Demográfiai, gazdasági, környezeti, valamint a kulturális és nyelvi örökségük megőrzését fenyegető kihívásokkal egyaránt meg kell küzdeniük az európai nemzeti, valamint a legkülsőbb határ menti régióknak, ezért eljött az ideje, hogy az Európai Bizottság (EB) érdemben tegyen e térségben élőkért a kohéziós politikák átalakításával – hangzott el múlt csütörtökön Strasbourgban. Az Európai Parlament plenáris ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezést vitatták, mely során a képviselők pár kivétellel (így a román EU-honatyák) pártokon és ideológiákon felülemelkedve szinte egységesen a kezdeményezés mellett álltak ki.
Sok minden már szabályozott, de megvizsgálják
Az Európai Bizottságot Hadja Lahbib egyenlőségért felelős biztos képviselte a strasbourgi vitán. Hosszasan ecsetelte, hogy a bizottság eddig mit tett Európa kulturális sokszínűségének megőrzéséért. Szerinte a kulturális és nyelvi sokszínűség, a kisebbségekhez tartozó emberek jogainak tiszteletben tartása az EU alapvető értékei közé tartoznak, ahogyan a részvételi demokrácia is, és ezek fényében az EB tüzetesen megvizsgálja ezt a polgári kezdeményezést. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bármilyen döntést is hoznának, az meg kell feleljen az Európai Unió alapszerződéseiben foglaltaknak, ám a hatásköreiken túlmutató ügyek továbbra is a tagállamok feladatai közé tartoznak. Hangsúlyozta, hogy komolyan veszik a diszkriminációellenességet, amire a polgári kezdeményezés is rávilágít, és ezen a téren is több lépés történt már. A biztos szerint az unió kohéziós politikája több olyan aggályt is lefed, amelyeket a polgári kezdeményezés felhoz. A polgári kezdeményezés elindítása óta eltelt 12 évben is számos lépés történt, több millió eurót fordítottak a marginalizált közösségek beilleszkedésének elősegítésére, a specifikus nyelvi és kulturális jellemzőkkel bíró közösségek támogatására, valamint a kulturális örökséget óvó kezdeményezésekre. A biztos ugyanakkor több rendben kitért arra is, hogy az alapjogok chartájába foglalt, a nemzeti kisebbségekkel szembeni megkülönböztetést tiltó előírásokat mennyire komolyan veszik, megkövetelve ezek betartását a kohéziós politikák végrehajtásánál is. Mivel ezt a kezdeményezést sok-sok évvel ezelőtt már megvitatták, volt alkalmuk a diszkrimináció tilalmával kapcsolatos szabályokat megerősíteni – tette hozzá. Hadja Lahbib szerint mindezen előrelépések mellett megvizsgálják, hogy még milyen további intézkedések szükségesek a polgári kezdeményezés által felhozott aggályokat illetően. Ígéretet tett, hogy az EB szeptember 4-ig döntést fog hozni a polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, azaz, hogy kezdeményez-e jogszabályt vagy bármilyen más intézkedést.
Magyar kiállás
A magyar képviselők – Romániából (Winkler Gyula, Vincze Loránt), Magyarországról (Gál Kinga, Gerzsenyi Gabriella, Ferenc Viktória) – a vita során egységesen támogatták a kezdeményezést, és felhívták az EB figyelmét a többszöri és halmozott mulasztásaira. Winkler Gyula arra kérte a kezdeményezőkhöz csatlakozva az EB-t, hogy indítson jogalkotási folyamatot, és keressen az unió hatáskörén belüli megoldásokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kohéziós politika alapelve, hogy „senki nem maradhat le”, és ez a sajátos történelmi örökséggel rendelkező régiókra is vonatkozik, tehát a nemzeti régiókra is alkalmazandó. Hozzátette: bízik benne, hogy az EB érdemben fog reagálni a kezdeményezés javaslataira és jogalkotási folyamat elindításával fog válaszolni azon emberek elvárásaira, akik aláírásaikkal támogatták a polgári kezdeményezést.
