Dálnokra érkezve könnyű megtalálni a búvárközpontot, minden útelágazásnál tábla mutatja a tó felé vezető utat. Az udvaron parkoló autók, de innen még kell sétálni egyet a tóig. A kezdési időpont előtt pár perccel sokan vannak már a helyszínen, háziak, szervezők, búvárok, a sajtó képviselői... Mindenki kedvesen fogad, a házigazda lelkesen meséli az egyik vendégnek, hogy miként lehet egyszerűen tisztítani a mesterséges tavakat.

A sajtótájékoztatón elsőként Szabó Kolos búvároktató, a központ megálmodójának fia és a rendezvény házigazdája köszönti a jelenlévőket. Mint mondja, gyakran hívják őket iskolákba, óvodákba, állandó résztvevői az Iskola másként és Zöld hét programoknak, ahol arról szokott beszélni a gyerekeknek, hogy valójában mindenki búvár volt kilenc hónapig, és a víz alatt majdnem minden olyan tevékenységet folytatni lehet, amit a felszínen szokott végezni az ember. Így jött létre az ő víz alatti sörözőjük, de ez a mostani kiállítás is, melyhez hasonlót már tavaly is szerveztek.

Idén a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel (Visit Covasna) közösen hozták létre a tárlatot, melynek fotóit Gheorghiță Raymond készítette. Tizennégy fotót választottak ki Háromszék gyönyörű és jellegzetes helyeiről, és azokat állították ki a mélyben – árulta el. A fotók a megnyitó alkalmával a felszínen is láthatóak voltak. Van egy természetvédelmi vetülete is ennek a projektnek – mondta továbbá Szabó Kolos –, ami sajnos egyre reálisabbnak tűnik a Kovászna megyei árvizek után: „ha továbbra is vágjuk a fákat, égetjük a szemetet, és nem vigyázunk a környezetünkre, akkor ezek a gyönyörű helyek, amelyek a kiállítás képein láthatóak, már nem csak képek formájában lesznek a víz alatt, hanem valóságosan is”. Hozzátette: 2025 A gyermekek éve, és a My Lake-nek van egy gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége is, mely során szombaton ellátogatnak hozzájuk az egyik gyermekotthon lakói, hogy megnézzék a kiállítást, és a nyár folyamán más gyermekotthonok is meglátogatják majd a víz alatti galériát. Hangsúlyozta, hogy nemcsak búvárok láthatják a víz alatti képeket, hanem bárki, aki szeretné, olyanok is, akik még sosem búvárkodtak. Az elhangzottakon kívül még rengeteg irányba elágazik a tevékenységük, amelyekről délután mesélnek majd – mondta végezetül.

Ezt követően a Visit Covasna vezetője, Deák Gyöngyvér elmondta: nagyon örült a kiállítás ötletének, hisz általában jellemző rájuk ez a fajta Think outside the box – skatulyán kívüli gondolkodás. Szerinte a víz mélye több, mint fizikai tér – a titok, a csend kapcsolódik hozzá, de akár az átváltozás világának is tekinthető. Bevallása szerint nagyon figyeltek arra, hogy milyen fotók illenek bele ebbe a nem mindennapi térbe, ilyen fényviszonyok közé, hogy valóban attraktív legyen az érdeklődők számára a kiállítás. Továbbá olyan helyeket és értékeket válogattak be erre a tárlatra, amelyek Háromszék komoly turisztikai vonzerejét adják, és bárki számára elérhetőek. „Látjuk a múltat, de a jövőt is a mesterséges intelligenciával, továbbá a gasztronómiát, természeti kincseinket, kultúránkat, hagyományainkat, vallásunkat is ezeken a képeken. Merüljünk hát alá a hangulatokban, gondolatokban is, és ismerjük meg Háromszék szépségeit” – fogalmazott Deák Gyöngyvér. 

