Az Ilie Bolojan vezette kormány hétfőn felelősséget vállalt a parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért. Az adóemelések közül a legfontosabb az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra történő emelése, valamint a nyugdíjak és a közszféra béreinek befagyasztása, ám a csomag több megszorítást tartalmaz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnél is. Összefoglaljuk, melyek azok a fiskális intézkedések, melyek nagy része már a jövő hónap elejétől, illetve egy kisebb hányaduk az elkövetkező hónapokban életbe lép.
Drágább alaptermékek, szolgáltatások
A fiskális intézkedések, melyeket a hétfőn elfogadott törvénytervezet tartalmaz, augusztus elsejétől lépnek életbe. Ezek közül hatását tekintve a legjelentősebb az általános forgalmi adó és az adott termékekre vonatkozó csökkentett áfakulcsok módosítása.
Jövő hónap elejétől az általános forgalmi adó két százalékkal lesz magasabb, azaz 19-ről 21 százalékra nő, míg a csökkentett kulcs egységesen 11 százalék lesz, azaz megszűnik az eddigi öt- és kilencszázalékos kulcs. A csökkentett áfakulcs élelmiszerekre, gyógyszerekre, tankönyvekre, könyvekre, újságokra, folyóiratokra, tűzifára (természetes és jogi személyeknél egyaránt), fűtéspótlékra, ivóvíz- és szennyvízkezelő közszolgáltatásokra, öntözésre szánt vízre, szociális lakásokra volt alkalmazandó. A házi- és haszonállatok esetében is 11 százalékos lesz az áfa, illetve a vendéglátóipari szolgáltatásokra (szállás, közétkeztetés) is ugyanekkora kulcsot alkalmaznak augusztus elsejétől. Az élelmiszerek esetében ugyanakkor vannak kivételek, adott cukortartalom felett már a 21 százalékos adókulcs érvényes, leszámítva a csecsemőknek szánt tejport.
A kedvezményes áfakulcs is drágulásokkal jár majd, hiszen eddig a felsorolt termékek és szolgáltatások közül többnél ötszázalékos volt az áfa (hőenergia, tűzifa, tankönyvek, újságok, folyóiratok), amely augusztus elsejétől hat százalékkal lesz magasabb, míg az eddig kilencszázalékos áfa esetében kétszázalékos a növekedés. Utóbbi csoportba tartoznak az élelmiszerek. Szakértők számításai szerint bár ez nem tűnik soknak, egy családi költségvetésre hosszabb távon komoly terhet jelenthet, éves távlatban több száz lejt, főképp akkor, ha a kereskedők a megnövekedett áfaköltséget teljes egészében ráterhelik a termékekre.
Az ivóvíz- és szennyvízkezelési díjak esetében szintén két százalékkal nő az áfa, ám itt jelentősebb drágulással lehet számolni, ugyanis az energiaárak (elektromos áram és gáz) az ársapka július elsejei kivezetése mellett az áfakulcs emelkedése miatt is növekedni fognak, és ez a díjszabásban is megjelenik majd.
Az üzemanyagokért is többet fizetünk
Az áfakulcsok mellett augusztus elsejétől a szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adója 10 százalékkal lesz magasabb. Az üzemanyagok esetében a gazdasági szakportálok számításai szerint – a jelenlegi piaci árakat figyelembe véve – ez mintegy 40 banis drágulást hoz, ami azt jelenti, hogy augusztus elsejétől a gázolajnál 7,8 lejre növekszik a literenkénti ár, míg a benzinnél a mostani 7,1 lej átlagárról valamivel több mint 7,5 lejre.
A dráguláshoz ugyanakkor az áfakulcs kétszázalékos megemelése is hozzájárul, hiszen mindhárom jövedékiadó-köteles termékre a végső ár megszabásánál alkalmazni kell a 21 százalékos új kulcsot. Az üzemanyagárak valamelyest eltérőek lehetnek a különböző kutaknál, forgalmazóknál, mivel az árképzést további tényezők is befolyásolják (nagykereskedelmi ár, devizaárfolyam és persze a kőolaj világpiaci ára). A kormány a fuvarozók esetében némi könnyítést is bevezet, részleges visszatérítési programot léptetnek életbe: az ágazati cégeknek literenként 20 banit megtérítenek a gázolaj jövedéki adójából.
Szintén augusztus elsejétől lép érvénybe a bankokra kivetendő négyszázalékos pluszadó, illetve a szerencsejátékokból származó jövedelemre is többletterhet szabnak ki. Utóbbi esetben 10 000 lejes összeghatárig 3 százalékról 10 százalékra emelkedik az adó, 10 000 lej és 66 750 lej között 1000 lej plusz a 10 ezer lejt meghaladó összeg 20 százaléka, 66 750 lej fölött pedig 12 350 lej plusz a 66 750 lejt meghaladó összeg 40 százaléka.
Az adók és illetékek vonalán szeptember elsejétől növekszik a személygépkocsik úthasználati díja. Egy napra 3,5 eurót, tíz napra 6 eurót, 30 napra 9,5 eurót, 60 napra 15 eurót, egy évre pedig 50 eurót kell majd fizetni. Jövő év január elsejétől az osztalékadó mértéke is jelentősen megnő, az eddigi 10-ről 16 százalékra emelkedik.
