Olybá tűnik, a frissen felkent vagy régi motoros szakértők egyetlen célja az volt, hogy a kőből is vizet (pénzt) sajtoljanak. Le kellett faragni a költségvetési hiányt, így hát osztottak-szoroztak és emeltek, vágtak, ahol csak lehetett. Legkézenfekvőbb és leggyorsabb pénzszerzési mód mindig az áfa megemelése, és bár a lakosság megérzi, ennél nagyobb békát is lenyelt már, amikor 2010-ben egy hasonlóan válságos helyzetben 24 százalékra növelték az általános forgalmi adót. Akkor a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentésével is fűszerezték a megszorításokat, most csak a pótlékokat, pluszjuttatásokat nyesik vissza. Fájni fog ez is egyeseknek, de nem akkora tömegeknek. 

A nyugdíjakra kivetett 10 százalékos egészségbiztosítást is el lehet fogadni, itt azonban a határérték igencsak megkérdőjelezhető. A döntéshozók a „nagy nyugdíjak” többletsarcolásáról beszéltek, ám kérdés: a 3000 lejes időskori juttatás miért tekinthető nagynak, mikor megélni is alig lehet belőle, és az elvett legalább száz lej sok jogosultnak komoly érvágást jelent. 

Még ennél is furcsább és felháborítóbb a kismamák gyesére kivetett hasonló levonás. Románia rossz demográfiai mutatói okán nem valószínű, hogy ez a tétel jelentős összeggel gazdagítja majd az államkasszát, ám arra jó, hogy megkeserítse és -nehezítse az érintett családok életét és tovább csappantsa a gyermekvállalási kedvet. Persze, ha nem születnek új gyermekek, nem kell majd egészségügyi ellátásukra, oktatásukra költenie az államnak, a 15–20 év múlva (vagy még hamarább) összeomló nyugdíjrendszer pedig nem a mostani vezetők gondja.

Nehezen értelmezhető az is, hogy mindeközben a szerencsejátékokra kivetett adót utolsó percben 10-ről 4 százalékra csökkentették, soványak a magyarázatok arról, hogy szükség volt erre, mert a szürke, fekete zónába vándoroltak volna e tevékenységek.

Mindez csak néhány igen kirívó példa a frissen elfogadott intézkedéscsomag visszásságaira. Hab a tortán, hogy az elfogadás reggelén jelentették be: 40 százalékkal csökkentik a politikai pártok finanszírozását. Enyhítésnek, saját jó szándékuk bizonyítékának szánták a gesztust, de hamar kiderült, hogy csak következő évtől és a tavalyi rekordtámogatáshoz viszonyítva. A nagy megszorításnak köszönhetően a pártok jövőben „csak” 260 millió lejen osztozkodnak, annyin tehát, mint 2023-ban. És ha visszapillantunk arra, hogy 2016-ban még csak 14,5 millió jutott nekik, majd 2017-ben ezt 170 millióra emelték, s azóta évről évre egyre növekszik a támogatási összeg, érthető, hogy jelentős lemondásnak tekintik.

Az elmúlt napokban, hetekben a román sajtóban egymást érték a nagy leleplezések az állami vállalatok vezetőinek hatalmas fizetéseiről, a különböző bérpótlékokról, a közpénzek ész nélküli pazarlásáról. Ilie Bolojan miniszterelnök ígérete szerint ezekről a második csomag gondoskodik majd. Az első csomag elsősorban nekünk, polgároknak fáj, jó lenne, ha a második, harmadik terheit végre azok nyögnék, akik miatt ide jutottunk. 

Fotó: gov.ro