nem is lehet felelősségre vonni. Esetleg csak azért, amit mondott nyugtatásként, népszerűségének növelése, a választás megnyerése érdekében, ami ugyebár csak marketingfogás (de jó, hogy nem fogott padlót). Miután megnyerte a választást, mondta azt is: szakikkal „szimulálták” azt, hogy mennyi pénzt hozna a büdzsébe egy lehetséges áfaemelés – ami sokaknak olyan lenne, mint az ár(víz)szint-emelkedés –, de azok „abszolút elméletiek” voltak.

Sajnos, jön a sok károgó szakértő, akik meghányják-vetik a dolgokat, és ők egyebet mondanak. Nagy szomorúságunkra elő is álltak mindenféle javaslattal, amelyekkel mi nem értünk egyet, és biztosan Nicușor Dan sem. De ha a kormány majd úgy dönt, hogy növelni kell a bevételeket, az adófizető polgár majd fizet, Nicușor Dan pedig csak sajnálkozhat (ha akar).

A pártok szakértőiből álló technikai csoport tárgyalta ezeket az államkassza számára kedvező, a vállalkozók és dolgozók számára fájó intézkedéseket. Egyesek azt javasolták, hogy az osztalékra is számoljanak 16%-os adót. (Ez jelenleg 10%, régebb 5% volt.) A jövedelmi adó lehetne 19% az eddigi 16 helyett. A nyugdíjasok is hozzá kellene hogy járuljanak az államkassza feltöltéséhez, és egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie mindenkinek, aki többet kap kézhez 2500 lejnél. (Jogos? Talán az, hiszen az idősek betegeskednek leginkább, de akkor is...). A HoReCa szektor (vendéglátóipar) estében is növelnék az áfát (ezt még a világjárvány miatt vitték le). Az állam bevételeiben bizony hiány van, ötletekben azonban – hogy miként lehetne azokat növelni – ez fel sem tevődik. A PSD-sek progresszív adókulcsok, szolidaritási adó bevezetését javasolják 10 000 lejes havi jövedelem felett, aztán pótadókat luxusautókra, ékszerekre stb. (Ezeket újabban még a hozzátartozókra sem kell átíratni, ékszerét-Ferrariját nevére veheti bárki politikus.)

Míg a PSD a fényűzésre céloz a maga tűzijátékával, Nicușor Dan inkább az adócsalások visszaszorításban látja a megoldást. A miniszterelnöknek javasolt Ilie Bolojan finoman azt mondja, lehetséges, hogy kénytelenek lesznek növelni az adókat és illetékeket, mert a gazdasági helyzet bonyolult. (Csak épp ne fokozódjon, mint a nemzetközi helyzet.)

Nicușor Dan kérni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanács júniusi ülésén a titkosszolgálatokat, hogy avatkozzanak be a nagyobb adócsalási ügyekbe, aminek jövőre már látszata is lehet. Így az adócsalás elleni harc része lesz Románia védelmi stratégiájának, nemzetbiztonsági kockázatként kezelnék a lopást, hogy visszaszorítsák. (Ha a magyarokat kivennék a nemzetbiztonsági kockázatot okozók listájáról, több erőforrás maradna az adóelkerülők kézre kerítésére.)

Természetes, hogy a titkosszolgálatok is nagyon szeretnék, ha nőne a szerepük, de nem azért, mert azzal nőne a hatalmuk is, ó, nem, hanem csakis az ország pénzügyeinek tisztán tartása érdekében. Láttunk már ilyent 2005 táján is, amikor Traian Băsescu elnök idején a korrupciót sorolták be a nemzetbiztonsági kockázatok közé. Akkoriban aztán már olyan hatalomra és befolyásra tettek szert a „szolgálatok”, hogy azt sem lehetett tudni, ki vezeti az országot: a politikusok, vagy akik elvileg az igazságszolgáltatást szolgálják titkosszolgálati eljárásokkal. Aztán az alkotmánybíróság 2018-ban úgy döntött, hogy a korrupciót nem lehet nemzetbiztonsági kockázatnak tekinteni, és ennek következtében egy sor nagy korrupciós ügy, sikkasztási botrány elsikkadt.

Hát meglátjuk, hogy most ebből a nagy nekibuzdulásból mi is lesz.

Nicușor Dan Vilniusban a B9-csúcstalálkozón. Fotó: Facebook / Nicușor Dan