Lemhény egyik legidősebb lakosa, a 95 éves Balogh Lajos bácsi néha még előveszi a hegedűjét. Fotó: Iochom István
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
1867. július 28-án szentesítette magyar részről Ferenc József, Ausztria császára, Magyarország apostoli királya a kiegyezés törvényeit, hivatalosan is létrehozva egy paritáselvű alkotmányos monarchiát, melynek neve Osztrák–Magyar Monarchia vagy Ausztria–Magyarország lett. Jogilag perszonálunió (a két államnak ugyanaz a feje) jött létre, Magyarország önálló, szuverén állam lett ismét, leszámítva a közös külügy-, hadügy- és pénzügyminisztériumot. Ezek függetlenek voltak mind az osztrák, mind a magyar pénzügyi és hadügyminisztériumoktól, ellenben szabályozás helyett szinte kizárólag csak koordinációs feladatokat láttak el. A hadseregek főparancsnoka Ferenc József lett, a Monarchiát pedig kizárólag a közös külügyminisztérium képviselhette külföldön. Az új jogszabályt az 1867. évi XII. törvénycikk szentesítette. A net.jogtar.hu honlapról idézett szöveget a rovat szabta keretekhez igazodva szerkesztettük.
