A titkos szavazáson Asztalos Csaba kinevezését 195 képviselő támogatta, 73 ellenezte, az ellenzéki SOS Románia párt által javasolt Verginia Vedinas 13 támogató és 255 ellenszavazatot, a szintén ellenzéki AUR jelöltje, Lăcrămioara Axinte pedig 60 támogató és 208 ellenszavazatot kapott.

A kormánykoalíció által támogatott Asztalos Csaba alkotmánybírói jelöltségét előzőleg pozitívan véleményezte a képviselőház jogi bizottsága, amelynek ülésén Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szóvivője hangoskodással tiltakozott az RMDSZ jelöltjének megválasztása ellen.

A székely zászlók és más magyar jelképek használata ellen perek tucatjait indító képviselő a bizottság ülésén azt kiabálta, hogy társai „teljesen megbolondultak”, egy „Magyarországnak hűséget esküdő kettős állampolgárt” akarnak megtenni alkotmánybírónak, aki a „Facebookon Székelyföldet éltette”.

Asztalos Csaba azt válaszolta: kizárólag román állampolgársága van, hűséget sorkatonai szolgálata alkalmával csak Romániának esküdött, a „Hajrá Székelyföld” tartalmú Facebook-bejegyzése pedig nem az AUR-képviselő által kifogásolt „etnikai szeparatizmusnak” szólt, hanem egy székelyföldi sörmárkának, amit egy bukaresti vásáron kóstolt meg.

A CNCD honlapján elérhető önéletrajza szerint a nagybányai származású Asztalos Csaba 1997-ben szerzett jogász oklevelet a Nagyváradi Egyetemen, számos hazai és külföldi továbbképzés után 2010-ben védte meg az állampolgárság szabályozásának nemzetközi összehasonlításáról írt doktori disszertációját a Bukaresti Egyetemen. 1999–2002 között az RMDSZ elnökének belpolitikai és emberi jogi tanácsadója volt, 2002 óta tagja, 2005 óta pedig elnöke a román diszkriminációellenes hatóságnak.

Idén a kilenctagú román alkotmánybíróság három bírójának mandátuma jár le, közöttük Varga Attiláé, akit 2016-ban szintén az RMDSZ javaslatára választottak be a taláros testületbe. Romániában az utóbbi 35 évben szokásjoggá vált, hogy a román alkotmánybíróságnak van egy magyar tagja is, de ezt semmilyen szabályozás nem írja elő. Az alkotmánybíróság tagjainak mandátuma kilenc évre szól. A kilencfős testületbe háromévente nevezhet ki egy-egy tagot a képviselőház, a szenátus és az elnöki hivatal. A szenátus tegnap a Szociáldemokrata Párt (PSD) által jelölt Mihai Busuiocot nevezte ki alkotmánybíróvá. A média szerint a kormánypártok között született koalíciós egyezség része volt, hogy idén a PSD és az RMDSZ jelölhet alkotmánybírót.

A román alkotmánybíróság a parlament, a kormány és a helyhatóságok által hozott jogszabályok felett gyakorol alkotmányossági kontrollt. A politikai alapon kinevezett testület számos esetben vált a belpolitikai csatározások döntőbírájává, mivel döntései megfellebbezhetetlenek.