Fogadják mély hálámat mindazon tisztelt hazafiak, akik az eseményeket irányító emberek és honleányok arcképeit, mint családjuk megbecsült ereklyéit, felhasználás végett átadni kegyesek voltak” – lerövidítve ezekkel a szavakkal köszönte meg a kapott segítséget az a gidófalvi születésű Nagy Sándor (1824–1900) hidvégi református lelkész, akinek síremléke a hidvégi református templom előterében áll. Örvendetes dolog, hogy sírján mindig találni virágokat. A mindenkori hidvégi református lelkipásztorok és a közösség tudja, hogy volt neves papjuk önkéntesen jelentkezett a negyvennyolcas szabadságharcba, s bízunk abban, hogy továbbra is őrizni fogja a hidvégi eklézsia jeles papja síremlékét. 

Hidvég kétszeres zarándokhelye a vidéknek: Nagy Sándor emléke mellett ennek az egyházközségnek a közösségi házában őrzik a szomszédos barcaföldvári fogolytábor történtével kapcsolatos leveleket, régi fotókat, a rabok által készített tárgyakat.

Biztató eredményekről számolhatunk be a református egyházközség életéből. „Sikerült mutatósabbá tenni közösségi házunk külső felét is, befejeztük a lelkészi lak teljes felújítását, s folytattuk a templom területének bekerítési munkálatait, bejáratához faragott kiskaput építettünk” – adta tudtunkra Kristály László Zsolt parókus lelkész, a 259 lelket számláló egyházközség és a barcaföldvári 38 tagú szórvány lelkipásztora. 

A földvári haláltábor rabjainak lelki gondozására mindig a hidvégi református eklézsia volt hivatott, amelyen kívül még két nevet kell megjegyeznie az olvasónak: Benkő Levente író-szerkesztőét és Ungvári Barna András volt helybeli református lelkipásztorét, akik ebben a témában a legtöbb írott anyagot hagyták ránk. A fogolytábor halottainak tömegsírja, a börvelyieknek a hidvégi református templom előtt álló emlékkopjája, valamint az 1996-ban megjelent Hidvég és a Földvári fogolytábor története című kiadvány idézi fel az eseményeket, utóbbit román nyelvre fordította Sala Pál volt községi jegyző. 

Kristály László Zsolt lelkész

Hol van a Székföldje?

Székföldjének nevezzük megyénknek a Barcaság és a Székelyföld közé ékelt részét, amely az Olt síkságán Bölön déli határától Erősdig tart. Már II. András király adománylevelében is említik 1211-ben mint a Barcaság határvidékét. A mongolok dúlása után lakatlanná vált ez a terület, és IV. Béla király sepsiszéki Bálint grófnak, Akadás fiának, a gróf Mikó család elődjének adományozta 1252-ben. 

A Székföldje elnevezés még él a nép nyelvén, tudják, hogy a történelmi időkben nem volt a Székelyföld tartozéka, s a Hidvégről és Árapatakról Alsó-Háromszékre vezető ún. átkelőutakat mindkét faluban régen, de jelenleg is Székelút, azaz Székelyút néven emlegetik az idősebbek. 

A többnemzetiségű község

lakóinak száma megközelíti a 2000-et. A helyi románság görögkeleti vallásban, a népes román anyanyelvű cigányság pünkösdista vallásban él. Telepükön új pünkösdista templom is épült. 

Hidvég a gróf Mikó és Nemes családok ősi fészke volt. Utcasorai, mert a szászok lakta barcasági Szászföldtől csak az Olt választja el, szász hatást mutatnak. Nevét az említett két nemesi család tette ismertté, de nem kevésbé a magyar szabadságharc történetéből ismert nevezetes 1848. november 30-i hidvégi csata, ahol a heves harc kimenetelét Gábor Áron két ágyújának eldördülése döntötte el, ekkor foglalták el a háromszékiek Földvárt. A híres csata emlékére a református templom előterébe faragott kopját állíttatott az egyház és a faluközösség. 

