Egész kabinetjével együtt távozik a hétfőn bizalmi szavazással megbukott francia kormányfő. François Bayrou lemondására még inkább megingott a gazdasági és pénzügyi körök bizalma Franciaországban.
François Bayrou kormányát hétfőn a szavazatok elsöprő többségével váltotta le a francia nemzetgyűlés, miután a Macron által egy év alatt negyedikként kinevezett miniszterelnök maga kért szavazást kormánya költségvetési javaslata okán.
Franciaországban rendkívüli meglepetést okozott, hogy Bayrou bizalmi szavazást kért, mert a kormányfő által bejelentett brutális megszorítások után valószerűtlen volt, hogy megkapja a parlamenti pártok támogatását. A kormány 2026-ra a költségvetés kiigazítása érdekében 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést, ráadásul adóemelést is tervezett a brutális méretű költségvetési hiány mérséklésére és az államadósság stabilizálására.
Másodpercenként 5000 euró
Franciaország második esztendeje sodródik konszenzust élvező költségvetés hiányában: Bayrou kabinetjének elődje, a példátlanul rövid életű Barnier-kormány is abba bukott bele, hogy a 2024-es év végén sem tudott előrukkolni a 2025-ös költségvetéssel. Bayrou rendkívüli intézkedései és a 44 milliárd eurós megszorítás vagy a két munkaszüneti nap, a húsvéthétfő és a május 8-i, világháborús győzelmi ünnep eltörlése egyaránt a Franciaország által évek óta felhalmozott, egyre növekvő adóssághalmazt és a gazdaság vészes kiegyensúlyozatlanságát próbálta volna rendbe tenni vagy legalábbis megtenni az első lépést.
Az egekbe szökő francia államadósság mellett – amelynek mértéke 2025 első negyedévének végén 3345 milliárd euró volt – itt a legnagyobb a költségvetési hiány az euróövezetben – jegyzi meg a Bloomberg. A gazdasági portál szerint a GDP-hez viszonyított állami hitelfelvétel 2030-ra 10 százalékponttal, immár 125 százalékra emelkedhet, ha a politikusok nem tudnak megállapodni a hiány kordában tartására irányuló intézkedésekben.
Amióta júliusban ismertette a kiadások megfékezésére vonatkozó javaslatait, Bayrou figyelmeztetett: az adósság másodpercenként 5000 euróval nő, a kamatköltségek pedig jövőre elérik az évi 75 milliárd, majd 2029-re az évi 100 milliárd eurót, ha továbbra sem tesznek semmit ez ellen.
Bár a köztársasági elnök legészszerűbb reagálása sokadik kormányának bukására az előrehozott választások kiírása lenne, erre Emmanuel Macron nem hajlandó. Az Elysée-palota tegnap közölte, az elnök tudomásul veszi a miniszterelnök lemondását, és „a napokban” új kormányfőt fog kinevezni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
