Öt éve dolgozik nővérként a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház bőrgyógyászati részlegén Kolcza Melinda, akit elmondása szerint a sebápolás vonzott az egészségügyi pályára. Meglátása szerint a bőrgyógyászat a köztudatba némileg úgy vonult be, hogy egyike a csendesebb, nyugodtabb területeknek, ami más szakágakhoz képest ugyan igaz, de ők is találkoznak sürgősségekkel, vagy éppen súlyos esetekkel, illetve náluk is elengedhetetlen az empátia, türelem a páciensekkel szemben.
Az uzoni születésű Kolcza Melinda viszonylag hosszú utat járt be az egészségügyig. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte, az egykori Kós Károly Szakközépiskolában szerzett érettségi oklevelet, ezt követően több szaktanfolyamot elvégzett (kereskedelmi, fodrászat, pedikűr-manikűr), majd a testnevelési egyetemi képzést is sikeresen végigvitte. Ez utóbbi helyen tetszett meg neki kifejezetten az anatómia, amihez hozzátevődött az is, hogy az egészségügy világa már korábban is vonzotta. Gyerekkorában sokszor volt kórházban, és megragadta az, ahogyan a nővérek foglalkoztak vele, ez az évek során erősödött, majd eljutott arra az elhatározásra, hogy az asszisztensi pályát választja. Beiratkozott és 2015-ben elvégezte az egészségügyi főiskolát, majd a gyermeknevelési szabadságot követően kezdett dolgozni a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban.
A sebkezelés mint ösztönző
A bőrgyógyászati szakágra azért esett a választása, mert nagyon szereti a sebek ápolását, kezelését, kötözést, és a bőrgyógyászat egy ilyen hely, ahol sok ilyen eset van, például fekélyekkel gondozásra szoruló páciensek. Az egészségügyi főiskolán a sebészeten is voltak gyakorlaton, már ott rájött, hogy ez a feladat mennyire közel áll hozzá. Mikor választania kellett, melyik osztályra lehet elhelyezkedni, a sebészeten éppen nem volt szabad állás, így végül a bőrgyógyászatra esett a választása. A nővérképzés alatt sok osztálynak a működésébe betekintést nyerhettek, a különbségeket és hasonlatosságokat volt alkalmuk látni, ám a sepsiszentgyörgyi kórházba kerülve egy sajátosabb munkatempóhoz kellett alkalmazkodnia. Mivel a megyei kórházban a bőrgyógyászat nem osztály, csak részleg besorolású, azaz egy kisebb egység, ezért a személyzet létszáma is alacsonyabb. Kevesebben vannak, így egymást kell segítsék, hogy a feladatoknak eleget tudjanak tenni. Míg máshol többen vannak egy váltásban, náluk egy nővér teljesít csak szolgálatot, és ez megterhelő tud lenni. Összesen 17-en dolgoznak a részlegen, ezekből nyolcan asszisztensek a főnővérrel együtt, illetve három orvosa van a részlegnek.
A hajtást, terhelést nem kerülik el
Kolcza Melinda szerint való igaz, hogy valamelyest nyugodtabb osztály, részleg az övék, mint a többi – a sebészet, nőgyógyászat, belgyógyászat vagy a neurológia. A bekerülő páciensek meghatározó többsége nem számít súlyos esetnek, nincs szó életveszélyről, ám itt is vannak sürgősségek, így például az allergiáknál gyorsan kell beavatkozni. Ritkák a halálesetek. Kívülálló számára némileg furcsának hangozhat, ám esetükben hajtásról kétségkívül lehet beszélni, hiszen kevesen vannak és sok feladatot kell ellátni, sok a teendője annak az egy embernek, aki az aktuális váltásban van. Náluk is ugyanúgy az előírt kezelést alkalmazni kell, különböző vizsgálatokra el kell juttatni, kísérni a pácienseket, emellett ott van a papírmunka, a bent fekvőket ugyanakkor folyamatosan figyelni kell. Bármikor bárkivel bármi történhet, még akkor is, ha az osztályra valamilyen könnyebb panasszal került be. Ezeket a feladatokat kell nagyon alaposan rendszerezni, mivel egy ember van egy váltásban, az idő nagyon rövid, minden teendőt pontosan be kell osztani. A délelőtti program kimondottan szoros. Sajnos esetükben is igaz, hogy egyre több a papírmunka, igyekeznek ugyanannyi időt szánni a páciensekre, mint korábban, de ez egyre nehezebb.