A búvárkodás a felszínes kapcsolatok, elmagányosodás ellenszereként is jól működik – mondta ezután Szabó Jenő, aki szerint a mai világban kialakuló kapcsolataink általában nem túl mélyek, a víz alatt azonban más a helyzet. „Amikor víz alatt van az ember, a nem fontos dolgok eltűnnek, nincs rajtunk a cetli, hogy kik vagyunk, milyen végzettségűek, hanem csak az életösztönre, az igazán fontos dolgokra figyel az ember” – fogalmazott. És ha ott van mellette egy másik ember, akiben bízhat, és mindketten megtapasztalják a csendet, a minőségi időt, az lelkileg nyomot hagy. Tehát egyfajta terápia is a búvárkodás, ahol minőségi élmények várnak; aki kijön a víz alól, már nem ugyanaz az ember, aki bement oda. A víz alatt nincs telefon, nincs pörgés, el vagyunk szakítva rengeteg ingertől, ezért sokkal nagyobb súlya van ott az oktató minden gesztusának, jelzésének. Általában a merülés előtt feldolgozzák, hogy mire érdemes odafigyelni a mélyben, a merülés után pedig megbeszélik az átélt tapasztalatokat. Náluk nincsenek nagy csoportok sem, mint más out­door tevékenységeknél, egyszerre csupán egy-két-három embert visznek a víz alá, ami egészen más viszonyt feltételez az oktató és tanítvány között – mondta még Szabó Jenő.

Azzal a céllal próbálták lencsevégére kapni Kovászna megye fontosabb látnivalóit tavaly, hogy ráirányítsák a figyelmet a körülöttünk lévő értékekre – vallotta ezután a fotós Gheorghiță Raymond. Ő elsősorban azért örül Kolos és a Visit Covasna felkérésének, mert a víz alatt megvan az a csend, amelyben „kicsit másképp tudja értékelni az ember ezt a színes világot”. Mert annyira megszoktuk a körülöttünk lévő szép dolgokat, hogy ezeket csak akkor értékeljük igazán, amikor valamiért egy időre elszakadunk otthoni környezetünktől – mondta. A kiállított fotók egy része nagyon korán, hajnalban készült, vagy egy különleges időszakban, amikor egy bizonyos virág nyílik stb. Csak rövid időablakokban lehet elkapni ezeket a különleges fényeket, színeket – magyarázta a fotós, aki több kép elkészítésének körülményeiről is mesélt, melyek közül talán a sarki fényről (aurora borealis) készült felvétel története volt a legizgalmasabb. Nem véletlen, hogy erről egy igazán különleges és rendkívül népszerű fotó született. „Általában külföldön keressük a csodát és a szépet, pedig sokszor itt van mellettünk, és víz alatti környezetben látni ezeket a gyönyörű helyeket még hatásosabb lehet” – fogalmazott Gheorghiță Raymond.

Vendégeik kilencven százaléka nem Kovászna megyéből jön, ezért a képeket feliratozzák, és három nyelven írja alattuk a helyszínt, amelyhez egy játék is kötődik – mondja Szabó Kolos, hozzátéve: ha valakinek sikerül nyolc helyszínt megjegyeznie a fotókon láthatóak közül, ajándék jár neki.

A sajtótájékoztatón László Endre búvár, turisztikai szakember is jelen volt, és elmesélte, hogy mintegy tíz évvel ezelőtt Szabó Jenő volt az oktatója, aki szerinte a legjobb búvároktató Romániában, és akitől rengeteg olyan dolgot tanult, aminek később nagy hasznát vette a távoli vizekben a Fülöp-szigetek környékén, Egyiptom és Tanzánia partjainál stb. Jenőhöz hasonló lelkű és felkészültségű oktatóval sehol sem találkozott – mondta, pedig több oktatót is ismer, Egyiptomban is elvégzett egy búváriskolát. Nemcsak különleges élmény a víz alatt lenni, ez szemléletváltással és viselkedésbeli változásokkal is jár – fogalmazott. László Endre egy turisztikai ügynökségnél is dolgozik, ahol további vízi kalandokat kínál azoknak, akik elvégzik a dálnoki búvártanfolyamot, és távoli tengerekben, óceánokban is szeretnék kamatoztatni ismereteiket.

Ezután Szabó Kolos és Attl Róbert, az egyik általa kiképzett búvár bemutatta, hogyan kell beöltözni és merülni, továbbá búvárjelzéseket is ismertettek az érdeklődőkkel. Miután végignézték a mélyben a kiállítás képeit, a víz alatti sörözőt is meglátogatták, ahonnan egy sört is magukkal hoztak a felszínre. 

A délután folyamán két kerekasztal-beszélgetésre került sor, az egyiken többnyire a Szabó Jenő által tartott terápiás foglalkozásokról volt szó, a másikon pedig az úszó nádszigetekről, amelyekkel a dálnoki búvártó vizét is tisztítják. Egy különleges gyermekprogram is zajlott: betettek egy búvárpalackot a lejáratnál elhelyezett két első fotó mellé, és egy hosszú csővel, teljes felszerelés nélkül is ki tudták próbálni az érdeklődők a víz alatti tárlatlátogatást.