A közzétett eredmények egy másik szembeötlő adata, hogy minden jel szerint a Szociáldemokrata Párt mélyrepülésben van, támogatottsága 14 százalék alá esett, amivel szinte holtversenyben áll a Mentsétek Meg Romániát Szövetséggel (USR). Szintén a közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a Nemzeti Liberális Párt a választói preferenciák között a második, ám ez az alakulat is alaposan lemaradt az AUR mögött a maga 17,3 százalékával. Említésre méltó még, hogy az RMDSZ-t a parlamenti küszöb fölött mérték, míg két szélsőséges alakulat, a botrányhős Diana Șosoacă pártja, az SOS Románia, valamint a nacionalista-legionárius húrokat pengető POT nagy eséllyel kimaradna a parlamentből.

A pártok teljesítményén túl a fenti adatok hűen leképezik és egyben újból megerősítik a román társadalomban már a decemberi választások eredményébenis megfogható hangulatot. Az erőteljes polarizációt, a három és fél évtizedig regnáló politikai osztállyal szembeni ellenérzéseket, melyek a szélsőségek irányába tolták a szavazópolgárok elég jelentős hányadát, részben a régi gárdát (elsősorban a PSD-t) megbüntetendő. Utóbbi jelenség ráadásul tovább erősödött, hiszen a szélsőségesek együtt 46 százalékot tudhatnak magukénak, míg decemberben ez még „csak” 37,4 volt. Az elhúzódó politikai válság (az államfőválasztási cécó, a kormányválság, majd az új kabinet megalakítása körüli zűrzavar), valamint a küszöbön álló szigorú gazdasági megszorítások, korlátozások társadalmi hatásai újabb tíz százalékot vittek a konyhára. Intő jel továbbá, hogy az úgynevezett európai pártok pólusa komoly terepvesztést regisztrált fél év alatt, együtt a lehetséges voksok mindössze 49 százalékával számolhatnak. És egyelőre még el sem kezdődött a nadrágszíj szorosra húzása, amely pillanattól nagyjából borítékolható, hogy az AUR (és általában a szélsőségesek) ázsiója még magasabbra hág majd.

George Simion és pajtásai menetelését elnézve Paul Watzlawick szociálpszichológus más témában írt könyvének címe tűnhet találónak: a helyzet reménytelen, de nem súlyos. Ám még mielőtt átadnánk magunkat a kétségbeesésnek, érdemes egy fontos aspektust figyelembe venni. Az AUR-nak eddigi története során nem igazán kellett bizonyítania. Öt évi parlamenti jelenlétük alatt a rendszeres botránykeltésen, erőszakosságon, üres lózungokon kívül mást nem mutattak fel. A partvonalról pedig könnyű okosnak lenni, az árnyékból nagyokat mondani, ám nyugodtan élhetünk a gyanúval, sőt, valahol a meggyőződéssel, hogy amennyiben hatalomra jutnának, egy fokkal sem lenne jobb az országnak, nekik sem lennének csodamegoldásaik a jelenlegi helyzetre.

Sőt, a tavalyi választási kampányban ránk szabadított „programjukat” ismerve, rövid idő alatt még szomorúbb napok várnának ránk.

Fotó: Facebook / Alianța pentru Unirea Românilor - AUR