Az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével – írta közösségi oldalán pénteken Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arra reagálva, hogy a kormány megszüntetné a magánnyugdíj-megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét. A szövetségi elnök hozzátette: a négypárti koalícióban, amelynek az RMDSZ is tagja, nem volt egyeztetés az új szabályozásról, az RMDSZ pedig elutasít minden olyan javaslatot, amely korlátozná a magánnyugdíjalapba befizető emberek jogait.
A kormány pénteki ülésén első olvasatban tárgyalta azt a törvénytervezetet, amely szerint a nyugdíjba vonuló egykori alkalmazottak a biztosítótársaságoknál felgyűlt nyugdíj-megtakarításuknak csak 25 százalékát vehetnék fel egy összegben, az összeg többi részét pedig a szociális minimálnyugdíjnak megfelelő (jelenleg 1281 lej) havi részletekben kaphatják meg, legfeljebb tíz évre elosztva. A magánnyugdíj csak akkor haladhatja meg a szociális minimálnyugdíj összegét, ha a jogosultnak nagyobb megtakarítása gyűlt össze a magánnyugdíjalapoknál, mint amit tíz évre elosztva ki lehet fizetni. A kedvezményezett korábbi elhalálozása esetén örökösei kapnák meg nyugdíj-megtakarításának kifizetetlen részét. Akinek a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarítása nem éri el a szociális minimálnyugdíj 12-szeresét (vagyis kevesebb mint egy év alatt kifizethető), az továbbra is egy tételben felveheti a teljes összeget.
A tervezet által bevezetendő másik lehetőség az életjáradékként fizetendő magánnyugdíj, amelynek összegéről a járandóság folyósítására kiválasztott magánnyugdíjpénztár köt megállapodást a megtakarítás birtokosával. Az életjáradékról szóló megállapodásoknak több változata lehetséges, beleértve azt is, hogy a kedvezményezett elhunyta esetén özvegye számára fizessék tovább életjáradékként a magánnyugdíj egy bizonyos hányadát.
A kormány indoklása szerint a törvény egy régóta fennálló joghézagot hivatott orvosolni azáltal, hogy bevezeti a nyugdíjalapoktól elkülönülő, csak a kifizetésekkel foglalkozó magánnyugdíjpénztárak rendszerét, másfelől a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát célozza. A legtöbb friss nyugdíjas ugyanis azonnal kiveszi teljes magánnyugdíj-megtakarítását, és Romániában a 2030-as évtizedben éri el a nyugdíjkorhatárt a legnépesebb, 1966 után született korosztály. A tervezet kidolgozásánál, a tízéves kifizetési időszak meghatározásánál a kormány azt vette figyelembe, hogy Romániában a várható átlagos élettartam 75,1 év (nőknél 79,2, férfiaknál 71,3 év), a nyugdíjkorhatár pedig 65 év.
A jelenlegi jogszabályok szerint a magánnyugdíj-megtakarításokat egy összegben lehet felvenni Romániában, vagy legfeljebb öt év alatt kell a nyugdíjalapnak egyenlő havi részletekben kifizetnie.