Fél év alatt gazdag könyvbemutató körutat tett meg a 2018-ban a Sepsiszentgyörgyi Bíróságon bejegyzett Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE), mely ez idáig öt könyvet adott ki. A legutóbbival, a tavaly decemberben elkészült Vértelen vértanúk – Kárpátországi szobrok, emlékművek, emlékhelyek cíművel Sepsiszentgyörgyről indult, s bemutatta Brassóban, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Csíksomlyón, Baróton, Kovásznán, Rétyen, Uzonban, végül Sepsiszentkirályban. Utóbbi esemény előtt exc. és ft. dr. Kovács Gergely érsek meghívására a Kárpátországi szolgálat című korábbi kötettel együtt bemutatták a könyvet Gyulafehérváron, majd Nagyenyeden is. A szervezet megkapta a római katolikus főpásztor áldását munkája folytatására, ugyanúgy, mint tavaly az előző kötet kolozsvári bemutatóján ft. Kató Bélától, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökétől és ft. Kovács Istvántól, a Magyar Unitárius Egyház fejétől.
A Sarány István által szerkesztett Vértelen vértanúk – Kárpátországi szobrok, emlékművek, emlékhelyek (Illyefalva, 2024) az impérium- és ideológiai változásoknak áldozatul esett köztéri alkotásokról, azok kálváriájáról, néha újjáéledéséről is szól. Ám kiviláglik belőle, hogy évszázados szétszabdaltságunk dacára, vértelen vértanúink megsemmisítése ellenére a magyar nemzettudat él, mert élni akar.
A Szekeres Attila és Sarány István által szerkesztett Kárpátországi szolgálat (Illyefalva, 2023) a Kárpát-medence történelmi egyházainak magyar főpásztoraival, illetve néhány jeles egyházi személyiséggel készült interjúkat foglalja magában. Erdélyen kívül megjelenik Magyarország, Vajdaság, Felvidék, valamint Kárpátalja, sőt, Ausztráliában tevékenykedő református lelkész is vall munkájáról. A beszélgetések központi gondolata egyházaink nemzetmegtartó ereje, munkája, hiszen elvilágiasodott mindennapjainkban ez a feladat – a nyilvánvaló nehézségek ellenére, vagy éppen azért – jelentősen felértékelődött.
Gyulafehérváron
Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum kápolnájában mintegy százötven fős közönség előtt mutattuk be a két könyvet. Az est házigazdája Kovács Gergely érsek volt, maga is interjúalanya a Kárpátországi szolgálat című könyvnek. A bemutatót alulírott vezényelte le. Jelen volt Galbács Pál, a kötetek ötletgazdája, Bedő Zoltán egyesületi elnök, felelős kiadó, Basa Emese, Józsa Zsuzsanna, Préda Barna társszerző és Gudor Kund Botond református lelkipásztor, interjúalany.
„Be kell vallanom, hogy kissé meghatódottan állok ezen a szent helyen és ezt a jelzőt nemcsak a kápolnára értem, hanem a környezet egészére, hiszen egy ezeréves katedrális tövében vagyunk, több mint ezeréves múlttal a hátunk mögött. Történelmi helyek, történelmi idők. A tudatunkban zsong, a lelkünkbe visszhangzik az üzenetük. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy itt lehetünk. Annál is inkább, hogy mély meggyőződésem szerint a magyar vagy bármelyik nemzet csak úgy maradhat meg, ha Istenbe kapaszkodik. Ez a mai, zavaros elméletekből fakadó, pusztító folyamatokkal terhelt korban hangsúlyozottan érzékelhető” – köszöntötte Bedő Zoltán, a SZMÚE elnöke az egybegyűlteket, köztük Kerekes László püspököt.
Galbács Pál, a kötetek ötletgazdája elmondta: „azért fogtunk össze magyar tollforgatók a Kárpát-medencében, hogy valami olyat tudjunk felmutatni, ami az együvé tartozásunkat igazolja, sőt, megerősíti. Mind az öt könyvünk ezt az összetartozást igyekszik ábrázolni. Nem volt hiábavaló, hisz emberek elolvasták, számukra iránymutatást és példamutatást jelentenek: ne féljetek! Hisz mi sem félünk, és kimondjuk az igazságot. Nem az a lényeg, hogy a múltat sirassuk, hanem hogy abból merítve építsünk jövendőt”.
