Legalábbis erre utal, hogy olyan feltételeket szabnak, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítenek minden reformot, és olyan személyeket küldenek a már elengedhetetlenül szükséges megtakarítások megtárgyalására, akik nagymértékben felelősek az óriási költségvetési hiányért és a súlyos államadósságért, illetve azokért a közállapotokért, amelyek az egész országot helyben – és a korrupciós kerékvágásban – tartják. Egyikük Adrian Câciu, aki az elmúlt években az európai alapokért felelős minisztériumot és a pénzügyi tárcát is vezette (akkor sem sokak örömére, s ma már azt is látjuk, hova), a másik Cristian Socol, a PSD pénzügyi politikájának, köztük az állami fizetések és a magánszférára kivetett adók hirtelen növelésének kiagyalója, a harmadik pedig Radu Oprea gazdasági miniszter, akit korábban adócsalásért és pénzmosásért vizsgált az ügyészség (a bíróság azonban rekordidő alatt, pár hét után visszadobta a vádiratot). Az is beszédes, hogy eddig a PSD az egyetlen, amely nem ismerte el, hogy felelősség terheli Románia tarthatatlan anyagi helyzetéért: a PNL (ideiglenes elnöke, Ilie Bolojan révén) és még az előző kormányból két éve kipenderített RMDSZ is vállalta a ráeső részt, csak a legnagyobb, főkolompos párt tesz úgy, mintha ők mindent jól végeztek volna. 

Sőt, meg is vannak sértődve a szociáldemokrata vezetők, ha valaki a legenyhébb bírálatot is meg meri fogalmazni irányukban. Mintha nem ők vágnák maguk alatt a fát, nem csupán a túlköltekezéssel és az örökösen elnapolt reformokkal (ami miatt hatalmas európai pénzektől esünk el), hanem a választási háttérmachinációkkal is, amelyek következtében történelmi mélypontra zuhant a párt támogatottsága is: a 2024-es parlamenti választásokon alig lépték túl a 22 százalékot, elnökjelöltjük, Marcel Ciolacu pedig kevesebb szavazatot kapott, mint a lenézett Viorica Dăncilă az előző megmérettetésen. De talán van lejjebb is: a PSD jelenlegi népszerűségi mutatója alig haladja meg a 16 százalékot, ideiglenes elnökéé pedig, a Ciolacuval egy magánrepülőgépen utazgató Sorin Grindeanué a 13 százalékot sem éri el, feleakkora sincs, mint a Kelemen Hunoré. Ugyanazon felmérés szerint a PNL ázsiója 13–14 százalékról 16,6 százalékra nőtt, azaz egy rendkívül alacsony értéken előzi a PSD-t – és mégis a PSD ugráltat mindenkit, az a párt, amely az idei elnökválasztás első fordulója után lemondott a kormányzásról, most pedig nem tudja eldönteni, hogy hova álljon: húzza-nyúzza a dolgokat, és hol technokrata, hol rotációs miniszterelnököt javasol, hol ellenzékbe vonulással zsarol. Teheti, mert közben növeli parlamenti erejét, befogadja a szélsőséges pártokból kilépőket, bár ez is visszaüthet. De hát ennyi telik Liviu Dragnea utódaitól. Sem értük, sem a pártért nem kár, csak azért az egyért, mert rajtuk múlik, hogy milyen kormánya lesz Romániának.

A PSD lemondott és ideiglenes elnökei: Marcel Ciolacu és Sorin Grindeanu. Fotó: Facebook / Ministerul Transporturilor si Infrastructurii România