Tavaly az Európai Unióban Romániában volt a legmagasabb a költségvetési hiány. A GDP-arányosan 9,3 százalékos deficit messze megelőzte a többi országot, ráadásul szintén a legmagasabb folyó fizetési mérleghiánnyal kellett szembenéznie, emellett a várt 2,5 százalékos GDP-növekedéssel szemben a bővülés csupán 1,4 százalékos volt. Románia azonban nem az egyetlen ország, amely úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Összeállításunkban – a cursdeguvernare.ro honlap alapján – a hat másik „bajban lévő” országban hozott, illetve tervezett legfontosabb deficitcsökkentő intézkedéseket mutatjuk be.
Szlovákia
Szlovákia 2024-ben a GDP 5,8 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal zárta az évet, és ígéretet tett arra, hogy ezt idén a GDP 4,7 százalékára csökkenti. Robert Fico miniszterelnök kormánya fiskális intézkedéseket vezetett be, amelyek elsősorban a költségvetési bevételek növelésére irányultak egyes adók és illetékek emelésével, ettől 2,7 milliárd eurós megtakarítást remélnek, ami elegendőnek tekinthető a hiánycél eléréséséhez.
Szlovákia legnagyobb munkaadói szervezete azonban olyan kiadási intézkedéseket terjesztett elő, amelyek állításuk szerint több mint kétszeresére, 6,5 milliárd euróra növelnék a megtakarításokat, az adók és illetékek emelése nélkül, és ami a legfontosabb, nem befolyásolnák az ország gazdasági versenyképességét. A javasolt intézkedések között szerepel a közszféra béreinek háromévi befagyasztása, két nemzeti ünnep eltörlése, az üdülési csekkek és az állam által fizetett hasonló bónuszok, valamint a jelzáloghitel-támogatások megszüntetése, továbbá a feleslegessé vált állami ügynökségek, köztük a szerencsejáték-szabályozó hatóság összevonása vagy felszámolása. A javaslatokat a miniszterelnök részben elutasította, ehelyett azt javasolta, hogy Szlovákia fontolja meg a magasabb jövedelműek progresszív adóztatását.
A pozsonyi kormány a 2029-re kitűzött, a GDP 3 százalékát kitevő hiánycél eléréséhez szükséges időszak egy évvel történő meghosszabbítását kérte, rámutatva a vámokból eredő kereskedelmi kockázatokra és geopolitikai tényezőkre, amelyek lassíthatják a gazdasági bővülést.
Magyarország
Magyarország költségvetési hiánya 2023-ban a GDP 6,7 százaléka volt, de 2024-ben 4,9 százalékra csökkent, részben az energiatámogatások és az állami beruházások csökkentésének köszönhetően. Az előrejelzések szerint 2025-ben a deficit 4,6, 2026-ban pedig 4,7 százalék lesz.
A jövő évi enyhe emelkedés olyan új adókedvezmények következménye, mint a több mint két gyermeket nevelő anyák jövedelemadó-kedvezménye, a gyermeket gondozó családok adójóváírása és a nyugdíjasok áfakedvezménye. Bár ezeket a költségeket részben ellensúlyozza az ágazati adók kiterjesztése, a közszféra bérnövekedése továbbra is nyomást gyakorol a költségvetésre.
A 2026-ban esedékes parlamenti választások miatt Orbán Viktor miniszterelnök kormánya arra fog törekedni, hogy csökkentse a minimális szociális hatással járó tételekre fordított kiadásokat, és ne növelje az adókat és illetékeket, még a tervezett hiány túllépésének kockázata ellenére sem.
Lengyelország
Lengyelország növelhetné bevételeit, ha a területalapú ingatlanadót értékadóra változtatná, a járművek esetében a károsanyag-kibocsátás szerinti adóztatást vezetné be, emelné az üzemanyag jövedéki adóját, illetve a környezetvédelmi adót, eltörölné a kedvezményes áfakulcsokat, a magas jövedelmű családok kedvezményeit pedig megszüntetné.
Lengyelország 2024-ben a GDP 4,2 százalékának megfelelő összeget költött fegyverkezésre, ami jóval meghaladja a NATO által ajánlott kvótát. A 2025-ös költségvetési tervezet a GDP 4,7 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat irányoz elő. A védelmi kiadások növekedése miatt a kormány költségvetési tervei szerint a GDP-arányos államadósság 2026-ra és 2027-re 60 százalék fölé emelkedik, a tavalyi 55,3 százalékhoz képest.
