2024 májusa és 2025 áprilisa között a politikai életben példátlan módon előretört Romániában a szélsőjobb – olvasható a G4Media.ro hírportál által ismertetett jelentésben. A tavaly novemberi, utóbb érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali, legionárius eszméket hangoztató, a háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsallt dicsőítő, Vlagyimir Putyin orosz elnök pártját fogó független jelölt nyerte meg, a decemberi választások nyomán pedig a parlament egyharmadát olyan törvényhozók teszik ki, akik szélsőjobboldali eszméket vallanak, és rendszeresen hangoztatnak antiszemita, a két világháború közötti román fasizmust dicsőítő állásfoglalásokat a parlamenti szószékről – sorolja a tanulmány, amely szerint a gyűlöletkeltő üzenetek az online térben, utcai tüntetéseken is megszaporodtak, holokauszt-emlékművek és zsidó jelképek váltak vandál cselekmények áldozatává, és az utcákon egyre gyakrabban jelennek meg falra festett vagy öntapadós matricákon terjesztett antiszemita, neonáci, legionárius üzenetek és jelképek. A gyűlöletkeltés és megfélemlítés másik megnyilvánulási formája az „áruló” és „élősködő” közéleti szereplők listázása, pejoratív fogalmak használata a közbeszédben a romákkal és zsidókkal kapcsolatban – mutatnak rá a jelentésben. Felidézik, hogy a román ortodox egyház az egykori fasiszta mozgalom egyik képviselőjét avatta szentté, az önkormányzatok pedig nem hajlandók megváltoztatni a legionárius ideológiát hirdető, holokauszttagadó szerzőknek emléket állító közterek elnevezéseit.

Az antiszemitizmus, idegengyűlölet, radikalizálódás és gyűlöletbeszéd elleni országos stratégia elemeként elkészült legfrissebb éves jelentésében az Elie Wiesel Intézet megállapítja, hogy a korábban főleg a virtuális térben terjedő szélsőséges, gyűlölködő üzenetek megjelenése a napi politika szintjén „felébresztette” az illetékes állami intézményeket, és a bűnüldöző szervek elkezdték alkalmazni a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő propaganda visszaszorítása és büntetése érdekében 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet előírásait. Egyes ügyek már a vádemelés stádiumába jutottak, 14 vádlottat immár bíróság elé állítottak, nyolcat közülük például azért, mert Corneliu Zelea Codreanu, a két világháború közötti fasiszta Vasgárda alapítóját magasztalták egy nyilvános megemlékezésen. A bűnvádi eljárások elindításához szükséges bizonyítékokat számos esetben a médiában megjelent, a választási céllal alakult szélsőjobboldali szerveződéseket leleplező tényfeltáró riportok szolgáltatták.