Lemondatnák a sóvállalat vezetőjét

Parajdon nincs azonnali omlásveszély, a lakosság vízellátása azonban nehézségeket okoz – jelentette ki az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) katasztrófavédelmi fő­osztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor. A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén Sorin Rîndaşu elmondta, hogy folyamatosan ellen­őrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét, és a mérések továbbra is magas sókoncentrációt mutatnak. Közlése szerint a Salrom által megbízott vállalkozó még dolgozik azoknak a csővezetékeknek az elhelyezésén, amelyek megakadályozzák az édesvíz érintkezését a tárnákat megtöltő sós vízzel. Elismerte, hogy ezek a munkálatok lassan haladnak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy motoros szivattyúk bevetésével sikerült időlegesen csökkenteni a Korond-patak sótartalmát.

Kérdésre válaszolva Sorin Rîn­daşu közölte: a nemzetközi és hazai szakértők szerint a régi sóbánya beomlásának azonnali veszélye nem fenyeget. Jelenleg szenzorok figyelik a föld mozgását, és a műszerek bármilyen rendellenességet időben jeleznek. Elmondása szerint az ideiglenes védműveket úgy építették ki Parajdon, hogy bányaomlás esetén a másodpercenként 100 köbméteres hozamú árvíznek is ellenálljanak, nem mindegy azonban, hogy a bányafödém milyen sebességgel omlik be. Ha pedig a tárnák mennyezete fog beomlani, akkor nagy mennyiségű sós víz ömlik a Korond-patakba – magyarázta. Hozzátette, hogy követlen veszély nem fenyegeti a térség lakosságát, de a már kiköltöztetett családok nem térhetnek vissza az otthonaikba.

A Salrom bányavállalat és az ANAR vezetőinek meghallgatását az USR képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu kezdeményezte. Az online bizottsági meghallgatáson részt vett az ANAR katasztrófavédelmi főosztályának vezetője, Sorin Rîndaşu, illetve a Salrom két igazgatója, Marius Gubernat és Nicolae Şoltuz. A bányavállalat vezérigazgatója ígérete ellenére távol maradt. Ez felháborította Diana Buzoianut, aki lemondásra szólította fel Dan Dobrea vezérigazgatót. A parlamenti meghallgatásról az USR közleményt adott ki, amelyben az áll: a bizottság következtetései szerint a Salrom és az vízügyi igazgatóság (ANAR) sem teljesítette megfelelően a feladatait, a parajdi katasztrófát a tétlenség és a hozzá nem értés okozta. Diana Buzoianu tájékoztatása szerint a parlamenti meghallgatáson kiderült, hogy az ANAR számol a bánya beomlásának forgatókönyvével, és még legalább egy hónapig nem fog helyreállni az érintett települések ivóvízellátása. Ez csak néhány a számos következmény közül, amelyet egy közösség most elszenved azoknak a vállalatoknak a hozzá nem értése vagy mulasztása miatt, amelyeknek már 2007-ben lépniük kellett volna, amikor először értesültek a térségben létező valós veszélyről – jelentette ki. Diana Buzoianu szerint a meghallgatáson a Salrom vezetői egyértelművé tették, hogy a szakértők 2007-ben tett javaslatát figyelmen kívül hagyva nem telepítettek megfigyelőállomásokat Parajdra. Azt is elismerték, hogy tisztában voltak ugyan a térségben fennálló veszélyekkel, de az elmúlt években csak minimális munkálatokat végeztek saját hatáskörben. A politikus nehezményezi azt is, hogy egy tapasztalatlan cég nyerte meg a parajdi munkálatokra kiírt versenytárgyalást; a többi pályázót azzal az ürüggyel utasították el, hogy túl magas árat kértek, miközben az eljárás során a bányavállalat eleve nem tette közzé a költségkeretet. Arra a kérdésre, hogy miért történt ez így, a Salrom képviselői azt válaszolták, hogy erre jogi lehetőségük volt – idézte fel a bizottság ülésén elhangzottakat Diana Buzoianu.

