Példátlan légi mentés zajlott, öt helikopterrel százhúsz embert mentettek ki a hatóságok, az áradásban viszont három idős ember életét vesztette, a túlélők házak emeletére, padlásokra, hegyoldalakba menekültek. A helybéliek a vihart megelőző, ijesztő fekete fellegekről meséltek, amelyekből hatalmas eső zúdult a térségre, s mivel a környéken, a völgyekben rendületlenül vágják és dolgozzák fel a fát, a víz nem csak gyorsan és akadálytalanul zúdulhatott le a kopár hegyoldalakon, vitte magával a felhalmozott hulladékot, sőt, rönkök egész tömegét, melyek megsokszorozták a villámár pusztító erejét. Jóval lejjebb, a Beszterce folyó által táplált Békási-víztározóban soha nem látott mennyiségben halmozódtak fel a fatörzsek.

A csapás elszenvedői között mintegy 2300 helybéli mindenét elveszítette, mások csak hetek, hónapok múltán térhetnek vissza otthonaikba, miután kitakarítják az iszapot lakásaikból. A hatóságok, a tűzoltók az elmúlt héten megfeszített erővel dolgoztak, a térségbe számos önkéntes is érkezett segíteni. Nem csupán megfeszített erővel, példás összefogással dolgoztak, elkezdték összegezni a károk nagyságrendjét is: Suceava megyében 680 ház károsult, 41 pedig menthetetlen, míg Neamț megyében 170 otthont öntött el az ár, 4–5 romokban hever. Utak, vízvezetékek károsodtak súlyosan, több tízmillió eurós nagyságrendű a kár. A kormány gyorssegélyt utal ki az érintetteknek, megmozdult az egész ország, rengeteg támogatás érkezik, mégis a kárvallottak leginkább annak örülhetnek, hogy túlélték e szörnyű csapást.

Minden árvíz, minden pusztítás és természeti csapás megrendítő, ám a mostani látvány még inkább elgondolkodtató: vajon tényleg semmit nem lehet tenni e pusztítások megelőzéséért? A mostani, Broșteni környéki árvíz kapcsán ismét sokan emlegetik: a legnagyobb mértékű erdőirtás Suceava megyében zajlik épp. Ezen az iramon gyorsan lehetne változtatni, s bár erdősíteni ugyan egyik napról a másikra nem lehet, ám okokat, felelősöket érdemes lesz keresni, mert hasonló árvizek bármikor végezhetnek ugyanilyen pusztítást. Hogyan épülhettek házak árterületre? – kérdezhetik sokan, de az efféle védekezésre a kárvallottak legjobb esetben is csak innen arrafelé tudnak jobban odafigyelni. A legnyugtalanítóbb kérdés azonban mégis ez: vízügyi, környezetvédelmi szakemberek tudnak-e javasolni megoldásokat, változtatásokat annak érdekében, hogy az ilyen kockázatos területeket a továbbiakban ne moshassa el az ár? És ha javasolnak is: ezeket a vízügyi-környezeti munkálatokat ki, mikor és milyen pénzből végezné el a közösség javára?

Mert ami most is zajlik, nem más, mint az események követése, szó sincs megelőzésről – hogy efféle károk ne essenek. Persze, azt is lehet mondani, hogy a természet erejével nem lehet és nem is érdemes szembeszállni, ez részben igaz is, másrészt mentesíti a felelősség alól mindazokat, akik mégis cselekedhetnének. Hiszen emberek élete, javaik, településeik védelme a tét.

Fahulladék, rönkökkel az úton Broșteni térségében. Fotó: Facebook / Departamentul pentru Situaţii de Urgenţă