Annak kapcsán, hogy június 15-én, vasárnap 16 órától Kézdivásárhelyen a református templomban bemutatják Bartos Lóránt és Iochom István – lapunk munkatársai – Kézdi-Orbaiszék református templomai című, a Kézdiszékért Egyesület kiadásában frissen megjelent kötetét, Történelmünk rovatunkban ízelítőként közöljük a csernátoni templomokról szóló leírásokat, lapszerkesztési okokból a sorrendet felcserélve. Az alsócsernátoni református templomban található címerek leírása Szekeres Attila István heraldikustól származik.
Felsőcsernáton
A felsőcsernátoni református istenházáról kevés információ áll rendelkezésre, Szőcs László lelkipásztor 1996-ban foglalta össze az épület felújítása alkalmából írt templomáldási szövegében annak történetét. Eszerint a mai templomnak két elődje állt azonos helyen, a Nagypatak magas teraszán. Az első templomot 1750-ben bontották le, a másodikat 1830-ban. Elmondások alapján az egykori templomok éppen a mai épület előtt, tehát annak keleti oldalán álltak. 1830–1836 között épült fel a ma is látható, 620 ülőhelyes templom Rákosi Mihály gondnoksága idején. 1908-ban ismét jelentős károkat szenvedett az épület földrengés következtében. Megerősítéséhez és a környező támfalrendszer kiépítéséhez a kézdivásárhelyi Nagymihály Sándor (1878–1953) építészmester készített terveket, hisz az épület előnytelen elhelyezkedése mindenkor kedvezőtlenül hatott állékonyságára. A 20. századi jelentősebb földrengések mind kárt tettek az épületben, jól látható jelei ennek a toronytestbe öntött vasbeton pillérek.
A templomhajó a keleti torony alatt és a déli bejáraton át közelíthető meg, bár egy befalazott nyugati bejárata is feltételezhető. A tér a 18. század végétől jellegzetes, boltozati imitációk sorolásával fedett, melyek páros pilaszterekre „terhelnek”. A nyugati oldalon hagyományosan a nők ülnek, a déli bejárat mellett a gyermekek, a keleti oldal két oldalán szintén nők, míg az északkeleti padsorban a férfiak. A keleti karzaton fiatalok foglalnak helyet.
Az 1973-ban végzett régészeti ásatások során felszínre kerültek a templom alapfalai, kőoltára, erődítésre utaló kőkerítése, a templompadlózat kora középkori téglaburkolata és a korra jellemző kerámia.
A templom északi falának közepén áll a hangvetős szószék, melynek értékes szószékkoronáját 1869-ben Végh József adományozta a gyülekezetnek. A szószéken lévő bibliatartót Réti Zoltán készítette. A 2010 óta használt úrasztalát Réti Zoltán fafaragó mester készítette. Ünnepi istentiszteleten Szőcs László kézdi-orbaiszéki akkori esperes, Felsőcsernáton református lelkésze 2010. október 10-én megáldotta az újonnan elkészített úrasztalát, melyről első alkalommal szolgáltattak úrvacsorát. A régi úrasztalát Bálint Benedek (1860–1920) Szentkatolnán született fametsző, grafikus és iparművész készítette 1905-ben. 2010-ben újra cserélték, a régi úrasztala azóta a felsőcsernátoni ravatalozóházban található. A szószék alatti keresztelőasztalkát Réti Zoltán alsócsernátoni fafaragó készítette. Rajta tartják a kereszteléskor használt edényt.
A szószék jobb oldalán található pad terítőjén a „Békesség Istentől”, a bársonyterítőn pedig az „Isten dicsőségére: a kegyes hivek 1904” szöveg olvasható.
A magyar zászlót a budapesti Nemzeti Társas Kör adományozta a felsőcsernátoni református egyházközségnek 2010. június 10-én ünnepi istentisztelet keretében. A zászló anyagi támogatója primor alsócsernátoni Cseh Jenő volt. A címeres nemzeti zászlót Szőcs László akkori lelkipásztornak adta át a kör alelnöke, Tarnóczy Balázs költő és képzőművész.
