Ez az ige mutatja minden embernek azt a biztonságos keretet, amelyben a földi élet kibontakozhat. 

E földön lakozzál – mondja a zsoltáros. Megszületve el kell kezdenünk a földi élet vándorútját. Lehet ez egy nagyon szürke út, csak lefelé tekintve, csupán a komor aszfaltra figyelve, monotonon lépkedve, egyik lépés a másik után, csak hogy ímmel-ámmal megérkezzünk a földi élet végpontjához, a halálhoz. De lehet ez egy valóban kivirágzó élet is. Nem csak lefelé, hanem felfelé és körültekintve. Lehet egy olyan vándorlás, ahol a vándor észreveszi, sőt, tudatosan figyeli a sok-sok színt és formát, a sok szépséget, illatokat és ízeket, érdekes hangokat és fülbemászó dallamokat, a kedves állatokat és szemet kápráztató égitesteket, melyekkel Isten teledíszítette a világunkat. Lehet örvendezve figyelni a természet szépségét, az emberek sokszínű társaságát, akik néha bosszantanak ugyan, máskor viszont körbeölelnek szeretetükkel, támaszt nyújtva segítenek fel vagy épp örvendeznek veled együtt. 

Mennyi ajándék, mennyi áldás, mellyel a jó Isten megtölti vándorbatyunkat, hogy ne legyen csupán kínkeserves szenvedés ez az élet, hanem egy-egy megállónál, mondjuk egy kiemelkedő dombtetőn, napos tisztáson érezzük: Isten boldognak akarja látni az ő gyermekeit!

E földön lakozva bízzál az Úrban, jót cselekedjél és hűséggel élj! – jön a felszólítás.

Bízz a mindenség Urában, a menny és föld teremtőjében, a szerető Atyában, mert ő mindent szépen elkészített a számodra. Bízz benne, és adj hálát a jó napokon, kapaszkodj erős karjába a megpróbáltatások idején. Ő nem enged el akkor sem, amikor mások elfordulnak tőled.

Jót cselekedjél! Hiszen te is annyi jóban részesültél! Amit kaptál, add tovább. Add tovább az Úr Isten szeretetét, szolgálj általa, segíts általa, azt cselekedd, amit szeretnéd, hogy mások cselekedjenek veled!

Hűséggel élj! Légy hűséges önmagadhoz. A hitedhez, az életszemléletedhez, az elveidhez. Légy hűséges mindazokhoz, akiket rád bízott Isten: társadhoz, gyermekeidhez, testvéreidhez és minden emberhez, akik keresztezik utadat. Ők is vándorok. Talán épp rád várnak, hogy te mutasd meg nekik: mennyire szép ez a földi élet. És légy hűséges az Úrhoz: az ő parancsai szerint élj. Amikor tervezel, amikor egyet előre lépsz, tedd fel a kérdést: Istenem, mit akarsz, hogy cselekedjem. Hol szeretnél engem látni, mit akarsz, hogy szóljon a szám, mit tegyek, hogy hű maradjak hozzád?

Bárcsak ezek szerint tudnánk élni. Bárcsak örömmel és hálaadással tudnánk végig járni minden napot. Ámen. 

Marosi Tünde