Közösségi ház

A hidvégi református templom mai, 1841-ben épült hagymasisakos barokk harangtornya messzire ellátszik. Bent megtekinthető a régi templom 1674-ből való, kőből faragott, díszes reneszánsz szószéke, rajta az egyház patrónusainak – gróf Nemes Jánosnak és Pápai Annának – domborműves családi címerei. A temetőben áll még a gróf Mikó család romos kriptája. A templom előtt a Szatmár megyei Börvely község lakossága állíttatott emlékkopját az 1944–45-ben a földvári hírhedt Maniu-gárdista fogoly- és haláltáborban raboskodott, mártírhalált halt tizenegy falusfelük emlékére. 

A lélekszámában kisebb római katolikus filia a település északkeleti szélén levő gróf Nemes család egykori neogótikus temetőkápolnáját használja templomként. 
Műemlék a falu görögkeleti temploma. Épült 1854-ben Urunk színeváltozása tiszteletére. Hidvégi születésűként tartja számon a román egyház Nicolae Bogdan (1867–1952) tanárt, Miron Creţu (1887–1960) orvost és Vicenţiu Rauca-Răuceanu (1888–1954) jogászt, Háromszék vármegye interbellumbéli kormánybiztosát. 

Hidvég jeles szülötte volt a politikus, diplomata és emlékiratíró Mikó Ferenc (1585–1636), a politikus és naplóíró Hidvégi Nemes János (1630 k. – 1688) és gróf Mikó Miklós (1743–1790) jogász, az erdélyi reformmozgalom egyik jeles képviselője. Itt élt Sala Miklós Attila népi faragómester és néhai Antal István vers­faragó.

Iosif Crizbășan alpolgármester

Időskorúak Kovászna megyei otthona

A csend és a nyugalom helye ez a korszerű épület. Túl azon, hogy a gróf Nemes család műemléknek számított monumentális, de lebontott kapubejáratának helyére építették, az épület eleget tesz az időskorúak minden igényének.

– Tisztaság és rend, orvosi felügyelet és napi három étkezés, amiért köszönet jár. Aki óhajtja, papi meghallgatást is igénybe vehet. Gyermekem nem volt, szolgáltam családoknál – mesélte az egyik bentlakó. 

– Ennyi már bőven elég az időskorúaknak – nyilatkozta kérdésünkre a 94 éves Kocsis-Téglás Erzsébet, a biblia rendszeres olvasója, akit a kedves ismerős, az árkosi Váncsa család többször meglátogat. 

Az időskorúak otthonában 220 férőhely van, amelyből 103 foglalt, hat szoba felújítás alatt áll – mondta el Liliana Cucu, az egység igazgatója.

Nyáraspatakon folyik a munka

A mindennapok munkálatai felől a község alpolgármesterétől, Iosif Crizbășantól érdeklődtünk. Mint elmondta, allandó jelleggel az ő feladata a település tisztaságának megőrzése. Több ponton folyik a községben a munka, dolgoznak a hidvégi romatelep ivóvíz- és szennyvízhálózatának párhuzamos lefektetésén, a munkálatok amolyan 75 százalékánál tartanak – sorolta.

Meglátogattuk a Hidvéghez tartozó Nyáraspatakot, ahol épül a szennyvízhálózat. Nyáraspatakon gazdag kvarchomoktartalékok vannak, ezekből jégkorszaki ősemlősmaradványok (őselefánt, őstapír, ősorrszarvúfélék) kerültek napvilágra, melyek a Székely Nemzeti Múzeumban láthatók. A településnek festett görögkeleti temploma van (épült 1931-ben). Védőszentje Mihály és Gábor arkangyal, falfestményeit Csíki János készítette 1938-ban. A helyi emlékezet megőrizte, hogy 1936-ban Nyáraspatakot meglátogatta a neves román történész, Nicolae Iorga (1871–1940).