A felsőcsernátoni református templom
A templom belső falán egy fehér márványtábla a falu jeles szülöttjének szellemét idézi: „Felsőcsernátoni Bod Péter ref. lelkész 1712–1769. Falunk tudós nagy fiának halála kétszáz éves évfordulója emlékére.” Az emléktáblát Török Sándor (1901–1985) lévita igazgató-tanító, a falu szülöttje a saját költségén állíttatta 1970-ben. A szószék mellett van még egy Bod Péter-emléktábla 1999-ből, amelyet a nagyvilágban, Magyarországon és Ausztráliában élő Bod rokonok ajándékoztak a templomnak. A Veszprém vármegyei Marcaltőn 1945. március 23-án hősi halált halt Máthé János emlékére táblát állíttatott bátyja, Mihály és neje.
Bekeretezett, kézzel írt emléklapon az első világháborúban hősi halált halt 58 felsőcsernátoninak a nevét olvashatjuk. Egy másik, ugyancsak kézzel írt és bekeretezett emléktáblán A mi hőseink felirattal az első világháborúban elesett 31 honvéd neve, születési és elhalálozási éve szerepel.
Az íves, tömör nyugati karzaton található orgona hatregiszteres, Kolonics István készítette 1880-ban. Az első világháborúban rekvirált homlokzatsípokat Magyari Árpád pótolta ki 1962-ben. Az orgonakarzaton lévő zsoltárszámtartót az annak hátsó részén lévő felirat szerint „Készittetett Beke Lajos és nője, Csiki Klára alapitványokból”. A három csillár nt. Szabó József nagykunsági esperes és Beszterczey András főjegyző adománya 2010-ből.
Az 1838-as földrengéskor a torony leomlott, ezért 1865-ben új építését kezdték el, de anyagiak hiányában csak 1867-ben fejezték be, Vitályos György lelkipásztorsága és Rákosi Máté gondnoksága idején. A templomtornyon a Példabeszédek könyvéből (18:10) az „Erős torony az Úrnak neve” idézet olvasható. A tornyon elhelyezett márványtáblán az „E házba helyeztetem nevemet mindörökké” bibliai szöveg olvasható.
A toronyban két harang van. Az egyiken nincs semmiféle felirat. Az új harang felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE A HIVEK ÉS TÁMOGATÓK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉNEK KÖSZÖNHETŐEN A FELSŐCSERNÁTONI REFORMÁTUS EGYHÁZNAK AZ ÚR 2019. ÉVÉBEN.” Pártázatán készítőjének neve olvasható: „KÉSZÜLT SZÉKELYUDVARHELYEN, A HARGITA LÁBÁNÁL LÁZÁR IMRE ÖNTŐDÉJÉBEN.” A harangpajzson Magyarország és az Erdélyi Református Egyházkerület címere látható.
A portikuszban két használaton kívül lévő, leszerelt harang van. A Marosvásárhelyen öntött felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A HONFOGLALÁS EMLÉKÉRE 896 – A FELSŐCSERNÁTONI REF. EGYHÁZ HÍVŐ NÉPE. ÖNTÖTTE RÁCZ SÁNDOR ÉS FIAI 1996.” A másik felirata: „A HIVEK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBŐL ÖNTETTE A FELSŐCSERNÁTONI REF. EGYHÁZ 1959.”
A faragott kőszószék
Alsócsernáton
A 15. században gótikus stílusban épült református erődített vártemplom különös érdeklődésre tarthat számot. A település régi, középkori templomának alapjaira építették, részben átépítették, nagyobbították. Mai alakját a templom 1799–1800 között nyerte el. Régi falaiból is megmaradhatott valamennyi, hiszen a javítások alkalmával freskótöredékek kerültek elő. Újabb javítási munkálatokra 1929-ben, az 1950-es évek közepén, majd az 1977-es romboló földrengést követően, 1990-ben került sor. Legutóbb 2012-ben az épület belső és külső falainak kijavítása, meszelése történt meg. A 15–16. századinak tartott várfal maradványai mintegy harmincöt méter hosszúságban ma is állnak.
