Szökőféreg

Mindketten mosolyogni kezdtünk, mert már Alsócsernáton és Felsőcsernáton kerek egy település. Csernáton község nem olyan szegény, hogy még ragadványneve se legyen. A szorgalmas csernátoni embert ugyanis szökőféreg jelzővel illették. Handra Árpád derülve mesélte, hogy volt olyan ember a faluban anno, akinek régen 18 helyen volt szántója, kaszálója és erdőbirtoka, s fenntartására-művelésére nem szunnyadni, hanem szökdösnie kellett.

Gyengébbecskén ugyan, de él még a „csernátoni szökőféreg” szójárás. A földet meg kell művelni, igénybe kell venni a megmunkáláshoz szükséges korszerűbb szerszámokat is, tudjuk, hogy éppen csernátoni ember készített elsőként vasekét. Végh Antal (1811–1882) honvéd főhadnagy, székely ezermester volt a neve, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc háromszéki személyisége, aki „kardból ekét kovácsolt”.

Jelenleg is hallani a település két részében, Alsóban és Felsőben lakók kedves-humoros élcelődéseit, hogy Alsó nem Felső. Az igaz, hogy van itt még sok olyan dolog, amin elmélkedni kellene. Ilyen például a Csernáton helységnév eredete, ami igencsak meggondolkoztat bárkit, mert mi köze lehetett a településnek a szláv fekete (csornüly) kifejezéshez.

Hogy mi lehetett éppen annyira fekete ebben a faluban, az ma is talány, az azonban már nem, hogy a Haszmann Pál Múzeum udvarán a régészek egy VIII–IX. századi, tárgymellékletekkel datált, földbe ásott kőtűzhelyes szláv lakást tártak fel, amely jelenleg is megtekinthető. Csernáton vidéke már a neolitikum idején lakott volt. Dr. Székely Zsolt egyetemi tanár, régész szerint a szláv kultúra után előkerültek a kora középkori magyar emlékek is, a sarkantyúk.

Mágori István polgármester

A csernátoni torony

Pályázati úton és az akkori önkormányzat teljes támogatásával megújult a torony. A csak szájhagyományra támaszkodó mesék zöme arról szól, hogy a vár alatti malomban egy jámbor lelkű molnár lakott, akinek volt egy civódó felesége. Az elkeseredett ember elhatározta, hogy malmát feleségével együtt elpusztítja. Felment a hegyre, és kezdte bontani a torony talapzatát, hogy ráomlassza az átkozott malomra. De a karja azon nyomban elszáradt, s az akkor hirtelen kerekedett záportól a megáradt patak a malmot molnárnéstul elsodorta. Más is próbált kezet emelni ezekre a romfalakra, de azt a villám sújtotta agyon. Egy másik mese szerint a várat óriások építették. Ezek akkorák voltak, hogy az egyik a fél lábával beállott a patakba s társának adogatta a köveket, aki a hegytetőn rakta is be a torony falába. A toronyba aztán egy másik rege szerint szárnyas óriás költözött, utána meg egy óriáskígyó, amely farkával körülölelte a tornyot és fejével behajolt vizet inni a vár alatt csordogáló patakból. Addig garázdálkodott, mígnem egy messziről jött vitéz meg nem ölte. A vár környéki molnárok körében élt még az a hagyomány is, miszerint a torony alatti pincékben kádakban áll a kincs, de azt két – egy veres és egy fekete – mérges kakas őrzi, s mikor az egyik alszik, a másik ébren van. Ha valaki megközelíti a pinceajtót, az őrkakas vészjelként kukorékolt s a vasajtó azonnal becsapódott.

Kézzelfogható kincseket is találtak a vár alatt a kutatók, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársai: szárnyas nyílhegyet, övre való csatot. Alighanem őseink viselték. 

Ágoston József

Ki volt a hajdan emlegetett Póka vezér?

Bárkinek nevezzük, személye kimondottan a Csernáton-ikafalvi határhoz kapcsolódik. Kiléte felől sokan találgatóztak, de eddig semmi bizonyosat sem tudtak mondani. Nem messze a Kézdivásárhely felé tartó műúttól egyre laposabbnak tűnő domb emelkedik ki a mező síkjából, Póka halma a neve. A legtöbbet Orbán Balázs írt róla. „(…) Azon a nép száján élő hagyomány közelíti meg leginkább a valót, hogy az utolsó török harczok alkalmával a bodzai székely őrség árulás miatt a törökök által legyőzetvén, a pogányok dúló serge Háromszéket pusztitá, de csakhamar megjelentek a honmentő verescsákós huszárok Pókai ezredes vezetése alatt, s a dúló törökök felett fényes győzelmet arattak. Hanem a népet diadalra vezetett hős vezér is elesett, a hálás nép pedig a hazaért elvérzettet eltemette a nevéről nevezett halom alá. (...)”

