„A Kovászna megyei A13-as (autópálya – szerk.) által károsodott földtulajdonosok jogaiért harcoló egyesület tisztelettel meghívja Önöket a martonfalvi kultúrotthonban tartandó gyűlésre, ahol a községünkön áthaladó A13-as autópálya nyomvonalával kapcsolatos kérdések megbeszélésére kerül sor. Meghívottak: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke; Tusa Levente, Szentkatolna község polgármestere; Gál Károly parlamenti képviselő; Könczei Csaba parlamenti képviselő; Kulcsár-Terza József György parlamenti képviselő; Miklós Zoltán parlamenti képviselő; Fejér László Ödön szenátor; Kondor Ágota szenátor; CNIR (a közúti beruházásokért felelős országos társaság – szerk.); Consitrans Kft. Tisztelettel várunk mindenkit! Keressünk megoldásokat közösségünk problémáira!” – állt az esemény meghívójában. A megbeszélésen a néhány tucatnyi érdeklődő mellett a meghívottak közül csak Tusa Levente, Szentkatolna polgármestere volt jelen – maga is érintett az ügyben –, illetve Fülöp Barna, a község alpolgármestere.

Az eddig is ismert gondokat Papp Attila és Pap Pál vázolta az érdeklődőknek, akik azt sérelmezik, hogy miért kerül ki az autópálya néhány települést – többek között Csernátont –, miért szabdalja ketté a földjeiket, miért kell nagy kitérővel, újabb irányt váltva a Kézdivásárhely és Csernáton között lévő határban a torjai rész felé – ahová egy körgyűrűt terveznek – egy nagy vargakanyart vennie. A sok kérdést végül csak egymás között beszélhették meg, ami még inkább olaj volt a tűzre, hiszen érezhető volt: az emberek úgy érzik, gyakorlatilag magukra maradtak gondjaikkal.

Éles vitákat követően mégis körvonalazódott valamiféle konszenzus: úgy vélték, hogy az utolsó mentsvárat számukra egy jogi eljárás jelentheti, vagyis pert indítanak egyrészt a közútkezelő ellen, ugyanakkor Kovászna Megye Tanácsa ellen is. 

Valahol itt halad el majd az autópálya. Fotó: Bartos Lóránt

Papp Attila szentkatolnai tanácstag azt is vázolta: a CNIR-hez címzett beadványukra érkezett válaszból kiderült: a nyomvonalat valójában a háromszéki önkormányzat határozta meg. A 2021 tavaszára elkészült megvalósíthatósági tanulmány öt lehetséges nyomvonallal számolt, ezek közül mindössze kettő érintett volna szentkatolnai földeket. Mi több, a tanulmány elkészítői is úgy vélték, a Maksa, Dálnok, Albis, Csernáton, Kézdivásárhely vonal lenne a legoptimálisabb és egyben a legköltséghatékonyabb. A gyűlés szószólója kifejtette azt is, hogy a megyei tanácstól és a beruházási társaságtól is írásos magyarázatot kért: miért választották pont ezt a nyomvonalat? A háromszéki önkormányzat nem válaszolt kérvényére, a CNIR-től pedig annyit írtak, hogy a gondok rendezése helyi szinten lehetséges. A gyűlés résztvevői azt hangoztatták: a hatóságok gyakorlatilag hülyének nézik őket, ezért muszáj bíróságra vinniük az ügyet. Tusa Levente polgármester megismételte azt, amit korábban a Háromszéknek is elmondott: szerinte az autópályának Lécfalva irányából Kovászna felé kellett volna kanyarodnia, onnan pedig neki Gelencének. Annál is inkább, mivel a kovásznai elöljárónak ez korábban kérése is volt – tette hozzá.

Az autópálya-építés a községben mintegy hatvan-hetven hektár termőföld kisajátítását feltételezi, de talán ennél is nagyobb gondot jelent az, hogy a többi parcella is nehezen megközelíthetővé válik, a gazdák csak hatalmas kerülők megtételével juthatnak majd el földjeikhez. Az egyesülethez más tagok csatlakozását is várják, mivel a pereskedés költségekkel jár – hangzott el.