A kormány nem tervezi az általános nyugdíjkorhatár növelését – szögezte le Florin Manole hétfőn. A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa elmondta: a PSD nem támogatja a nyugdíjkorhatár emelését, mert „a nyugdíj egy életen át tartó munkával és járulékfizetéssel szerzett jog, nem egy kiváltság, amit el lehet halasztani”. Hozzátette: megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormányszóvivő pontosította a miniszterelnök nyilatkozatát.

Ilie Bolojan kormányfőt a TVR Info tévécsatornának adott interjúban arról kérdezték, hogy a kormány harmadik, előkészítés alatt álló deficitcsökkentő intézkedéscsomagja bevezeti-e majd a nyugdíjazási feltételek módosítását a többi különnyugdíjjal rendelkező szakmai kategória számára is. „Az a helyzet, hogy több emberre van szükségünk a munka mezején. Ennek érdekében pedig, tetszik, nem tetszik, emelni kell a nyugdíjkorhatárt úgy, hogy az 50 és 65 év közötti, a reálgazdaságban foglalkoztatott népesség aránya magasabb legyen, mint jelenleg, mert nincs ki a helyükbe lépjen” – válaszolta Bolojan. Kifejtette, hogy ha a nyugdíjkorhatárt nem emelik átfogóan, beleértve a különnyugdíjas kategóriákat is, akkor a nyugdíjrendszer öt-tíz éven belül fenntarthatatlanná válik. „Gondoljunk csak bele, hogy a mi generációink, amelyek évfolyamonként 400–500 ezer főt számlálnak, tíz év múlva nyugdíjba vonulnak, és utánuk 200 ezer fős generációk következnek. Ha nem emeljük meg általános jelleggel a nyugdíjkorhatárt minden kategóriában, beleértve a különnyugdíjas kategóriákat is, akkor öt-tíz év múlva a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik” – magyarázta. (Szerk. megj.: a kormányfő 1969-ben született, az 1966-ban kihirdetett abortusztilalom utáni „dekrétumgeneráció” közepe felé.)

Ilie Bolojan véleménye szerint a kormány reform­csomagjában szereplő, a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító rendelkezések megfelelnek az alkotmányossági követelményeknek, mert a testület korábbi határozatait figyelembe véve dolgozták ki. Arra a kérdésre, hogy lemond-e tisztségéből, ha a törvénytervezet alkotmányellenesnek nyilvánítják, azt felelte: meg kell várni az alkotmánybíróság döntését. Hozzátette: a törvénytervezet intézkedései bizonyos mértékű méltányosságot és normalitást hoznak a többi alkalmazottal, valamint azokkal az emberekkel szemben, akik normális körülmények között vonulnak nyugdíjba, és nyugdíjuk szintje jóval alacsonyabb, mint a bíráké és ügyészeké.

A kormányfő úgy véli, hogy elengedhetetlen az eredeti tervhez való ragaszkodás. „Úgy gondolom, az a tisztességes és helyes a román állampolgárokkal és a koalíciós partnerekkel szemben, hogy amikor nehéz körülmények között egy nagyon fontos felelősséget vállalunk egy terv alapján, akkor ahhoz a tervhez kell tartanunk magunkat, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy teljesítsük a szükséges feltételeket az eredmények elérése érdekében ahelyett, hogy tétlenül ülnénk a pozíciónkban. (...) Ha ezek a feltételek már nem teljesülnek (...), akkor a pozícióban maradásoddal félrevezeted a részvényeseidet, ha magánvállalkozásról van szó, vagy az állampolgárokat, ha egy nagyobb vagy kisebb közösségben töltesz be pozíciót” – fejtette ki.

Ha az igazságügyi nyugdíjreform, a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet nem állja ki az alkotmányossági próbát, akkor a kormány legitimitása megszűnik – nyilatkozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hétfőn este az Antena3 hírtelevíziónak hangsúlyozta: a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet valós változást hoz a romániai nyugdíjrendszerben. Felidézte: Romániában az elmúlt években számos próbálkozás történt a bírák és ügyészek nyugdíjának rendezésére, de az alkotmánybíróság minden alkalommal elutasította ezeket, és meg is indokolta döntését. A kormánykoalíció figyelembe vette az indoklásokat és beleépítette a jelenlegi tervezetbe – mondta, példaként említve, hogy a nyugdíjkorhatár emelése nem azonnal, hanem tízéves átmeneti időszak alatt történik. Rámutatott: fontos, hogy a tervezet kiállja az alkotmányossági próbát, mivel a társadalomban nagy a felháborodás a bírák és ügyészek különleges nyugdíja és az alacsony nyugdíjkorhatár miatt. Emlékeztetett Ilie Bolojan kormányfő egy korábbi nyilatkozatára is: a jelenlegi kormánynak nem lesz hitele újabb reformokat bevezetni, ha a második deficitcsökkentő csomag részét képező igazságügyi reform alkotmányellenesnek bizonyul. „Bolojannak igaza van. Ha nem teheted meg azt, amit meg kell tenni, ami része a kormányprogramnak, és jól tudjuk, hogy közép- és hosszú távon jó az országnak, akkor miért maradj?” – kérdezte Kelemen Hunor. Úgy értékelte, a kormányfő az a típusú ember, aki nem marad tisztségben, ha nem teheti meg azt, amit meg kell tenni. Aláhúzta: a kormánykoalíció az igazságos és helyes kormányzásra vállalkozott, arra, hogy korrigálja azt, ami nem igazságos. Ha ezt nem tudja megvalósítani, nincs értelme kormányon maradni – összegzett.

Az alkotmánybíróság szeptember 24-én tárgyalja a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatban. A jogszabályjavaslatért szeptember elsején vállalt felelősséget a kormány a parlamentben a második deficitcsökkentő csomag részeként. A tervezet a jelenlegi 48–49 évről 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt a bírák és ügyészek esetében, és azt is megszabja, hogy a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát a jelenlegi 100 százalék helyett. A tervezet egy tízéves átmeneti időszakot ír elő, amelynek végére a nyugdíjkorhatár 65 évre nő, míg a nyugdíjra jogosító szolgálati idő a jelenlegi 25 évről 35-re emelkedik.

A második deficitcsökkentő csomagot az AUR is megtámadta az alkotmánybíróságon, főleg azt kifogásolva, hogy a kormány parlamenti vita, konzultálások és demokratikus szavazás nélkül fogadtatta el ezeket a jogszabályjavaslatokat, és így „a végrehajtó hatalom magához ragadta a parlament szerepét és megsértette a jogállamiság alapvető elveit”.