Kiterjesztett járulékfizetés
Az intézkedéscsomag jelentősen csökkenti az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) fizetése alól mentesítettek körét. Az új szabályok jövő hónap elejétől lépnek életbe. Továbbra is mentességet élveznek a kiskorúak, a diákok, valamint a fogyatékkal élők, illetve a rákbeteg személyek, ám ezen túl minden eddigi kedvezmény megszűnik.
A jogszabálynak a parlament által elfogadott változata szerint nem részesülnek kedvezményben a kommunizmus idején politikai vagy etnikai okokból üldözött, meghurcolt személyek, akik eddig több kárpótlási törvény alapján kaptak felmentést, a 3000 lejnél magasabb nyugdíjjal rendelkezők (a mentességi határ feletti összegre), a munkanélküli-segélyben részesülők, a gyermeknevelési vagy örökbefogadási szabadságon lévők, a beilleszkedési minimáljövedelemben részesülők, a történelmi egyházak munkatársai, illetve az országos egészségügyi programokban részt vevő betegek – kivéve az onkológiai betegeket a gyógyulásukig. Utóbbiak kapcsán az országos egészségbiztosítási pénztár vezetője, Horațiu Moldovan korábban már jelezte, hogy az országos programokban részt vevő pácienseknél tulajdonképpen szűkítették a jogosultságot, azaz csak a programban foglalt szolgáltatásokhoz férnek hozzá ingyen, más egészségügyi ellátásért fizetniük kell a hozzájárulást.
A nyugdíjasoknál a 3000 lej fölötti juttatások esetében az egészségbiztosítási hozzájárulást kizárólag a 3000 lejt meghaladó összegre számítják. Ez azt jelenti, hogy akinek 3500 lej a nyugdíja, annak 500 lejre számítják a 10 százalékos járulékot, tehát a járandósága 50 lejjel lesz kevesebb. A több ezer lejjel magasabb nyugdíjaknál ez az összeg elérheti a 600–700 lejt, de az érintettek száma viszonylag alacsony.
Az intézkedéssel továbbá megvonják a hozzájárulás-mentességet az úgynevezett társbiztosítottaktól. Ez azt jelenti, hogy a biztosított személyek saját jövedelemmel nem rendelkező házastársai vagy szülei akkor részesülnek 12 hónapig ingyenes egészségügyi ellátásban, ha a biztosított személy kifizeti a hathavi bruttó minimálbérnek megfelelő járulékot, ami jelenleg 2430 lej.
A jogszabály értelmében a felsorolt személyek esetében a 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást visszatartják a jövedelmükből, kivéve a társbiztosítottakat, ahol az előzőleg leírt szabály érvényes.
A kormány által közöltek szerint a fenti intézkedésekkel a jelenlegi 6,5 millióról 10 millióra nő a hozzájárulást fizetők száma.
Szigorított betegszabadság
Alaposan hozzányúl a törvény a betegszabadság fizetésének mechanizmusához is, ami a kifizetésre kerülő összegek elég jelentős csökkenését hozza magával. Az eddigi egységes rendszer helyett három számítási módszert ír elő a betegszabadság időtartamától függően: a számítási alap 55 százaléka a 7 napig tartó szabadság esetén, a számítási alap 65 százaléka 8 és 14 nap közötti szabadság esetén, a számítási alap 75 százaléka 15 nap feletti szabadság esetén. A törvény ugyanakkor fenntartja a 75 százalékos összeget a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek nyújtott szabadság esetén, függetlenül a napok számától.
Befagyasztott bérek, nyugdíjak
Az intézkedéscsomag egy másik fontos része, hogy jövő év végéig befagyasztják a közalkalmazotti béreket, és a létszámstopot is meghosszabbítják a közszférában jövő év végéig. Továbbá a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban csak a nettó 6000 lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni, és 50 százalékról 30 százalékra csökken az uniós finanszírozású projekteken dolgozók bérpótléka.
A hivatalnokoknak járó üdülési utalványt megtartják, de csak a nettó 6000 lejnél kisebb fizetésű alkalmazottak részesülnek ilyen juttatásban.
A bérek mellett az állami nyugdíjakat is befagyasztják 2026 végéig.
Átszabott ösztöndíjrendszer
Az elfogadott csomagban több, a közoktatást érintő intézkedés is szerepel. Egyebek mellett az ösztöndíjalap csökkentése, illetve a rendszer egyszerűsítése.
A jogszabály értelmében háromtípusú ösztöndíj marad meg a közoktatásban. Az egyik az érdemösztöndíj, amelyre osztályonként a 9-es feletti tanulmányi átlagú diákok legtöbb 15 százaléka lesz jogosult. Megmarad a szociális ösztöndíj: a hátrányos helyzetű gyerekeknek jár majd. A harmadik az úgynevezett technológiai ösztöndíj lesz a szakközépiskolákban tanuló gyermekek számára, akik különböző vállalatokkal, cégekkel együttműködve dolgoznak. Emellett némi módosulásokkal a tantárgyolimpiákon kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok ösztöndíja is megmarad.
Az ösztöndíjakra vonatkozó intézkedések szeptember elsejétől lépnek életbe. Az odaítélés feltételeit, a juttatás összegének meghatározását sürgősségi kormányrendelet vagy miniszteri rendelet szabályozza majd.