Vizsgálják a többi bányát is

Ellenőrzéseket rendelt el azoknál a bányáknál, ahol fennáll vízszennyezés veszélye – jelentette be Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter tegnap. A tárcavezető közölte, hogy a vízügyi igazgatóság és a környezetőrség szakemberei bányákban, ülepítőtavaknál és meddőhányóknál fognak vizsgálódni egy előre kidolgozott, több szakaszból álló terv alapján. A cél az átlátható kommunikáció arról, hogy ezek a létesítmények szennyezik-e vagy a későbbiekben szennyezhetik-e a felszíni és felszín alatti vizeket és általában a környezetet. Fechet emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 25 évben többször történt a bányáknál balesetszerű környezetszennyezés. Példaként említette többek között a nagybányai és a borsabányai esetet, ahol a tárnák biztonságossá tételének elmulasztása környezeti katasztrófákhoz vezetett. Hangsúlyozta: a bányavállalatok nem mellőzhetik a szakemberek figyelmeztetéseit azzal az ürüggyel, hogy nincs pénz a helyszín, a kitermelésben dolgozók és a turisták biztonságával kapcsolatos beruházásokra. „A környezet nem kimeríthetetlen erőforrás, és aki elpusztítja, az megfizet érte. Ugyanez fog történni Parajdon is” – írta Fechet.

Szivattyúzzák Korond patakát

Tíz motoros szivattyú folyamatos működtetésével csökkentik a Korond-patak vizének sótartalmát: kiszivattyúzzák az édesvizet a sóbánya fölötti részen a Korond-patak mellékpatakjából, és a sóbánya alatti területen engedik vissza a Korond-patakba, megakadályozva ezáltal, hogy az édesvíz sóval érintkezzen. A szivattyúzás a patak elterelésén dolgozó céget is segíti a munkában, mivel a víz nem mossa tovább a területet – tájékoztatott az ANAR. A közlemény szerint a szakemberek sűrűn ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét, az utóbbi folyóét a román–magyar határig. A hétfő délutáni laboratóriumi elemzések szerint a folyóvizek sótartalma az összes ellenőrzött szakaszon továbbra is magas, és mivel a Maros magas sótartalmú vize a folyó magyar szakaszát is érinteni fogja, a magyar hatóságokat már pénteken tájékoztatták a veszélyről.

Magyarországra is átfolyt a sós víz

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakembereinek mérései szerint határérték alatti volt a víz sókoncentrációja a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán a hétvégén. A megemelkedett sótartalmú víz péntek estefelé ért Magyarországra. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai hat ponton kezdtek mérni, az első mintagyűjtés pénteken este hatkor történt, szombaton és vasárnap pedig további három-három alkalommal gyűjtöttek vízmintákat. A legmagasabb vezetőképességet szombaton reggel Deszk alatt gyűjtött minta mutatta (511 µS/cm), azaz körülbelül erre az időszakra érhetett a Tisza közelébe a sós hullám. Megfigyelték azt is, hogy a Tiszába érkezve valamelyest hígult a víz, de a Bertalan-hídnál a Maros felőli oldalon még mindvégig magas volt a sótartalom, lejjebb ugyan érezhetően csökkent a sós víz hatása, de itt is kismértékű emelkedést tapasztaltak. A Maros-torkolat felett gyűjtött tápéi minták mindvégig szinte azonos, 310–320 µS/cm közötti értéket vettek fel, azaz a Maros mentén és a torkolat alatt tapasztalt eltérések és ingadozások egyértelműen a Parajdról érkező sós víznek tudhatók be, a mért legmagasabb értékek az alapértékeket 50 százalékkal haladták meg. Az adatok láttán – a szombati csökkenést követően több mérési pontban újból emelkedni kezdetek az értékek – és a Romániából érkező hírek hallatán a továbbiakban is szeretnék nyomon követni a sókoncentráció változását. A sótartalom mérése mellett további vízkémiai elemzéseket is terveznek, illetve nemcsak a vízből, de a víz szintjében lévő iszapból is gyűjtöttek mintát, ezek elemzése azonban több időt vesz igénybe.