Az amerikai elnök az Alaszkában tapasztalt vörös szőnyeges fogadtatásával gyakorlatilag legitimizálta a Kreml urát. A korábban belengetett oroszellenes szankciók helyett Donald Trump most újra Ukrajnára próbál komoly nyomást helyezni, amit a következőkkel indokol: Ukrajnával ellentétben Oroszország nagy erőt képvisel; Oroszország atomhatalmi pozíciójával számolni kell; Ukrajna számára meg kell teremteni a biztonsági garanciákat, de NATO-tagság nélkül; az ukrán államfőnek tudomásul kell vennie azt a tényt, hogy sokat veszít az Oroszországgal való konfliktusa során; a háború lezárásáról szóló alku most már Zelenszkijen múlik, akit hétfőre a Fehér Házba invitált.

Az ukrán elnökre gyakorolt nyomás részeként értékelhetjük azt is, hogy a napokban az amerikai külügyminisztérium jelentése a súlyos ukrajnai cenzúrát és a sorozatos emberijog-sértéseket részletezi, a Pentagon pedig arról tájékoztatott, hogy Kijevben nem tudnak hitelt érdemlően elszámolni több milliárd dollár amerikai támogatással.

A fentebbiek tükrében az ukrán államfő nincs könnyű helyzetben, beszédes, hogy a Trump–Putyin találkozót is a korábbiaktól eltérően nagyon visszafogottan, semleges stílusban kommentálta, semmit sem utasított el alapból, csupán a háromoldalú találkozó mielőbbi szükségességét hangsúlyozta. Folytatás ma Washingtonban.

Addig is marad a reménykedés, no meg az egyre nagyobb népharag által kísért erőszakos mozgósítás és a szűnni nem akaró katonatemetések. Augusztus 19-én az Ungvárhoz közeli Kincseshomokon a háború újabb kárpátaljai magyar áldozatát helyezik örök nyugalomra...

Dunda György