A parajdi sóbánya sorsa nemcsak helyi katasztrófa, hanem figyelmeztetés is, hogy amennyiben az Európai Unió kohéziós politikája nem veszi figyelembe a régiók sajátos kulturális és gazdasági örökségét, akkor Európa nemcsak gazdasági értékeket, hanem identitást is veszít – írta tegnapi közleményében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Az SZNT-elnök rámutatott, hogy a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés szervezőiként június 25-én Brüsszelben meghallgatáson vesznek részt az Európai Parlament Regionális Fejlesztési (REGI) szakbizottsága előtt. Aláhúzta, kezdeményezésük nem elvont jogi kezdeményezés, hanem konkrét eseményekre, célokra alkalmazható. „Teljes mértékben ráillik a kohéziós politika javítására vonatkozó elképzelés mindazokra az eseményekre, amelyek Parajdon történtek ez év május végén, júniusban” – mutatott rá. Emlékeztetett: Románia június elején mozgósította az EU vészhelyzeti rendszerét, hogy megakadályozza a parajdi sóbányánál történt katasztrófa kiterjedését.
A parajdi eseményekhez kapcsolódva Izsák Balázs az EU kohéziós politikájának három vetületére mutatott rá. Ezek egyike a régiók sebezhetősége és a kohéziós politika felelőssége. Kifejtette, a parajdi bányakatasztrófa „nem csupán egy természeti csapás, hanem egy régió kollektív történelmi és kulturális örökségének veszélyeztetése”. Példa arra, mi történik, ha a kohéziós politika nem ismeri fel a helyi értékek és örökségek védelmének fontosságát – húzta alá.
Az SZNT-elnök a kulturális tájak sérülékenysége és a regionális identitás közötti összefüggést is hangsúlyozta, rámutatva: a Sóvidék olyan kulturális táj, ahol a sóhoz kapcsolódó életforma – bányászat, kereskedelem, gyógyturizmus, népi hagyomány – nemcsak gazdasági örökség, hanem identitásalap. „Egy ilyen hely elvesztése – fizikai vagy kulturális értelemben – a regionális identitás elvesztéséhez vezethet” – szögezte le.
Izsák Balázs a rugalmasság hiányára is felhívta a figyelmet az EU jelenlegi kohéziós politikájában. Szerinte a parajdi események rávilágítanak arra: a jelenlegi uniós kohéziós eszközök nem eléggé rugalmasak ahhoz, hogy az ilyen regionális katasztrófákra gyorsan és hatékonyan reagáljanak. „Sürgető szükség van arra, hogy a régiók sajátosságai – beleértve kulturális örökségüket – erősebben érvényesüljenek a kohéziós politikai tervezésben” – mutatott rá a közleményben. Az SZNT-elnök szerint ebben a tervezésben kiemelt szerep juthat a helyspecifikus megközelítésnek (place-based approach).
Az SZNT március 4-én nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű polgári kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkelyéhez köthető, amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is. A polgári kezdeményezés aláírói azt kérik: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
