Hosszú egyeztetéssorozat után tegnap aláírta a közös kormányzásról szóló koalíciós megállapodást a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az eddig ellenzékben politizáló Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ. Később a parlamenti szakbizottságok kedvezően véleményezték az összes miniszterjelölt alkalmasságát, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 301 támogató és 9 elutasító szavazattal beiktatták a négypárti kormányt. Az új kabinet még a tegnap este hivatalba is lépett, miután tagjai letették a hivatali esküt Nicuşor Dan államfő előtt a Cotroceni-palotában.
Az új kabinet vezetését Ilie Bolojan PNL-elnök vette át, de a megállapodás szerint a miniszterelnöki tisztséget félidőben átadja a PSD kormányfőjelöltjének. Minden koalíciós pártnak lesz miniszterelnök-helyettese, rajtuk kívül a PSD hat, a PNL és USR négy-négy, az RMDSZ pedig két tárca élére jelöl minisztert. A kormánynak – Ilie Bolojan kezdeményezésére – lesz egy ötödik, reformügyi miniszterelnök-helyettese is, a német–román üzleti kamara korábbi elnöke, a független Dragoş Anastasiu személyében, aki az egy hónapja kezdődött kormányalakítási tárgyalások során Nicuşor Dan államfő tiszteletbeli tanácsadójaként részt vett a költségvetési hiány lefaragását célzó kormányzati intézkedések előzetes vitájában.
Az új kormány összetétele a következő: Ilie Bolojan (miniszterelnök), Marian Neacşu (miniszterelnök-helyettes), Tánczos Barna (miniszterelnök-helyettes), Dragoş Anastasiu (reformokért felelős miniszterelnök-helyettes), Cătălin Predoiu (miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter), Ionuţ Moşteanu (miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter), Alexandru Nazare (pénzügyminiszter), Ciprian Şerban (szállításügyi és infrastruktúráért felelős miniszter), Radu Marinescu (igazságügyi miniszter), Radu Miruţă (gazdaságért és digitalizációért felelős miniszter), Alexandru Rogobete (egészségügyi miniszter), Cseke Attila (fejlesztésért, közmunkálatokért és közigazgatásért felelős miniszter), Florin Barbu (mezőgazdasági miniszter), Florin Manole (munkaügyi miniszter), Demeter András István (kulturális miniszter), Daniel David (oktatási miniszter), Oana Ţoiu (külügyminiszter), Dragoş Pîslaru (európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter), Bogdan Ivan (energiaügyi miniszter) és Diana Buzoianu (környezetvédelmi miniszter).
Tervezett intézkedések
Ilie Bolojan a kormánya beiktatásáról szóló szavazás előtt mondott beszédet, melyben kifejtette, hogy miniszterelnökként három prioritása lesz: az államháztartás rendbetétele, a jó kormányzás és a polgárok tisztelete. Elismerte, hogy népszerűtlen intézkedésekre készül a kormány, de ezek nélkül szerinte Románia a gazdasági bizonytalanság útjára lépve leszakadna az európai fejlődési pályáról.
Tervezett intézkedései között szerepel az összes adómentesség és -kedvezmény felülvizsgálata és ezek egy részének megszüntetése, az adózási kiskapuk felszámolása, a CASS (egészségügyi szolgáltatási hozzájárulás) kiterjesztése a nagy nyugdíjakra, az osztalék- és a vagyonadó módosítása, központi állami intézmények összevonása, közalkalmazottak esetenkénti elbocsátása, az „aberráns bérpótlékok” megszüntetése, az egységes közalkalmazotti bértábla és egyértelmű teljesítménykritériumok kidolgozása.
A nyilvánosságra hozott kormányprogram első lépésként a kiadások lefaragásával csökkenti a deficitet, véget vet a pazarlásoknak és ezzel párhuzamosan növeli az adóbeszedés hatékonyságát.
Bűncselekménynek minősítik az adócsalást és a szervezett adóelkerülést, felülvizsgálják a fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogszabályokat, és alaposan ellenőrzik a strukturális adóelkerülés által érintett ágazatokat, többek között az élelmiszer- és a nyersolaj-importot.
A kormánynak szándékában áll fontosságuk alapján rangsorolni a beruházásokat és az állami támogatási programokat, illetve törekedni fog az ország természeti erőforrásainak hatékonyabb felhasználására.
A kormányprogram második pilléréül szolgáló alapos államreform a központi közigazgatás intézményeinek összevonásával, megszüntetésükkel és leépítésekkel kezdődik. A koalíció többek között kivezetné az „aberrált” bérpótlékokat, egységes közalkalmazotti bértáblát alkalmazna, és egyértelmű teljesítménykritériumokat vezetne be.