A templom déli bejárata timpanonjában címert látunk. Csücsköstalpú pajzsban csőrében olajágat tartó galamb szembefordulva egy szájában almát tartó, ötször hajlított kígyóval. A pajzsot levélkorona fedi, fölötte sugárzó nap. Alatta felirat hirdeti: „AZ ALSÓCSERNÁTONI EV[ANGÉLIUMI]. REF[ORMÁTUS]. HÍVEK EZT A TEMPLOMOT A HONFOGLALÁS EZREDIK ÉVÉNEK EMLÉKÉRE JAVÍTTATTÁK KI 1904-BEN.”
A templombelső klasszicizáló, késő barokk ízlésű. Az első padsor mellvédjét 18. századi virágos festés borítja. A padlószint alatt van a boltozott Damokos-kripta és más előkelő családok temetkezési helye. A templom padjaira drapériát és írásos kézimunkát Nagy Lóránt Géza lelkipásztor (1970–2000 között volt az egyházközség lelkipásztora) adományozott. A templomban lévő terítőket Németh Csaba volt RMDSZ-es szenátor felesége, Németh Terézia (1950–2018) magyartanár adományozta 2016-ban.
Cseffei-címer a szószéken
A szószék
Az alsócsernátoni református templomban a készíttető alsócsernátoni Bernáld János és felesége, noszolyi Cseffei Anna címerével díszítették az 1700-ban faragott kő szószéket. Érdekes módon mindkét címer balra, azaz hátrafordult, miközben eredetileg jobbra, előre kellene nézniük, vagy házassági címer esetében (...) szemből nézve balra a férj, jobbra a feleség címere szokott állni. Ez esetben valószínűleg a heraldikai udvariasság volt az irányadó: a címerek ne fordítsanak hátat a templomi gyülekezetnek.
A szószék egyik oldalán téglalap alakú keretben, ovális bemélyedésbe faragva az alsócsernátoni Bernáld-címer: reneszánsz tárcsapajzsban hátrafordult őrdaru felemelt bal lábának karmai között kavicsot tart. A pajzson szembenéző pántos sisak, melynek csúcsáról sisaktakaró omlik alá. A sisakkoronából növekvő sisakdísz a pajzsbeli kép megismétlése. A sisakdísz két oldalán Bernáld János monogramja található: B. J. A címer alatti feliraton olvashatjuk: „REGI BERNALD NEMZET[SEG] EKES CZIMERE.”
A szószék egy másik oldalán hasonló elrendezésben a noszolyi Cseffei-címer: reneszánsz pajzsban talajon álló, balra fordult, kiterjesztett szárnyú pelikán mellét felszaggatva, fiókáit táplálja. A címerkép a sisakdíszben itt is megismétlődik. A sisakdísz két oldalán Cseffei Ágnes monogramja: C. A. A címer alatt itt felirat látható: „CSEFFEI NEMZET[SEG] NEMES CZIMERE.”
A Damokosok címerével ellátott úrasztala carrarai márványból, faragott kőalapzattal 1904-ben készült. A Damokos család adományozta a templomnak.
A Damokosok padjának faragott címere
A Damokosok latin felirata
Figyelmet érdemel a kőszószék-feljáró mellett, az északi falba beépíttetve található epitáfium a vértanú Damokosok (a Georgio Basta osztrák császári tábornok által Kézdimárkosfalva és Kézdimátisfalva között lefejeztetett Damokos Tamás és Damokos Domokos) 1600-ból származó síremléke. Latin nyelvű felirata: „Epitaphium G. D. Thomae ac Dominici Damokos, qui bona spe in Domino quieverunt 20. septemb. 1600.”