Vincze Loránt kemény kritikával illette az Európai Bizottságot. Az egyenlőség az európai projekt alapvető része, ennek ellenére az EB továbbra sem figyel az Európa különböző régióiban élő 50 millió, a hagyományos kisebbségekhez tartozó polgárra. „A különböző régiókban élő emberek azért választották meg önöket, hogy megvédjék a kisebbségeket, de amikor évszázadok óta Európában élő kisebbségekről van szó, önök nem mondanak semmit. Pedig ezek a közösségek több mint 90 százalékát képviselik a nyelvi és kulturális sokszínűségünknek. Nem hangosan tiltakoznak, de méltósággal védelmezik nyelvüket, hagyományaikat, identitásukat. Ők a bretonok, elzásziak, frízek, magyarok, dél-tiroliak” – sorolta strasbourgi felszólalásában Vincze Loránt, ismertetve: sokuk még mindig diszkriminációt szenved és elveszti nyelvtudását. Szerinte a belgiumi német ajkú közösség példája bizonyítja a számukra garantált jogokkal és erős intézményekkel, hogy más út is lehetséges. Az EP-képviselő szerint itt az ideje, hogy az EB vállalja a felelősséget, mivel az eddigi tizenegy idevágó európai polgári kezdeményezés közül egy sem vezetett jogalkotási folyamathoz. Az SZNT kezdeményezése teljes mértékben megérdemli, hogy ez most ne így történjen – vélekedett.
Gál Kinga (FIDESZ) arról beszélt, hogy szívügye ez a kezdeményezés, 12 éve követi az útját, küzdelmes alakulását, azt, ahogy az EB mindent megtett, hogy ellehetetlenítse és akadályozza. Szerinte a bizottság ellenséges, megkülönböztető hozzáállása elfogadhatatlan, itt az idő, hogy az EB cselekedjen, és az unió több mint egymillió polgárának a kérését komolyan vegye.
A Tisza párt képviselője, Gerzsenyi Gabriella arról beszélt, hogy kárpátaljai magyarként látta, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy, az anyaország határain kívüli közösségnek, ugyanakkor hogy micsoda erőt ad a közös nyelv, kultúra és összetartozás. A nemzeti régiók megfelelő jogi elismerése jó lehetőség a kohéziós politikák megerősítésére, és ezek által a nemzeti régiók sokszínűsége erősödhet, kulturális és nyelvi sajátosságai kiteljesedhetnek.
Román elzárkózás
A román képviselők felszólalásaikban kivétel nélkül szembehelyezkedtek a kezdeményezés kapcsán kialakult támogató egységgel. Daniel Buda, Adi Cristea, valamint Diana Șoșoacă is a már jól ismert mondatokkal érkeztek. Kijelentették, hogy egyetértenek azzal, hogy a kisebbségeket meg kell védeni, lehetővé tenni számukra, hogy hagyományos értékeiket, identitásukat megőrizzék, és Románia jó példával jár elöl ezen a téren, ám nem érthetnek egyet olyan kezdeményezésekkel, melyek etnikai, vagy kulturális alapon hoznának előnybe adott térségeket úgy, hogy ennek a célnak a kohéziós politikát is alárendelnék.
A régiók igényeihez alakítani
A felszólalók túlnyomó többsége amellett érvelt (páran a kisebbségük anyanyelvén), hogy kohéziós politikák terén még hatékonyabb intézkedésekre van szükség, hogy a régiók egyenlősége jobban érvényesülhessen. Meg kell teremteni azokat a körülményeket, amelyek révén a polgárok a saját jövőjüket megválaszthatják, és eldönthetik maguk, hogy miként akarnak élni, ahelyett hogy arra kényszerülnének, hogy elhagyják az otthonukat, hazájukat. Az SZNT kezdeményezése az EB-t arra szólítja fel, hogy tegyen lépéseket a régiók identitásának megerősítése, a helyi hagyományok megőrzése érdekében, hiszen ezek Európa kulturális és szociális örökségét képezik, de kitér a fenntartható fejlődés, a helyi gazdaságok, valamint a demográfiai fejlődés támogatására is. Több felszólaló is amellett állt ki, hogy meg kell erősíteni a kohéziós politikát, és úgy vélték, ez a kezdeményezés alkalmas arra, hogy méltóságot adjon minden régiónak, hogy ezek mindenike, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, az etnikai és kulturális különbözőségükkel együtt részt tudjon venni a sokféleségen alapuló unió fejlődésében; többen szorgalmazták a kisebbségi nyelvek kérdésének EU-jogszabályi szintre való emelését is, sérelmezve, hogy a tagországok egyes régióinak (Szilézia, Frizföld, Írország) nemzeti kisebbségei számára továbbra sem adott az anyanyelvhasználat, a nemzeti identitás szabad megélése, sőt, etnikai tisztogatás zajlik ellenük, és ez ellen az EB eddig nem igazán lépett fel. Több felszóló amellett érvelt, hogy Európa a kultúrák uniója, és nem megengedhető, hogy a kis régiók, illetve a nemzeti kisebbségek öröksége elvesszen, ehhez pedig jó eszköz a kohéziós politikák megerősítése, bővítése, a sokszínűség fenntartása a régiók szorosabb bevonásával, amiről az SZNT kezdeményezése szól.