Franciaország
A francia kormány a költségvetési bevételek 2025-ig történő 60 milliárd eurós növelésére tett erőfeszítései érdekében a magas jövedelműeket és a nagyvállalatokat érintő, átmeneti (3 évre szóló) jelentős adóemelésekre vonatkozó tervet terjesztett elő. Az intézkedések célja, hogy Franciaország költségvetési hiányát, amely jelenleg meghaladja a GDP 6 százalékát, 2025-re 5, 2029-re pedig 3 százalékra csökkentse.
A javasolt adók közé tartozik a magas jövedelműeket terhelő kiegészítő adó. Az évi 250 ezer eurónál többet kereső egyedülállók és a félmillió eurónál többet kereső párok jelenleg 3 és 4 százalék közötti kiegészítő adót fizetnek az e küszöbértékek feletti jövedelmek után. Az új tervezet szerint ez az adómérték akár duplájára is emelkedhet. Az 1 milliárd eurónál nagyobb forgalmú vállalatok szintén kiegészítő adót fizetnek majd az e szint feletti összegek után.
Ezek az intézkedések várhatóan 20 milliárd euróval járulnak hozzá a költségvetéshez, kiegészítve a 40 milliárd eurós kiadáscsökkentést. Ám mivel az államadósság tavaly meghaladta a GDP 113 százalékát és növekvő irányt mutat, szakértők szerint 2027-re a francia adósságkamatok összege várhatóan eléri a 70 milliárd eurót, ami az ország legnagyobb költségvetési kiadásává válhat – még az oktatást is megelőzve.
Olaszország
Olaszország azt javasolja, hogy a kriptovaluta-kereskedelemből származó nyereségre kivetett adó 26-ról 42 százalékra emelkedjen. A javasolt adóemelésre egy olyan időszak után kerül sor, amikor 2022-ben 26 százalékos adót vezettek be a kriptopénzek 2000 euró feletti nyereségére. A legutóbbi emelés Olaszországot az egyik legkevésbé vonzó európai országgá teszi a kriptopénz-befektetők számára. Ugyanakkor az államadósság, amely arányaiban a második legmagasabb az euróövezetben, tavaly elérte a 135,3 százalékot, 2026-ra 137,8 százalékra fog nőni az energiatakarékos építkezésekhez nyújtott költséges állami támogatások – az úgynevezett „szuperbónusz” – késleltetett hatása miatt.
A költségvetési csomag a jövő évi hiányt a GDP 3,3 százalékára emeli, a jelenlegi tendenciák alapján az ország további 9 milliárd euró hitelt vesz fel az adócsökkentések és más, a gazdaság élénkítését célzó intézkedések finanszírozására.
Belgium
Az Európai Bizottság arra kéri Belgiumot, hogy évente 3 milliárd euróval csökkentse strukturális költségvetési hiányát. Közgazdászok szerint azonban a szövetségi kormány legfeljebb ennek az összegnek a felét fogja megvalósítani.
Az új uniós szabályoknak való megfelelés érdekében Belgiumnak a strukturális költségvetési hiányt a bruttó hazai termék 2024-es 4,4 százalékáról 2029-re a GDP 1,5 százalékára kell csökkentenie. Ez a 2025–2028 közötti időszakban 0,7 százalékos, azaz évi mintegy 5 milliárd eurós „költségvetési erőfeszítést” jelent. Európa azonban kevésbé nehéz utat ajánlott Belgiumnak, mivel lehetővé tette, hogy a csökkentéseket négy helyett hét évre ossza el, ami a GDP 0,5 százalékát, azaz évi 3 milliárd eurót jelent.
Bart De Wever miniszterelnök, akit hosszú koalíciós tárgyalások után nemrég iktattak be, az adóreformra kért 3 milliárd eurónak valószínűleg legfeljebb a felét fogja megvalósítani. Ennek oka a hosszú tárgyalási időszak, a növekvő fegyverkezési költségek és a jövőbeli bevételek realizálásának nehézsége.
EU-n kívül
Bár nem az unió tagja, tanulságos Norvégia kudarca.
A 2021-ben hivatalba lépett norvég munkáspárti koalíciós kormány a 2022-es állami költségvetésben az adókulcsok emelésének és a költséglevonások csökkentésének kombinációjával növelte a vagyonadót, amit 2023-ban is folytatott. A maximális nominális vagyonadókulcsot 1,1 százalékban határozták meg, emellett az osztalékok adóját mintegy 20 százalékkal megemelték, amivel fokozott hatást értek el, ugyanis a vagyonadót gyakran az osztalékbevételekből kell finanszírozni. Ennek eredményeként mintegy 80 nagyvállalkozó hagyta el az országot és költözött át Svájcba. Így az évi 146 millió dolláros többlet-adóbevétel helyett az együttesen 54 milliárd dollárnyi nettó vagyonnal rendelkező távozók 2024-ben 594 millió dollár adóbevétel-kiesést idéztek elő.
