A térségünkben és a világban jelen lévő nagyfokú bizonytalanságra próbál válaszokat adni a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (közismertebb nevén Tusványos) – hangzott el Sepsiszentgyörgyön azon a sajtóbeszélgetésen, melynek meghívottja Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke volt. A beszélgetésen a tábor mellett a nemzetközi kihívásokról, román–magyar államközi kapcsolatokról, a jövő évben esedékes magyarországi választásokról is szó esett.
Tusványos idei üzenete, hogy a bel- és külpolitikát övező számtalan bizonytalanságban nagy szükség van stabil, fix pontokra, és a szabadegyetem politikai és kulturális közössége ez kíván lenni – fogalmazott Németh Zsolt, aki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke társaságában osztotta meg gondolatait.
Bevezetésként mindhárman felidézték „közös történelmüket”, valamint a bálványosi szabadegyetem gondolata Kézdivásárhelyen való megszületésének, majd nyilatkozatba foglalásának történetét. Antal Árpád a diáktábor kapcsán úgy fogalmazott: az évek során a pragmatikus transzilvanisták és a realista konzervatívok találkozási pontjává vált, Németh Zsoltról pedig azt mondta, azok közé tartozik, akik tisztán látják a világban zajló folyamatokat, és vele beszélgetni mindig „aha-élményeket” hoz, segítenek megérteni azokat.
A szabadegyetem kínálatát illetően Németh Zsolt elmondta: minden eddiginél nagyobb nemzetközi részvétellel zajlik a 34. kiadásához érkezett Tusványos. A nemzetközi vendégek között volt ausztrál miniszterelnök (Tony Abbott), a Brexit-tárgyalásokért felelős volt brit miniszter, konzervatív politikus (Lord David Frost), illetve libanoni keresztény pártvezető, de kambodzsai előadó, illetve venezuelai meghívott (Chavez egykori kihívója, Alejandro Peña) is szerepel. Negyven sátorban ötszáz esemény, ezer előadó öt nap alatt – sorolta a kínálatot a külügyi bizottság elnöke, azt is megemlítve, hogy a diáktábor „koncertkeretezését” idén kezdésként a Tankcsapda, majd a szombati zárásként Rúzsa Magdi adja.
Erősíteni a szövetségesi viszonyt
Németh Zsolt örvendetesnek nevezte, hogy Romániában végül a demokratikus erők győzedelmeskedtek, illetve az erdélyi magyarság is győztesnek tekinthető az RMDSZ által elért két imponáló eredményt nézve. A demokratikus erők hatalomra kerülése nemzetpolitikai szempontból is kiemelten lényeges, de legalább ennyire fontos, hogy Románia és Magyarország nemzetközi szinten továbbra is szövetségesek. Magyarország az elkövetkezőkben is a szövetségesi viszonyt szeretné építeni. A kölcsönös tisztelet és bizalom szándékával fordulnak a román vezetéshez, és remélik, hamarosan lendületet tudnak adni a kétoldalú kapcsolatoknak. A nemzetpolitika ugyanakkor továbbra is megkerülhetetlen a magyar kormány számára, és ezt a már ismert „háromszög”: Magyarország, a szomszédos ország, valamint az utóbbi területén élő nemzeti kisebbség köré építkezve szándékoznak folytatni.
Újságírói kérdésre válaszolva Németh Zsolt elmondta: minden valószínűség szerint a hagyományos szombat délelőtti politikai fórumot megelőzően – ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tart előadást – egy találkozóra is sor kerül a magyar kormányfő és Ilie Bolojan román miniszterelnök között.
Lapunk kérdésére, hogy a magukat szuverenistáknak, patriótáknak beállító szélsőséges román politikai alakulatokkal (kiemelten az AUR-ral) szemben mi a Fidesz hozzáállása, elmondta: a patriotizmus és a kisebbségellenesség, magyarellenesség nem fér meg együtt. Felidézte továbbá, hogy a magyarellenes román politikai alakulatokkal való bánásmódban az erdélyi magyar közösség véleménye meghatározó, amint azt Orbán Viktor a választások alatt (a tihanyi beszédet követően) Kelemen Hunornak telefonbeszélgetésükkor is egyértelművé tette.
Meghatározó lehet a részvétel
A külügyi bizottság elnöke a jövő évben esedékes magyarországi országgyűlési választásokat is a bizonytalanságok közé sorolta, egyebek mellett kijelentve: noha a gazdasági helyzet nem könnyű, úgy látják, kétségbeesésre nincs okuk a választás kimenetelét illetően, nyugodtan állnak a szavazópolgárok elé. Külön örömükre szolgál, hogy a határon túli magyarok is élni tudnak a szavazati jogukkal, és az elkövetkező időszakban igyekeznek úgy elmagyarázni a magyarországi belpolitikai történéseket, hogy a külhoni szavazók is tisztábban lássanak.
Nagyon fontos a részvétel, és két-három mandátum sorsa is meghatározó lehet szorosabb választási eredmény esetén – fogalmazott Németh Zsolt. Hangsúlyozta: az erdélyi, külhoni politikát nem akarják a magyarországi pártpolitika terepévé változtatni, alapvetően arra helyezik a hangsúlyt, hogy a szavazás lehetőségével minél nagyobb számba élni tudjanak a külhoni magyarok, ebben segítséget is nyújtanak mások mellett a külképviseleteiken keresztül.
Bizonytalanságok, kihívások
Németh Zsolt tételesen is megnevezett párat a bizonytalanságokból, kihívásokból, melyekkel jelenleg, illetve az elkövetkező időszakban szembe kell nézni.
Donald Trump hatalomra kerülése az Amerikai Egyesült Államokban és az azóta eltelt időszak alapvetően meghatározta a nemzetközi helyzetet – jelentette ki. Meglátása szerint az amerikai hegemónia az elmúlt fél évben globálisan nagyon látványosan újraerősödött, egyebek mellett a Washington által meghatározó globális szereplőkkel tető alá hozott kereskedelem- és biztonságpolitikai megállapodások hatására. Ennek alapján úgy tűnik, a sokáig emlegetett többpólusú világrendet egy ideig félre lehet tenni. Németh Zsolt reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió végül a vámháború helyett egy nagy volumenű megállapodásra jut az Egyesült Államokkal.
Egy másik bizonytalanság az ukrán–orosz háború, ahol úgy tűnik, kudarcot vallott az amerikai stratégia, az engedményekre alapuló megközelítés, és most egy sokkal határozottabb nyomásgyakorlásra váltott az amerikai diplomácia. Magyarország ezt egyértelműen támogatja, és várhatóan az Európai Unió is lassan ebbe az irányba fog elmozdulni. Németh Zsolt kijelentette: ha eddig dilemma tárgyát képezte, ki a felelős a konfliktusért, most már egyértelmű, hogy mind a háború kirobbantásáért, mind a folytatásáért Oroszország tehető felelőssé. A külügyi bizottság elnöke szerint NATO-szinten is erősödő védelmi és biztonságpolitikai tudatosság figyelhető meg.