Bocsárdi Lászlónak ítélték a legjobb rendezés díját a Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban rendezett Angyal szállt le Babilonba című előadásért. A nagy múltú rendezvény díjátadó gáláját szombat délután tartották a kisvárdai Művelődési Központban.
A díjat, mely a „nagyívű, erőteljes és plasztikus színpadi megvalósításért” járt, Göllner Boróka színésznő vette át, aki Kurrubi szerepét játssza az előadásban. A szakmai zsűri tagjai voltak: Almási Zsolt tanszékvezető egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke; Balázs Zoltán (elnök) színész-rendező, a Maladype Színház alapító-igazgatója; Kiss Anna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója; Lőkös Ildikó, a Játékszín vezető dramaturgja és Szabó Ágnes zenetanár, a Gózon Gyula Színház igazgatója.
A Kisvárdai Lapok című fesztiválújságban Balogh Gyula színikritikus így írt a sepsiszentgyörgyi előadásról: „A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Angyal szállt le Babilonba című előadása kíméletlenül szemünkbe vágja a hatalmi játszmák manipulációit és azt is, hogy ezeknek mi az ára. A színpad az első részben tele van szeméttel. Rengeteg papírdarab szimbolizálja a mocskot, amiben élünk. Bartha József tere mégis olyan, mint egy képzőművészeti alkotás. A vetítés pedig filmes eszközzel is erősíti az egyébként is markáns látványt. (Videó: Rancz András). Friedrich Dürrenmatt 1953-ban írta az Angyal szállt le Babilonba című darabját. Néhány évvel a második világháború után, a holokauszt borzalmait követően. A mostani, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában használt szövegváltozat nagyon frissnek hat, több vendégszöveget is tartalmaz (Dramaturg: Dálnoky Réka). Bocsárdi László rendezése pedig rendkívül szembesítő és hatásos. A politika sátáni arcát mutatja, egy olyan helyen történik a cselekmény, ahová hiába szállt le az angyal, a lakói nem méltók a megváltásra.”
A szervezők szerint a kisvárdai fesztivál ismét bizonyította, hogy a Kárpát-medence magyar színházi élete eleven és sokszínű. A rendezvényen színpadra léptek vajdasági, erdélyi, kárpátaljai és felvidéki társulatok, és új magyar drámák, kortárs zenei megközelítések, valamint klasszikus szövegek friss értelmezései is bemutatásra kerültek. A fesztivál versenyprogramjában tizennyolc előadás, három végzős vagy frissdiplomás színinövendék bemutatkozása, három versenyen kívüli előadás, valamint a Várszínházi Esték nyolc produkciója kapott helyet. Szinte mesterkurzussá izmosodott az előző napi előadásokat kiértékelő Szakmai Klub is, ahol a színpadra alkotás különféle mesterségeiben jártas meghívottak osztották meg véleményüket az alkotókkal, az érdeklődő közönséggel, s azokkal az egyetemi hallgatókkal, akik színésznek, rendezőnek, dramaturgnak vagy szakíróknak készülnek határon innen és túl. A programot workshopok tették változatossá, és a Kisvárdai Lapok hajnalban született kritikái kísérték – jelezve, hogy ez a rendezvény nemcsak seregszemle, hanem reflektív szakmai műhely is. (nbs)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
