Mit nevezünk aforizmának? Az aforizma tömör, szellemes, általában egyetlen mondatból álló erkölcsi vagy bölcseleti tételt kifejező mondás. Az itt olvasható aforizmákat egykori olvasmányaimból írtam le – most, hogy irataim rendezése során kezembe került ezeket tartalmazó füzetem, nem tehettem meg, hogy ne szemelgessek belőlük olvasóink szórakoztatására. A világirodalom nagyjai és az ismert magyar írók frappáns rövidséggel fogalmazzák meg egymondatos véleményüket. Olvassuk!
1. Két dolgot nem szabad költővel megtenni... kinevetni, s úgy vetni börtönbe, hogy onnan kiszabadulhasson. (Passuth László: Aranyködben fáznak az istenek)
2. Az ember viszonyát embertársaihoz egész életre döntően a gyermekkora szabja meg. (Kodolányi János: Süllyedő világ)
3. A nő meg tudja bocsátani a férfinak, amit az vétett ellene, de sohasem bocsátja meg az áldozatot, amit a férfi hoz érte. (Somerset Maugham: Az ördög sarkantyúja)
4. A rossz házasságban – s melyik nem rossz – az a szörnyű, hogy ami az egyiknek szokás, az a másiknak elkerülhetetlen vértanúság. (Németh László: Iszony)
5. Senkit sem gyűlölünk jobban, mint azt, akit hiába próbálunk utánozni. (Hans Habe: Halál Texasban)
6. Az életmód alakítja a lelket, és a lélek alakítja az arckifejezést. (Honoré de Balzac)
7. Két barát közül az egyik mindig rabja a másiknak, bár a legtöbb esetben egyik sem akarja azt magának bevallani. (Mikhail Lermontov: Korunk hőse)
8. A rendes gondolkodásmód például ezt mondja: Ez az ember szeret, de férjes nő vagyok, tehát nem szabad őt szeretnem. A női gondolkodás pedig ezt: Nem szabad őt szeretnem, mert férjes nő vagyok, de ő szeret engem, tehát... (Lermontov: Korunk hőse).
9. Minden renegátnak mohó vágya, hogy társaságban tagadja meg a hitét. (Romain Rolland: Az elveszett lélek)
10. Egy konföderált Európában a hazafias ösztön nem lenne több regionális jellemvonásnál. (Roger Martin Du Gard: Thibauld család)
11. Nekem a férjemen és a gyermekeimen kívül szükségem lesz valamire, amiben kiélhetem magam. Én halálom után is tovább szeretnék élni. (Anne Frank)
12. A megvesztegethetőség ugyanaz az emberek közt, mint a Jóistentől a könyörületesség. (Bertold Brecht: Kurázsi mama)
13. Egy nős ember nem fejlődik többé saját lénye törvényei szerint. (André Maurois: Szeptemberi rózsák)
14. Minden asszony az örök asszony egy paránya. Egyben mindet, mindben egyet öleljük... (Berde Mária: Romuald és Andriána)
15. Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük. (Henrik Ibsen: A vadkacsa)
Van még tovább bőven, de ízelítőnek ennyi elég.