Könyvbemutató Nagyenyeden: Basa Emese, Galbács Pál, Bedő Zoltán és Józsa Zsuzsanna. Fotó: Szekeres Attila
Kovács Gergely számára Márton Áron püspök olyan kimagasló egyéniség, akit utánozni nem lehet és nem is szabad, de a példáját követni kell. Az igazi nagyságát a hitelességében látja. Sohasem keveredett ellentmondásba, Jézus elvárásainak megfelelően összhang volt a szavai és a cselekedetei között. Felebarátként és testvérként tekintett embertársaira, a méltóságuk védelmezője volt.
Gudor Kund Botond vallja, a templomok tanúsága akkor válik hitelessé, ha azt a benne és körülötte élő emberek teszik azzá. A marosszentimrei református templom mint történelmi emlékhely egészen fontos szerepet töltött be a magyarság életében. A szórványban élő magyarság pusztulásával szembeszegülő szimbolikus jelképpé alakította, amely mindenkori kisebbségben zajló küzdelmeinket nemesíti.
Préda Barna szülőfalujának, Zalánpataknak hányatott sorsú országzászló-talapzatát mutatta be. A talapzat sok más erdélyi magyar kültéri alkotáshoz hasonlóan a kommunizmus áldozata lett, a kommunista párt hatalomra kerülésének már az első évében lerombolták. A talapzat különlegessége, hogy feliratos kőlapjainak 65 évnyi rejtegetése után mint főnixmadár 2013. október 6-án a hamvából született újjá, és azóta hirdeti az alig százas lélekszámnyira zsugorodott település szabadságba vetett hitét és nemzeti hovatartozását.
Végezetül Kovács Gergely érsek meggyőződését fejezte ki, hogy „zseniális ötlet volt” az, amelynek megvalósítására vállalkoztunk. Azt kívánta, hogy az egyesület továbbra is ilyen érdekes köteteket jelentessen meg.
A gyulafehérvári látogatás mély élményeket hagyott Józsa Zsuzsanna kolléganőnkben: „Feledhetetlen élmény marad a Márton Áron püspök úr lakosztályának megtekintése, szemlélődni és töltekezni a méltóságot és tiszteletet sugárzó történelmi színhelyen. A székesegyház minden részét bejárni, átélni a hely szellemiségének történetét, megcsodálni a Millenniumi tárlat kiállított régiségeit, a fejedelmi palota interaktív történelmi kiállítását... Rácsodálkozni történelmünk nagyszerű, múltbeli és mai jeles személyiségeire. Kegyelmi idő Gyulafehérváron lenni.”
Meghívó Tusványosra
Nagyenyeden
Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Közösségi Házban az Áprily Estek Irodalmi Kör keretében mutattuk be a két kötetet. Az est házigazdája Basa Emese, a Bethlen Gábor Kollégium tanára, az Áprily Estek szervezője volt. Köszöntőt mondott Lőrincz Helga, a Dr. Brendus Gyula Egyesület elnöke. Mindketten hangsúlyozták, hogy a szórványban is lehet élni, másképpen, mint a tömbmagyarság, de igyekeznek megtartani magyarságukat, éltetni hagyományaikat.
Következik Tusványos
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács felkérésének eleget téve a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismerten Tusványos rendezvénysorozata részeként július 25-én, pénteken 13 órakor a Kós Károly-sátorban tartandó Nemzetépítő emlékezet Ausztráliától a Hawaii-szigetekig – Könyvek a múltból születő jövendőért című kerekasztal-beszélgetésen bemutatjuk a SZMÚE mind az öt megjelent kötetét; az említetteken kívül: Gúnyhatár – Léphaft karikatúrák körülírva (szerkesztette Ambrus Attila, Illyefalva, 2021), Múltból jövendőt – Történelem hazulról (szerkesztette Szekeres Attila, Sepsiszentgyörgy, 2021) és Kárpátországi téridő – Nagyjaink Szent Istvántól Kányádi Sándorig (szerkesztette Szekeres Attila, Illyefalva, 2022).
A beszélgetés moderátora Farcádi Botond, a Háromszék főszerkesztője, akik válaszolnak: Bedő Zoltán, Galbács Pál, Sarány István és Szekeres Attila.
*
A ChatGPT mesterséges intelligencia így jellemzi az Egyesületet: A SZMÚE egy aktív, a Kárpát-medence határait is átlépő szervezet, amely nemcsak szakmai védelmet és fejlődési lehetőséget biztosít tagjainak, hanem közösségépítő, kulturális és identitásmegerősítő tevékenységet is folytat. Kötetei, rendezvényei és pályázatai révén a székelyföldi magyar újságírás élő, fejlődő műhelyévé vált.