Az empátia elengedhetetlen
Kolcza Melinda szerint esetükben jellemző, hogy egy mélyebb, bizalmi viszony alakul ki a bentfekvőkkel. A páciensek a nővérektől várják azt a plusz beszélgetést, tudnivalót, amit az orvosokkal nincs alkalmuk megejteni. Az emberek sokszor nem annyira bátrak, gyakran előfordul, hogy mikor az orvos távozik, akkor kezdik sorolni, hogy még mit szerettek volna megtudni. Előfordulhat, hogy a betegek nem is figyelnek kellőképpen, gyakran zaklatottak, idegesek, zavarban vannak. Több idejük a beszélgetésre inkább az éjszakai szolgálat alatt jut, a páciensek ilyenkor mesélnek, esetenként olyan problémákat, tüneteket is megosztanak, amit az orvosnak elfelejtettek megemlíteni, pedig fontos az ellátásuk, esetleg a kezelésük, felépülésük szempontjából. Ezeket ők továbbítják az orvosok felé. Határozottan úgy érzi, a páciensekkel kialakul egy bizalmi viszony, egyebek mellett az orvosok felé való közvetítést is elvárják, a nővéreknek könnyebben megnyílnak. Nagyon szeret az emberekkel beszélgetni, és ha úgy látja, hogy az illető páciens feszült, akkor megpróbálja elterelni a figyelmét a betegségről, arról, hogy kórházban van, hogy csökkentse a szorongást. A legtöbb páciens az első napokban feszültebb, aztán lassan ellazulnak, amikor látják, hogy a nővérek beszélnek, törődnek velük, illetve amint javul az állapotuk, akkor felszabadultabbak lesznek.
Esetek, tapasztalatok
A bőrgyógyászaton súlyos eseteknek számítanak a daganatos betegségek, ám ezeket – amennyiben nem lehet műtétileg eltávolítani a daganatot – nem a dermatológián ápolják. Csak a műtéti beavatkozást oldják meg ott, utána az onkológia foglalkozik ezekkel a páciensekkel. Életveszélyes, súlyos esetek a bőrgyógyászaton az allergiás reakciók, ezek ritkák, de előfordulnak. Amióta az osztályon dolgozik, ilyesmi miatt nem fordult elő haláleset. Voltak viszont súlyos allergiás eseteik is. A leggyakoribb esetek ugyanakkor, amelyekkel találkoznak: az orbánc, az ekcémák, az övsömör, a már említett allergiás patológiák, a fekélyek. Utóbbiakból nagyon sok van, főképp az idősebb korosztálynál. Viszonylag gyakoriak még a porózus, hólyagos betegségek. Életmódból fakadó problémákkal is találkoznak, az allergiák egy részénél ez érhető tetten, de az is jellemző, hogy az emberek kipróbálnak különböző kozmetikumokat vagy akár fogyókúrás készítményeket, amelyek károsan hatnak a bőrre, vannak, akik a napozás miatt kerülnek az osztályra, mert nagyon megégtek. A pácienseik meghatározó része az idősebb korosztályból kerül ki.
Későn érkezők, időigényes gyógyulás
Azt tapasztalja, hogy sajnos a páciensek egy része továbbra is addig húzza otthon adott problémával, ameddig csak lehet, sokan elég későn keresik fel a bőrgyógyászt, részben szemérmetességből vagy mert nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a tüneteknek. Ők általában csak akkor érkeznek, amikor már baj van, előrehaladott a gond, és ezeket az eseteket nehezebb is kezelni, illetve több időt is vesz fel a gyógyulás vagy az enyhülés. A szűrésekre mintha szívesebben eljárnak, de ha már bekövetkezett a baj, azzal nehezen szánják rá magukat az orvos felkeresésére. Sokan a fekélyeket is próbálják otthon kezelni, amivel gyakran még nagyobb bajt okoznak, és sokkal nehezebben lehet rajtuk segíteni. Fontos tudnivaló, hogy a dermatológia esetében is vannak olyan patológiák, melyek nem gyógyíthatók. Kezelhetőek, enyhíthetőek a tünetek, de amíg az illető él, a kór vele marad. Esetükben az életminőség javítására törekszenek a kezelésekkel. Az ilyen betegségek miatt elég sok a visszatérő páciens, van aki már több mint két évtizede visszajár. A bőrgyógyászati kezelések egyik sajátossága ugyanakkor, hogy nem egyik napról a másikra látszik a javulás, a gyógyulás, enyhülés, ezért többen könnyen feladják, miután elhagyták a kórházat, otthon nem folytatják a kezelést, mert nem látnak rövid idő alatt változást, majd pár hét múltával rosszabb állapotban térnek vissza az ellenőrzésre. És ilyen esetekben kezdődik elölről a kezelés.
(A gyógyítás szolgálatában rovatunk a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház és a Háromszék együttműködésével készül.)(A gyógyítás szolgálatában rovatunk a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház és a Háromszék együttműködésével készül.)
