Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület helyi vezetőjeként is az a cél vezérelte, hogy a magyarságot meg kell erősíteni gazdaságilag: művelni, tanítani. ’56-ot követő elítélését is azzal a tevékenységével indokolták, amely igazságosabb megoldást szeretett volna az Erdély-kérdésre, ennek érdekében határkiigazításokat is javasolt nép- vagy lakosságcserével.

Fia, az immár néhai ifjabb Fodor Pál ikertestvérével, Imrével a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban – a mai Márton Áron Gimnáziumban – kezdte iskoláit, majd apjuk a brassói Șaguna-gimnáziumba íratta őket. Kezdetben a Hon­terusba járó szász fiúk „tolmácsszolgálatait” vették igénybe, – lévén a Fodor gyerekek anyanyelve a német volt –, de a románnyelv-tudás hiánya nem sokáig jelentett gondot. Mellette tanultak angolul, a ferences barátoknál dogmatikát, zenélni.

Ezzel az örökséggel került a megyésítés hullámán 1970-ben Sepsiszentgyörgyre az ifjú villamosmérnök, vált a textilgyár megbecsült, mindenki által tisztelt főmérnökévé, illetve a város közéletének jelentős, áldozatoktól sem visszariadó személyiségévé. A rendszerváltozás után a család visszaigényelte a legendás csíksomlyói Fodor-házat, és mivel eldöntötték, hogy az ingatlant, illetve az azt körülvevő telket közösségi célra fogják felajánlani, a Csibész Alapítványnak adományozták. „Hatalmas megnyugvás, hogy mindaz, ami ott történik, annak megfelelően zajlik, ahogy annak idején Imrével együtt kértük: a Fodor-ház minden körülmények között őrizze meg az elődök és az édesapám által meghonosított szellemiséget” – mondta Pali bácsi. 

A szomszédból, a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébánia­templom temetőjének kriptájából őrzi tovább egy legendás család örök érvényű hagyatékát.