A latin felirat magyar fordításban: „E megkoszorúzott helyről származik minden bizonnyal / A nemes fejedelem személyes kitüntettje, / A mindenkori igazságos fönszóval munkálója (művelője) / A törvény őre, a haza elefántcsonttornya / (a világtól való elzárkozás példaképe) / Kézdiszék kormányzója, a zsarnok megsemmisítője / A márkosfalvi híres nemzetség megbecsültje.” (Oláh Dénes címzetes esperes, plébános fordítása. 1987 és 1990 között volt Alsócsernáton lelkipásztora, római katolikus plébánosa). Jókai Mór a sírkőfelirat és a rajta lévő Damokos-címer láttán írta meg a Damokosok c. kisregényét. Az epitáfium felső részében olaszkoszorúba foglalva az alsócsernátoni Damokos család címerképe látható: szablyát tartó, jobbra fordult, könyökben hajlított kar.
A szószék mellett található a Damokos család díszes padja. Támláját faragott címer díszíti: csücsköstalpú pajzsban hármashalmon támaszkodó, törökfejet átszúró szablyát tartó, könyökben hajlított páncélos kar látható. A pajzs felső részében elöl hatágú csillag, hátul növekvő holdsarló látható. A pajzsot jobbra fordult pántos sisak fedi, csúcsáról, a sisakkorona alól sisaktakaró-foszlányok omlanak alá.
A templom festett padmellvédjei is figyelmet érdemelnek. Az egyiken a készítő, Cseh Izmael és legényeinek neve olvasható az 1803-as évszámmal együtt.
A templom belső falán található fehér márványtábla annak a huszonöt lelkipásztornak a nevét és szolgálati idejét tartalmazza, akik 1652-től napjainkig szolgáltak, szolgálnak Alsócsernátonban.
2000. szeptember 30-án a ma élő Damokos-leszármazottak emléktáblát helyeztek el az epitáfium fölé az 1600-ban Márkosfalva határában Basta tábornok parancsára kivégzett Damokos Tamás királybíró és testvére, Domokos emlékére.
A faragott csillárokat a Haszmann fivérek készítették 1975-ben.
A templom nyugati felében található a karzat a Kolonics-orgonával: 1872-ben készült Kézdivásárhelyen, és a neves Kolonics István 112. műve. A második világháború idején a gyermekek a fémsípok egy részét eltulajdonították, de később sikerült újakkal pótolni. A hangszer átadására 1873. május 19-én ünnepélyes keretek között került sor. Legutóbb Mesnyi János marosvásárhelyi orgonakészítő mester javította az orgonát 1984-ben.
A vértanú Damokos-fivérek epitáfiuma 1600-ból
A harangtorony
A templomtól délkeletre a védőfalakhoz ragasztott, 1727-ben elkészült tornyot a 18. század második felében a medgyesi torony mintájára építették át, majd az 1830-as tűzvészt követően alapjáig visszabontották. Húsz méter magas, amelynek sem belsején, sem külső falain középkori részlet nem fedezhető fel. Eredetileg háromemeletes lehetett, keskeny, magas lőrésekkel és erkélyes, nyitott toronysisakkal. A mai torony 1836-ban készült. A legutóbbi alapos javítására – a keleti homlokzaton lévő feliratos tábla alapján – 1965-ben került sor. Az 1965-ben elvégzett nagy méretű felújítás emlékét a templom külső falán elhelyezett „Szeresd az Urat, a te Istenedet” szövegű tábla örökítette meg.
A templom harangjai közül egy a szabadságharc idején rekvirálódott. „A nagyobb, 9 mázsa 50 fontos az álladalomnak által adatott ágyúnak” a pótlására 1853 nyarán Kürmes Frigyes brassói harangöntővel egyeztek meg, az elkészült hétmázsás harang felirata: „Alsócsernátoni Evang. Reform. Egyház hiveinek közbuzgalma adott nekem életet 1853-ban. Hivom az élöket siratom a holtakat. Kürmes Frigyes.”
Az első világháború idején hadi célokra rekvirált kisharang helyett 1922-ben Bukarestből, Nicolae Spireanu cégtulajdonostól rendeltek egy 460 kilogrammos harangot, amelyet a második világháborúban szintén rekviráltak. 1967-ben öntettek helyette új harangot Ioan Zlotaru sárkányi (Brassó megye) harangöntő műhelyében. „Békesség nektek – Vásárolta az alsócsernátoni református egyház 1967” – olvasható a harangpajzson.
Bartos Lóránt és Iochom István
