Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este. Az elnök a Fehér Házból nyilatkozva teljes katonai sikernek nevezte az Izrael oldalán megtett amerikai katonai akciót, és felszólította Iránt, hogy tegyen lépéseket a béke irányába. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben ez nem történik meg, a következő támadás sokkal nagyobb lesz.
Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett bunkerromboló bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak.
A Fehér Ház tájékoztatta a Kongresszus vezetőit az Irán ellen megindított légitámadást megelőzően a katonai akcióról. Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke támogatásáról biztosította az elnök lépését. A közösségi médiában megjelent bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy ez a katonai művelet világos emlékeztetőként kell hogy szolgáljon az Egyesült Államok ellenfelei és szövetségesei számára azt illetően, hogy Donald Trump elnök szavainak súlya van. Az elnök minden lehetőséget megadott Irán vezetőjének, hogy megállapodást kössön, de Irán visszautasította, hogy megegyezzen a nukleáris leszerelésről – érvelt.
Hakeem Jeffries a képviselőház demokrata vezetője ezzel szemben úgy reagált, hogy az amerikai katonai akció drámai módon megnövelte a háború kockázatát. A politikus szerint Donald Trump elnök kudarcot vallott annak az ígéretének a megvalósításával, hogy békét teremt a Közel-Keleten. Alexandria Ocasio-Cortez kongresszusi képviselő, a demokraták baloldali szárnyának egyik vezetője elítélte az amerikai légitámadás megindítását, azt felhatalmazás nélkülinek minősítette. (MTI)
Remény és félelem
Demko Attila író, biztonságpolitikai szakértő szerzői oldalán közölte, reméli, hogy megsemmisült Irán nukleáris programja, és Teherán feladja. De mindkettő csak remény, van jogos félelem is, tette hozzá.
„Azoknak, akik most lelkendeznek, egy kis emlékeztető: 2003-ban Irakban volt már egy »Mission Accomplished« – »megcsináltuk«, és a vége évtizedes háború lett. Ez a háború egyebek mellett magasan tartotta az olajárakat, Oroszországot segítve, a nyugati világot meg szegényítve. Volt egy »megcsináltuk«-pillanat Líbiában, és több mint tíz éve szétesett az ország. A hatalmas menekülthullám, amely elárasztotta Európát, jelentős részben ennek a két »megcsináltuknak« az eredménye, mert Irak szétesése dominóként hatott Szíriára, Líbia meg a dugó volt az afrikai migráció útjában.
Irán esetében egy Iraknál, Líbiánál, Szíriánál együttvéve is nagyobb és geopolitikailag fontosabb országról beszélünk.
Két óriási veszély van. Az első, hogy Irán nem adja fel és sikeres. Megtámadja a térség amerikai bázisait proxykkal, rakétákkal vagy Irak esetében akár szárazföldi úton is. Egy olaj- vagy gázszállító hajót sem kell kilőniük, amíg ez tart, az olaj- és gázárak mennek felfelé. Esetleg összerak valamilyen egyszerű kis bombát. Nem lehet tudni biztosra, nincs-e elég dúsított urániumuk erre. Ebből egy hosszú és hatalmas árú háború is lehet, akár egy új olajválság is. Globális válság. De ha csak hosszú bizonytalanság van a térségben, az energiaárak szempontjából az sem jó.
A második, hogy nem adja fel, és sikertelen, belső megrendülés, akár polgárháború következik. Itt egy 90 milliós országról beszélünk, a területén több millió afgán menekülttel. Ez Szíria lehetne szteroidokon. És nem Amerikába vagy Izrael felé indulnának a menekültek, hanem Európa felé. Az irániak mellett afgánok és pakisztániak, mert egyébként Irán is egy dugó, mint Líbia volt, mögötte a 240 milliós iszonyatos helyzetben lévő Pakisztánnal.
Izrael és az USA elkezdett egy háborút. Reménykedjünk, hogy nem törököt fognak, ami nem ereszt. Az oroszokkal Ukrajnában, ugye, ez történt.
Az a pár hetesre tervezett háború több mint három éve tart. Egy háborút nagyon könnyű elkezdeni, befejezni a legtöbbször nagyon nehéz.
Én szkeptikus vagyok, hogy őszintén feladnák a nukleáris programot az irániak. Abban is szkeptikus vagyok, hogy azt meg lehet semmisíteni, a felhalmozott tudás megmarad, ahogy a dúsított urán is. Sajnos sok iráni eszköz van a nem szimmetrikus visszavágásra.
Harmadik világháború azért ebből sem lesz. Azért, mert ha ez nem zárul le gyorsan Irán megadásával, óriási ajándék az oroszoknak, ha tudnának, se tennének semmit, Kína sem. Irán egyedül van.
Világháborút két dolog okozhatna: nyugati beavatkozás Ukrajna oldalán (az USA nem akarja, Európa erőprojekciós képessége jelentéktelen, és egyébként is leginkább a szájuk jár – emlékezzünk csak, pár hónapja még mekkora hírverés volt az európai katonák telepítése kapcsán, hol van az ma?) vagy egy kínai–amerikai összeütközés.”
