Bemutatta a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány lefaragása érdekében július végén bevezetendő második deficitcsökkentő intézkedéscsomag főbb területeit és célkitűzéseit pénteken Ilie Bolojan.
A miniszterelnök sajtóértekezleten számolt be arról, hogy az áfaemelést, a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek befagyasztását, a jövedéki adók növelését előirányzó első intézkedéscsomagot az Európai Unió és a hitelminősítők is pozitívan értékelték, így Románia a napokban már az eddigieknél kedvezőbb kamatokkal tudott újabb hiteleket felvenni folyó költségei fedezésére.
A deficitcsökkentő intézkedések második csomagjával egyebek mellett az állami bankok és vállalatok hatékonyságát akarják növelni: csökkentik az igazgatótanácsok létszámát, és az – államfő illetményének többszörösére rúgó – igazgatói fizetéseket a valós teljesítménymutatókhoz kötik.
Bolojan szerint az adóhatóságot is ösztönző teljesítménymutatók bevezetésével fogják hatékonyabbá tenni: ezentúl nem a kivetett, hanem a behajtott adók és büntetések alapján állapítják meg az adóellenőrök prémiumát.
A második deficitcsökkentő csomag az egészségügyi rendszer reformját is tartalmazza. A miniszterelnök szerint folyamatosan növekszik a rendszer működtetésére szánt közpénzek aránya, de a szolgáltatás minősége nem nő. Az állami kórházak költségvetésének 90 százaléka a különböző trükkökkel maximalizált bérekre megy el, miközben az egészségügyben sokan az állami és magánszféra összefonódásából is hasznot húznak: a drága kivizsgálások és beavatkozások költségeit az államra terhelik, a hasznot pedig privatizálják – tette hozzá. Az egészségügyi biztosítónál több pénz folyik el „mindenféle drága, újító gyógyszerre”, mint az alapgyógyszerekre, amelyek ugyanazokat a betegségeket kezelik. Szerinte az is meglehetősen gyanús, hogy miként tudnak az emberek pont azokon a munkanapokon megbetegedni és betegszabadságra menni, amelyek hidat képeznek a hivatalos ünnepnapok és a legközelebbi hétvége között.
Az újabb deficitcsökkentő csomag az ingatlanadóra, a szerencsejátékok engedélyezésére és megadóztatására, valamint az önkormányzati szintű adóbehajtás javítására, a helyi közigazgatás költséghatékonyabb működtetésére is kiterjed. A fejlesztési tárca által kidolgozott tervezet szerint ezentúl nem vehetik igénybe az állami szolgáltatásokat azok, akik nem fizették ki tartozásukat az állammal szemben – mutatott rá a miniszterelnök.
A második deficitcsökkentő csomag szerinte alapvetően a helyreállítási programban vállalt kötelezettségek teljesítésére összpontosít, annak érdekében, hogy Románia le tudja hívni a számára elkülönített uniós pénzeket. Ezek között az egyik legkényesebb probléma a különböző állami forrásokból finanszírozott, a befizetett járulék mértékét jóval meghaladó különnyugdíjak ügye. A román parlament már több ízben fogadott el törvényt, amely eltörölné vagy csökkentené a korkedvezménnyel nyugdíjazott egykori bírók, ügyészek, pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők kiemelt speciális nyugdíját, de ezeket rendre alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság. Ilie Bolojan szerint azonban vitathatatlanul „túl korán”, átlagosan alig 48 évesen vonulnak nyugdíjba a bírók és ügyészek Romániában, ráadásul bruttó bérük 80 százalékára rúgó speciális nyugdíjuk magasabb az aktív szolgálat idején kapott nettó bérüknél. Úgy értékelte: korrektebb lenne, ha a nettó bérük 80 százalékát kapnák nyugdíjként, és a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével fékeznék a közpénzek „pazarlását” az igazságszolgáltatásban.
A miniszterelnök szerint kizárt, hogy a komoly társadalmi elégedetlenséget, tüntetéseket kiváltó deficitcsökkentő intézkedésekkel az év végéig el lehetne érni a korábban kitűzött 7 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Úgy vélekedett: idén Románia 8 százalék körüli költségvetési hiánnyal zárhatja az évet.