A helyi közigazgatásban korlátoznák az alkalmazottak számát és teljesítményalapú költségvetési támogatásokat vezetnek be. Az önkormányzatoknak alárendelt helyi rendőrséget lakosságarányosan átméretezik. Az állami vállalatok túlméretezett igazgatótanácsait megszüntetik, a politikai kinevezéséket „drasztikusan” csökkentik és a krónikusan veszteséges vállalatokat bezárják.
A kormányprogram harmadik pilléréül szolgáló intézkedések közé tartozik az egészségügyi rendszer mélyreható reformja. Többek között csökkentik a kórházi ágyak indokolatlanul magas számát, ösztönözni fogják a kórházi konzorciumok létrehozását és az erőforrásoknak a hatékonyság alapján történő elosztását. Továbbá megszüntetik az indokolatlan járulékmentességeket az állami egészségbiztosítási rendszerben, bővítik a járulékfizetők körét, valamint súlyosan büntetni fogják a rendszerrel visszaélő orvosokat és betegeket. A szociális juttatásokat is újragondolják: csak azok lesznek jogosultak a támogatásokra, akik objektív okokból nem kapnak állást, az adófizetés megtagadói pedig részben elveszítik juttatásaikat. A kormány ugyanakkor ígérete szerint fel fog lépni az indokolatlan korkedvezményes nyugdíjazások ellen, és „koherens” adórendszert dolgoz ki valamennyi állampolgárra, függetlenül attól, hogy alkalmazott, vállalkozó vagy szabadúszó.
Igazságszolgáltatás és bérezés
A koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását, valamint öt évre korlátoznák az ügyészségek vezetőinek mandátumát. A meghatározott általános célkitűzések a következők: hatékony, hozzáférhető, pártatlan és független igazságszolgáltatás; az infrastruktúra korszerűsítése és a munka racionalizálása a teljesítménykritériumok szigorítása és a jogalkotás reformja alapján; a bűnözés elleni küzdelem, a bűncselekményekből eredő károk megtérülésének felgyorsítása és az áldozatvédelmi intézkedések fokozása; digitalizáció; az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartása és a hatalmi ágak szétválasztása; intézményi és szakmaközi párbeszéd és együttműködés.
A kormányprogram előírja a teljesítményarányú bérezés bevezetését is a központi és helyi közigazgatásban, a központi állami intézmények bérkeretének 20 százalékos csökkentését 2024-hez képest, valamint az alpolgármesteri tisztség megszüntetését az 1500 főnél kisebb népességű községekben. Az utóbbi két intézkedés a tegnap ismertetett dokumentum szerint 2026. január elsejétől lép hatályba, akárcsak a helyi önkormányzatok finanszírozását szabályozó törvénykönyv, amit év végéig fogad el a parlament. Szintén jövő év január elsejei hatállyal szüntetik meg a különböző minisztériumok regionális hivatalait, és szervezik át a prefektúrákat.
Az AUR kivonulással tiltakozott
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői és szenátorai kivonultak a parlament ülésterméből a Bolojan-kabinet beiktatásáról szóló szavazás közben. George Simion pártelnök azt nyilatkozta, hogy a négypárti kormánykoalíció létrehozása a „december 6-i államcsíny” végrehajtóinak utolsó elkeseredett lépése. „Mi nem kívánunk részt venni ebben a komédiában. Felállunk, és távozunk” – fogalmazott a politikus, aki szerint az új kormány jövő év elejéig sem fog kitartani.
új kabinetet, amiért a miniszterelnöknek öt helyettese van, miközben több mint 150 ezer közalkalmazott elbocsátását tervezi. Az AUR elnöke szerint a Bolojan-kormány bejelentett intézkedéseivel lábbal tiporja a demokráciát és az emberek szavazatait. „De majd fizetni fogtok emiatt” – tette hozzá.
Az RMDSZ bizalmat szavaz
A következő nehéz időszakban olyan kormányra van szükség, amely a polgárok szolgálatában áll, fogyókúrára fogja az állami intézményeket, és igazságos, méltányos döntéseket hoz – áll az RMDSZ tegnapi hírlevelében, mely hangsúlyozza, hogy a miniszterelnök szerint ez egy „áldozati kormány” lesz. „Áldozati lesz, ha nem tud világos jövőképet nyújtani, és nem nyeri vissza az emberek bizalmát – ebben az esetben nem lesz hosszú életű. De nem lesz áldozati, ha bebizonyítja, hogy az állami intézmények a polgárokért dolgoznak. Ha azokat segíti, akik tisztességgel, kiszámíthatóan akarják építeni a jövőt, és felelősségre vonja azokat, akik állandóan a törvény kijátszásán munkálkodnak” – fogalmaznak a közleményben. Hozzáteszik: az RMDSZ ebben a kormányban is kiegyensúlyozott hang lesz, és továbbra is annak a magyar közösségnek az érdekeit és jogait fogja képviselni, amely mindig megmutatta az elnökválasztásokon, hogy mindannyiunknak jobb országot akar.
