A kormány által elfogadott rendelet 300 lejre korlátozza a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A jogszabály előírja azt is, hogy a nehéz, ártalmas vagy veszélyes munkakörülmények között dolgozó közalkalmazottak évente 3–5 napos fizetett pótszabadságra jogosultak. A kormány sajtóirodájának közleménye szerint az előírások 2025. július elseje és 2026. december 31. között lesznek hatályban.

A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) tegnapi ülésén a munkáltatói szövetségek kedvezően véleményezték, a szakszervezetek elutasították, a civil szervezetek képviselői pedig megjegyzésekkel támogatták a jogszabályjavaslatot. A szakszervezetek tegnap sztrájkot helyeztek kilátásba, ha a kormány elfogadja tervezetet.

Dorin Modure, a pénzügyminisztériumi alkalmazottak szakszervezeti szövetségének elnöke tegnap elmondta: a tárca alkalmazottai sztrájkőrséget állnak a pénzügyminisztérium vagy a kormány előtt, de akár sztrájkhoz is folyamodhatnak, ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal a közalkalmazottak bérpótlékáról. Megjegyezte, a hétfői spontán munkabeszüntetéseket a szakszervezetek nem támogatják, mert nem ez a törvényes útja a tiltakozásoknak. Kifejtette, hogy az alkalmazottak egyetlen bérpótlékban részesülnek, amelynek eltörlésével a jövedelmük jelentősen csökkenne. Emlékeztetett: ezt a pótlékot évekkel korábban vezették be, amikor „technikailag” nem volt lehetőség fizetésemelésekre. „Akkor bérpótlékot ajánlottak nekünk, amit elfogadtunk. Ha keményebben küzdünk a fizetésemelésért, és nem fogadjuk el a pótlékot, akkor ma nem lenne ez a vita” – jelentette ki a szakszervezeti vezető, aki szerint az ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlék bevezetése voltaképpen egy bujtatott fizetésemelés volt. Erre az eljárásra pedig azért volt szükség, mert az Európai Bizottság ellenezte a közalkalmazotti bérkiadások növelését.