Az SZNT elnöke emlékeztetett, hogy szeptember 3-án hozta nyilvánosságra az EB a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos döntését, melyben elutasítják, hogy jogszabályalkotási folyamatot indítsanak a nemzeti régiók védelme érdekében. Izsák Balázs szerint a testület közleményében foglaltak, kiemelten a következtetések teljességgel elfogadhatatlanok, ezért élni fognak a fellebbezés lehetőségével és megtámadják a döntést az Európai Unió Bíróságán. Az SZNT vezetője jelezte: tisztában vannak azzal, hogy a bizottságnak joga van elutasító döntést hozni a polgári kezdeményezéssel kapcsolatban (korábban is megtette például a Minority SafePack kapcsán), ám a döntést meg kell indokolnia, és a hatályban lévő uniós jogszabályok alapján az indoklásnak eleget kell tennie több feltételnek. Ezek közül a legfontosabbak, hogy az indoklásnak érdeminek, következetesnek kell lennie, nem lehet formális, látszólagos, összhangban kell lennie a közösségi joggal, és nem mondhat ellent a magasabb rangú EU-s jogszabályoknak, így az alapszerződéseknek, valamint a jogokat rögzítő chartáknak, az ezekben leszögezett jogelveknek. Meglátásuk szerint a határozat nem tesz eleget ezeknek a kötelezettségeknek, feltételeknek. Izsák Balázs nem szándékozott részletekbe bocsátkozni a kifogásaikat illetően, mivel elmondása szerint azt szeretnék, ha az EB a bírósághoz benyújtandó keresetükből ismerné meg az ellenérveiket.

Lapunk kérdésére az SZNT elnöke elmondta, hogy nagyjából két hónap áll rendelkezésükre az EB-döntés nyilvánosságra hozatalától számítva a fellebbezés benyújtására, ez azt jelenti, hogy legkésőbb november 3-áig meg kell történnie. Szintén felvetésünkre, hogy mire számítanak a per kimenetelét illetően, Izsák Balázs kifejtette: amikor a nyilvántartásba vétel miatt indított jogorvoslati folyamat lezárult, és a fellebbviteli bíróság megsemmisítette mind az EB számára kedvező alapfokú ítéletet, mind a bizottság 2013. júliusi elutasító határozatát, a testület számára nem maradt más megoldás, mint befogadni a kezdeményezést, majd érdemben tárgyalni azt, különben újabb perrel néztek volna szembe, illetve politikai presztízsvesztést is jelentett volna az EB számára – részletezte az elnök. Meglátása szerint a 2013–2019 közötti folyamat leképezhető a most indítandó jogorvoslatra is, a bíróság megteheti, hogy jogossági aggályok mentén eltörölje az EB szeptemberi döntését.

Torzítások, logikai bukfencek, valótlanságok

Újságírói kérdésre Izsák Balázs kijelentette: az EB diplomáciai mozgásaiban a maga részéről nem keresné a logikát, hiszen míg a márciusi bizottsági meghallgatás után úgy tűnt, pozitív irányba mozdult el a polgári kezdeményezés ügye, a mostani döntés visszatérést jelent a 2019-ben lezárult jogvitához. A döntésről szóló közleményben többször hivatkoznak a perekre, ám sehol nem említik, hogy a bizottság tulajdonképpen már a nyilvántartásba vétel alkalmával rosszul értelmezte a közösségi jogot. Sokkolóan hatott rá, hogy a mostani elutasítás következtetéseiben is több torzítással, a tények elferdítésével, valótlanságokkal kellett szembesülniük. Lapunk felvetésére, hogy utóbbiak alatt mit kell érteni, Izsák Balázs elmondta: a megfogalmazók egyebek mellett azt állítják, hogy az uniós szerződések behatárolják az EB mozgásterét, ezért a kezdeményezésben foglalt egyes javaslatokkal nem is foglalkozhatnak, ezért a kezdeményezést is csak korlátozott, részleges formában vették nyilvántartásba. Ez egyszerűen nem igaz.

Továbbá leírják azt, hogy a nemzeti régiók nem vehetők fel a leginkább veszélyeztetett és a kohéziós politikák által kiemelten kezelt térségek közé, mivel az EU működéséről szóló alapszerződés 174. cikkelyében szereplő felsorolás kimerítő és nem szemléltető, ezért nem bővíthető. Izsák Balázs szerint az EB a 2019-ben zárult jogorvoslatot követően ismerte el, hogy szemléltető felsorolásról van szó, nem kizáró jellegűről. Egy másik érvük, hogy egyértelmű, kellően bizonyított, hogy a nemzeti (a környező térségektől eltérő nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőkkel bíró) régiók hátrányos helyzetben lennének, ami ismét csak ellentmond a logikának, hiszen nem világos, hogy akkor most a kezdeményezőknek bizonyítania kellene, hogy ez így van, illetve mit is jelent a kellően, következetesen bizonyított az EB értelmezésében. Szintén újságírói kérdésre Izsák Balázs arról is beszámolt, hogy a kezdeményezés júliusi európai parlamenti vitáját követően a testület egyes tagjai irányában az SZNT által megfogalmazott nyílt levelek közül párra érkezett válasz.