Érdemes előre tisztázni, hogy a bírálat azon részével, amelyben számonkérte, hogy miért nem egyeztetnek többet velük és az érintett társadalmi csoportokkal a tervezett intézkedések kapcsán, még nem is lenne különösebb probléma. Amint azzal sem lenne feltétlenül gond, hogy szerinte a reformok terhei a társadalom legsebezhetőbb rétegeire nehezednek leginkább, és ez így nincs rendben, illetve az is észszerűnek tűnik, hogy nem értenek egyet a közberuházások drasztikus lecsökkentésével. Ám ahogy mindezeket a kifogásokat a főtitkár „becsomagolta”, majd egy alapos fenyegetéssel is megtoldotta, attól a legjózanabb szemlélő zsebében is kinyílik a bicska.

Határtalan cinizmus és hamisítatlan gazemberi jellem kell ahhoz, hogy a párt elmúlt másfél-két éves országirányítási ámokfutása – melynek hatásait most mindnyájan nyögjük – után rezzenéstelen arccal kiállj és kijelentsd: a PSD azért döntött újból a kormányzás mellett, hogy fejlessze Romániát, növelje a romániai polgárok életszínvonalát, és nem fogadja el, hogy az emberek életét feláldozzák egy hideg és igazságtalan számviteli terv kedvéért. Továbbá olyanokat állítani, ismét csak faarccal, hogy Románia nem egy süllyedő hajó, a reformokat nem adminisztratív terrorral, hanem párbeszéddel, egyensúllyal és felelősséggel kell végrehajtani, illetve hogy a tervezett intézkedések kizárólagos célja, hogy a számok jól mutassanak – visszataszító, kiábrándító. Mindennek megkoronázásaként Stănescu még azt is belengette: egyszerűbb lett volna, ha ellenzékben maradnak, ám most sürgősen arról kell dönteniük, részt vesznek-e a továbbiakban a kormányzásban, illetve kilépésük esetén a koalíció parlamenti támogatása egyáltalán még szóba jöhet-e.

Azt eddig is tudhattuk, hogy vérbeli túlélőhöz méltóan a PSD csapata hamisíthatatlan szakértője a köpönyegforgatásnak, képmutatásnak, illetve az áldozatként tetszelgésnek, ám amint a főtitkár szavai is mutatják: időről időre képesek felülmúlni önmagukat aljasság tekintetében. Paul Stănescu fellépése minden túlzás nélkül kimeríti a pofátlanság fogalmát. Ugyanakkor kétséget kizáróan rámutat: minden hangzatos, pátosszal teli megnyilvánulásuk ellenére az egész „háromrózsás” társaság fütyül az ország és lakosai érdekére, kizárólag a sajátjukat tartják szem előtt. Jelen esetben, hogy az általuk okozott káoszból, súlyos válságból lehetőleg minél olcsóbban kerüljenek ki, ne nekik kelljen elvinni a balhét, sőt, lehetőleg maguk is áldozatnak tűnjenek a végén. Korai és egyben felelőtlenség is lenne azt állítani, hogy máris süllyedne a hajó, de biztos, ami biztos: a szocdemek menekülési kísérletének első jelei máris érzékelhetőek. 

Paul Stănescu a PSD főtitkára. Fotó: Facebook / PSD