A miniszterelnök tegnap az igazságszolgáltatásban dolgozók, kiváltképp az ügyészek és bírák nyugdíjrendszerére vonatkozó, tervezett változtatásokat ismertette. E szakmai csoport nyugdíjrendszere váltja ki a legnagyobb társadalmi ellenérzést, nem véletlenül: a bírák és az ügyészek 48 esztendősen, 25 év szolgálati idő után mehetnek nyugdíjba, öregségi járulékuk pedig utolsó bruttó bérük 80 százalékát teszi ki. A rendszerben az átlagnyugdíj 24–25 ezer lej, mintegy 5000 euró, ez nem csupán fenntarthatatlan – az állami nyugdíjalap már rég deficites, hitelből finanszírozza azt az ország –, hanem az állami nyugdíjrendszer azon, mindenki másra vonatkozó alapelvével ellenkezik, miszerint a nyugdíj összegét az évek során befizetett társadalombiztosítási járulék alapján határozzák meg. Sőt, igazságügyi téren egy sajátos növekedési konstrukció révén a juttatás időszakosan tovább emelkedett, így az átlagot jóval meghaladó illetmények ismertek: klasszikus immár egy kommunista börtönigazgató esete, akinek 2020-ban havonta 77 ezer lejt „vitt ki a postás”. 

Az igazságügyi dolgozók az egyenlőknél is egyenlőbbek tehát, s minderre az a magyarázat: azt, hogy ne legyenek megvásárolhatók, a nagy fizetés és a fizetésnél is magasabb nyugdíj szavatolja. Csakhogy e nyugdíj nagyságrendjével egyedüliek és eredetiek vagyunk Európában, általában a tagállamokban az igazságügyi rendszerben a nyugdíj a nettó fizetés 60–70 százalékát jelenti. És ugyan 2010 után Bukarestben már többször is nekilendültek a kérdés rendezésének, az alkotmánybíróság ezt mindig megakadályozta – maguk a taláros testület bírái is haszonélvezői e rendszernek.

E kérdéskör rendezését belefoglalták az országos helyreállítási tervbe is, így ha ez novemberig nem sikerül, az ország elesik egy 230 millió eurós finanszírozástól, márpedig ezt nem engedhetjük meg, hangoztatta Bolojan. Éppen ezért, tekintve az ötven év fölötti igazságügyi szakemberek szükséges tapasztalatát, illetve az igazságügy színvonalának javítását is, javasolják a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését – azzal a lehetőséggel, hogy 48 éves kor és 25 év szolgálati idő helyett leghamarabb 58 évesen, 35 év szolgálati idő után mehessenek nyugdíjba –, illetve nyugdíjuk felső határát az utolsó nettó fizetés 70 százalékában korlátoznák. 

Kérdéses, jogerőre emelkedhet-e Bolojanék elképzelése, ám ha ez sikerül is, egyelőre ködös, hogy ahhoz miként viszonyulna majd az alkotmánybíróság, igaz, a rendelkezés a meglévő nyugdíjakon nem változtat, az csak a leendőkre vonatkozik. Az viszont bizonyos, hogy ez esetben nem csupán az államkassza megspórolt pénze számít, hanem több millió egyszerű, kiváltságmentes állampolgár érezhetné azt, hogy a gyakorta megalázott kisnyugdíjasoknak is sikerült valamiféle csekély méltányosságot, igazságosságot szolgáltatni.

Ilie Bolojan a tegnapi sajtótájékoztatón. Fotó: gov.ro