Amennyiben Orbán adatait történész igazolja, a halom amolyan helytörténeti emlékhelyünk lehetne, melyet meg kell jelölni. Pontos helyét Handra Árpád és Varga Ervin földmérő jelenlétében azonosítottuk a Kapitány nevű dűlőben.

Megújul a Bod Péter-iskola

Te leszel a háromszéki harangozó

Ez már igaz mese. Sok évtizede annak, amikor azt mondta a múzeum­alapító Haszmann Pali bátyám, hogy „oda akarok adni valamit a háromszéki harangokról szóló jegyzeteimből. Énnekem már le kezd járni az, hogy a tornyokban mászkáljak, vedd át, folytasd! Tudod, nekem a szívemmel baj van, féltenek nagyon az enyémek, főleg a feleségem. Hallod-e, hogy zergeti az asszony az évegpoharakot? Nekünk olyan finom ribizliborunk van, de én csak akkor ihatok belőle, ha valaki vendég jön hozzánk. Na, Isten éltessen, remélem, még találkozunk, és meglátom, mennyire mentél a harangozással.” Halála után immáron éppen 48 esztendő pergett le a történelem kerekén, de hála a Fennvalónak s mindenkinek, akik ebben a hosszúra sikerült munkában segítségemre voltak, lányaimnak, tanítványomnak, de testvéröcsém fiának, Kisgyörgy Benjaminnak is, aki ágyhoz kötötten végezte el a Háromszéki Harangoskönyv – Tornyok magasában Erdélyben c. kötet tördelését (2010), tett követte a „harangos ötletet”, ami a Pali bátyámé volt...

Póka-halma

Huszár- és katonadal-találkozó

Már látogatásunkkor meghívott a tizedik huszár- és katonadal-találkozóra Ágoston József, akit a helyi művelődés egyik mindenesének neveznek. Nem tíz éve, hanem sokkal régebbi felvállalója ő a helyi kultúrának, történelmi anyanyelvünkön a megtartó művelődési mozgalom közkatonája. Nem egyedül vagyok – mondta –, mert a Pántlika és a Pántlikácska népdalcsoportok nagy ismerője és oktatója a fiatal Fákó Alpár. Az idén a hazaiak mellett Brassó, Maros és Háromszék ti­zennyolc, száztagú verbuvált csapata lép fel örökzöld és megtartó dalaival, apáink és nagyapáink melódiái köszönnek vissza a dalt szerető emberöltők óhajára szeptember 7-én. Lesznek meghívottak is: itt lesz a gyimesközéploki Antal Tibor szólista, a Haáz Sándor vezette szentegyházi gyermekfilharmónia és mások. Van bőven látni- és hallanivaló Csernátonban, amikor megérkeznek a magyarföldi és felvidéki testvértelepülések vendégei.

Csernáton a kúriák települése. Négy rangos fogadóház áll a vendégek rendelkezésére, melyek közül az Enikő Panzió épülete emlékhely. Homlokfalának emléktábláján a következő fontos eseményről olvashatunk. „1848. május 30-án  ebben a házban, nemes Cseh Ignác úr kúriájában gyülekeztek a felsőháromszéki küldöttek. Ezen az alsócsernátoni népgyűlésen hirdette ki Pünkösti Gergely határőrtiszt a jobbágyi terhek eltörlését.”

Kovács-panzió

A jelen

Mágori István polgármestertől a nagyközség jelenlegi életének fontos és meghatározó jellegű munkálatai felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy jelen pillanatban folytatódnak 1500 méter hosszúságú szakaszon a község szennyvízhálózatának munkálatai és a Saligny-program pénzalapjaiból a községi ivóvízhálózat kiegészítése. Hosszabbodnak a község mindkét részében a leaszfaltozott útszakaszok, fontos munkálat a Felsőcsernátoni Bod Péter nevét viselő iskola teljes felújítása.