Második alkalommal tartottak nyílt rózsanapokat a köpeci Yurta kertészetnél pénteken és szombaton. Az esemény sok érdeklődőt vonzott, nemcsak azért, mert kedvezményeket vehettek igénybe ezen a két napon a vásárlók, hanem mert a rózsák kedvelői az ültetéshez, termesztéshez szükséges szakmai tudásból is meríthettek. Mi több, Magdó János tulajdonos a rózsamező közepén vállalkozásindításról, az erdővidéki mezőgazdaság helyzetéről, jövőképéről is beszélt és a közösség javára is adományozott.
A szombati nyílt nap a Szabó Irénke tanárnő vezette köpeci Akarat tánccsoport fellépésével kezdődött – számukra történt az adományozás. A nap folyamán ugyanis a kertészetnél rózsacsokrok készültek, melyeket elárvereztek, a befolyt pénzösszeget pedig a tánccsoportnak ajánlotta fel a kertészet tulajdonosa.
A nap fő eseménye a Barót és Köpec közötti rózsamezőn tett látogatás volt. Itt fotósarkot rendeztek be, aki fényképezkedett és a fotót feltöltötte a kertészet Facebook-oldalára, ajándékot nyerhetett. A látogatókat itt ifj. Magdó János vezette be a rózsafajták és a rózsatermesztés különös világába. A kertészetben termesztett rózsák nagyon modern és nagyon fiatal fajták, mindeniknek pontos leírása van, a fajták tulajdonosainak licencdíjat fizetünk, amiből ők fenntartják a kutatást – mondta bevezetésképp. A továbbiakban ismertette, hogy a rózsák szaporítása kétéves folyamat: „az alanyt, a vadrózsát beoltjuk, egy év kell, hogy virágzási szakaszba jussanak. A most itt virágzó rózsatöveket ősszel értékesítjük, akkor kerülnek kitermelésre. A magastörzsű rózsáknál ez a folyamat három év, mert azokat háromszor oltjuk, van egy gyökér-, egy köztes és egy koronaoltás. A korona két oltást is kap, hogy arányos legyen mindkét irányba”. Édesapja ehhez hozzáfűzte, hogy a „licences” rózsák mellett termesztenek „szabadfajta” rózsákat is, esetlegesen pedig importálnak is, ha nincs elég saját virág.
Tókos Huba kertészmérnök elsősorban a szemzést végző helyi munkásoknak mondott köszönetet: „Nagyon pontos munkát végeztek munkásaink, mert ha végignéznek a rózsasorokon, nincs olyan, hogy a színeket összekeverték volna. Az itt látható rózsákat ősszel bevisszük, tároljuk, cserepezzük, jövő tavasszal lehet majd megvásárolni cserepes rózsaként” – mondta. Megjegyezte, bár a cserepes rózsa picit drágább, érdemes azt venni, mert a másképp csomagolt rózsák az áruházakban való tárolás ideje alatt sérülhetnek. A cserepes rózsa előnye az is, hogy bármikor kiültethető a kertbe – válaszolta egy érdeklődőnek. Az olcsó megoldás a gyökércsomagolt rózsa, de annak van egy nagy hátránya: a gyökérzet állapota nem mindig megfelelő. A gyökércsomagolt rózsa az áruházi tárolás miatt nehezebben hajt meg – fűzte hozzá Magdó János.
Megtudhattuk azt is, hogy a cég másik fő tevékenysége a rózsa mellett a bogyós növények termesztése, melyekből kamionszámra exportálnak Magyarországra, Olaszországba és más államokba. A cég viszont nemcsak növényeket exportál, hanem kertészeti termékeket is: saját tervezésű fóliasátrat, növénytápszereket és sok más egyebet, összesen körülbelül 300 terméket.
Magdó János vállalkozásának kulisszatitkaiba is beavatott: „Cégünkben generációváltás zajlik. Az új vezetőségnek nagy feladata lesz: megnyertünk egy uniós pályázatot, melynek köszönhetően egy teljesen új technológiát vezethetünk be Romániában. A technológia lehetővé teszi azt, hogy vírusmentes növényeket vigyünk piacra, főleg ami a gyümölcsfacsemetéket illeti. Megjegyezte: általános törvény, hogy minden növénynél, legyen az rózsa vagy gyümölcsfacsemete, vigyázni kell az egyensúlyra a gyökér és a szár között. Ha például megveszünk egy rózsát az áruházban, otthon legelőször ki kell bontani, be kell rakni habarcsba a gyökerét, el kell aztán ültetni, majd maximálisan vissza kell vágni, hogy a növény gyökérzete táplálni tudja a szárat. Gyenge gyökér nem tud táplálni egy erőteljes szárat” – hangsúlyozta.
A kertészet tulajdonosa szerint vállalkozás szempontjából Erdővidéken a gyümölcstermesztés óriási előnyben lehetne a hagyományos állattenyésztéssel, egyéb mezőgazdasági terményekkel szemben. Példának okáért elmondta: az egyhektáros rózsaoltvány értékben annyi, mint 150 hektár kukoricás. Ha itt van nekünk tíz hektár oltványunk, annyi, mintha 1500 hektáron termelnénk búzát vagy kukoricát. „Itt nincsenek Bărăgan-méretű területek, az értéket, akár a hollandok, kis területen kell megtermelni” – foglalta össze.
A kertészet látogatói a rózsamező szép látványán túl a nap során további értékes ismeretekkel gazdagodhattak, Magdó János tulajdonos és munkatársai mindenben segítettek, számos szakmai kérdésre válaszoltak, Erdővidék gazdasági jövőképéről, az egészséges zöldség és gyümölcs termesztéséről beszélve rávilágítottak az azok fogyasztásából származó előnyökre is. (Az elmondottakra még visszatérünk.)
A rózsamezőn tett látogatás után a nap a cég székhelyén előadásokkal folytatódott, rózsafajtákat mutattak be, rózsacsokrok készítését lehetett megtanulni és természetesen vásárolni is lehetett a kiállított vagy bemutatott számtalan rózsafajtából válogatva.
