A csíksomlyói búcsún való részvétele után meghívásunkra vendégünk volt dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyarországi Állattenyésztők Szövetségének igazgatója, egyetemi tanár, a Magyar Állattenyésztők Lapjának főszerkesztője, Erdély és a székely gazdák nagy tisztelője. A szakemberrel a jelenlegi járványtani helyzetről, az anyaországi állattartó gazdák még mindig fennálló félelmeiről beszélgettünk, és a háromszéki gazdák számára is volt néhány hasznos tanácsa.
Cél a mentesség mielőbbi visszaszerzése
A vendég elmondása szerint Magyarország sikeresen megfékezte a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegséget, így az Európai Unió június 6-tól feloldotta az összes védő- és megfigyelési körzetet, valamint a további korlátozás alá eső területet. Ezzel együtt az anyaországi korlátozások is megszűntek, újra zavartalanul folytatódhat az Európai Unión belüli kereskedelem. Az állategészségügyi hatóság célja most az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerinti hivatalos mentesség mielőbbi visszaszerzése. Ennek megítélését legkorábban 2025. július 20-án kérvényezheti hazánk – mondotta dr. Wagenhoffer Zsombor.
A Magyarországon fél évszázad után ismét megjelent, hatalmas gazdasági kárral járó RSZKF betegség több mint 19 ezer állatot érintett, több mint 2900 gazdaságban történt mintavétel, közel 5300 vadhúsmintát is megvizsgáltak, és egyik esetben sem mutatták ki a vírus jelenlétét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumai eddig közel 56 ezer PCR- (molekuláris mikrobiológiai vizsgálat) és több mint 206 ezer ELISA-vizsgálatot (szerológiai teszt) végeztek, biztosítva a járványügyi helyzet teljes körű ellenőrzését és nyomon követését. A vizsgálatok a mentesség igazolása, a mentes státusz visszaszerzése érdekében a következő hónapokban is folytatódnak.
Legeltető gazdák félelmei
Dr. Wagenhoffer Zsomborral a legeltetésről és annak veszélyeiről is beszélgettünk. Idén a hagyományos pásztorünnepek elmaradásával, de elkezdődött a legeltetési szezon. A pásztoroló legeltetést végző és villanykerítéses, legelőkertben tartott állományok gazdái egyaránt aggódnak, hiszen a ragadós száj- és körömfájás miatt fennálló vírushelyzet ellenére nincs tudomásuk egységes járványvédelmi javaslatról a legeltetésre vonatkozóan, sem olyan előírásról, szabályozásról, amely az állományaikat védené a legelőket más célra (pl. kirándulásra) használó emberektől. A gazdák jogos félelme, hogy a hodályok és telepek szigorú előírásokkal és követelményekkel biztosított zárt közegéhez képest a legelőkön még könnyebben utat találhat a vírus.
A szakember a veszélyfaktorokat is sorjázta. Mindenhol gondot okoznak a kutyasétáltatók, akik gyanútlanul, sokszor szabadon engedett ebekkel járják a legelőket, komoly kockázatot jelentenek vírusterjesztőként. Olyan legeltetést folytató juhász gazdával is beszélgetett, aki jogosan kérdezte: „Nekünk sok szabályt kell betartanunk a legelő használata kapcsán, a kutyasétáltatóknak pedig szinte semmit?” – sérelmezte.
Hasonló veszélyforrások a szezonális gyűjtögetők, gombászok. Máshol a tereplovaglók és kirándulók okoznak nehézségeket. A vadászok, mezőőrök, természetvédelmi őrök legelők melletti vagy azokon keresztüli közlekedése is aggasztja a jószágtartókat. Egy dél-alföldi juhászat tulajdonosa szerint a természettel, házi- és vadállatokkal való intenzív kapcsolatuk miatt akár veszélyesebbek is lehetnek, mint a városi lakásukból sétára induló és oda hazatérő kutyagazdák.
Sokan a mezőgazdasági gépek vírushordozó szerepét is kétségbeejtőnek találják, hiszen nem csak a szomszédos földeken dolgozó gazdák traktorjai szállítanak a legelőhöz közel, de a pásztorok és jószágtartók munkagépei is alkalmasak lehetnek a kaszálókon, lucernásokban esetlegesen összeszedett vírust a saját telepükre bejuttatni vagy onnan szomszédos pásztorok legelőállományának útját keresztezve mások jószágát is megfertőzni. Aki most kinn a határban zöld munkát végez, az egytől egyig állattartó, és ráadásul nem nagygazdák, így általában egy traktort használnak sokféle munkára, nem lehet cserélgetni, váltani közben. Folyamatosan fertőtlenítenek minden tartozékával együtt, de mindig ott van a félelem, hogy behoznak valamit – részletezte dr. Wagenhoffer Zsombor.
Végezetül a szakember a székely gazdák figyelmét is szeretné felhívni arra, hogy az alapvető járványtani védekezési előírásokat igyekezzenek betartani, főleg a gazdaságok bekerítését, az idegenek és idegen járművek szabad mozgásának korlátozását a gazdaságban, a szállító járművek megfelelő fertőtlenítését említette. Hiszen ők sem számítottak a vírus megjelenésére, úgy jött, mint derült égből a villámcsapás, és lám, mekkora kárt okozott az állattartóknak, a szarvasmarha-állomány egy százalékát le kellett ölni a vírus továbbterjedésének elkerülése érdekében. Kérdésünkre, hogy honnan került a vírus az első tehéntelepre, nem tudott pontos választ adni, még mindig folynak a vizsgálatok, de valószínű, hogy emberi tényező vagy jármű hurcolta be azt a tehenészetbe. Végezetül vendégünk egy ide találó székely közmondást említett: „Jobb félni, mint megijedni.”
