Ilie Bolojan egyedüli jelöltként indult a pártelnöki tisztségért, 976 szavazattal választották a politikai szervezet elnökévé. A parlament épületében tartott rendkívüli kongresszuson a párt első alelnökeit is megválasztották Cătălin Predoiu, Ciprian Ciucu, Adrian Vestea és Nicolae Paulicu személyében.

Az elnökjelölt a szavazás előtt arról beszélt, hogy a párt neve korábban a modernizálással függött össze, és most is mindent megtesz, ami rajta múlik, hogy ez így maradjon.

Rámutatott: a tavalyi parlamenti választásokkal és az idei elnökválasztással lezárult egy ciklus a párt történetében. Mint fogalmazott, a politikai szervezetnek arról kell döntenie, hogy megelégszik a „politikai túléléssel”, vagy újra „kitalálja magát”, hogy megfeleljen a választók elvárásainak.

Hangsúlyozta, hogy a PNL nem szalad el a felelősség elől, és a pártnak helyi önkormányzati szinten jól teljesítő elöljárói vannak, de a központi vezetésen még sok a javítanivaló. Úgy értékelt, hogy az elmúlt időszakban a párt vezetői sok hibát elkövettek, melyekről beszélni kell. Ezek között említette, hogy nem figyeltek eléggé a fiatal és a nagyvárosi választók igényeire, valamint elveszítették a kapcsolatot a civil társadalommal és a diaszpórával is.

Hangsúlyozta, hogy jelenleg két fő célkitűzés van: a jó kormányzás biztosítása, mely helyrehozza az országot költségvetési-gazdasági szempontból, valamint újjáépíti a PNL körül a demokratikus jobboldalt Romániában.

A tisztújító kongresszuson a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem képviseltette magát, érvelésük szerint a PNL kongresszusa egy politikai esemény, és a PSD éles különbséget tesz a kormányzati és a politikai együttműködés között.

Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestereként vált ismertté, 2008 és 2020 között három mandátumon keresztül vezette a partiumi várost, mely idő alatt jelentős összegű európai uniós támogatást szerzett. Felújította a szecessziós belvárosi épületeket, korszerűsítette az infrastruktúrát, új hidakat és utakat építtetett. 2020-ban a Bihar megyei önkormányzat elnökévé választották, és megyei szinten folytatta az infrastruktúrafejlesztést. 2024-ben újabb mandátumot nyert. Tavaly decemberben a parlamenti választásokon szenátori mandátumot szerzett, majd a szenátus elnökévé választották. Ebben a minőségében Klaus Iohannis lemondása után több mint három hónapig ő volt Románia ügyvivő államelnöke. Júniustól, az új kormány megalakulásával ő az ország miniszterelnöke.