Egész kabinetjével együtt távozik a hétfőn bizalmi szavazással megbukott francia kormányfő. François Bayrou lemondására még inkább megingott a gazdasági és pénzügyi körök bizalma Franciaországban.
François Bayrou kormányát hétfőn a szavazatok elsöprő többségével váltotta le a francia nemzetgyűlés, miután a Macron által egy év alatt negyedikként kinevezett miniszterelnök maga kért szavazást kormánya költségvetési javaslata okán.
Franciaországban rendkívüli meglepetést okozott, hogy Bayrou bizalmi szavazást kért, mert a kormányfő által bejelentett brutális megszorítások után valószerűtlen volt, hogy megkapja a parlamenti pártok támogatását. A kormány 2026-ra a költségvetés kiigazítása érdekében 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést, ráadásul adóemelést is tervezett a brutális méretű költségvetési hiány mérséklésére és az államadósság stabilizálására.
Másodpercenként 5000 euró
Franciaország második esztendeje sodródik konszenzust élvező költségvetés hiányában: Bayrou kabinetjének elődje, a példátlanul rövid életű Barnier-kormány is abba bukott bele, hogy a 2024-es év végén sem tudott előrukkolni a 2025-ös költségvetéssel. Bayrou rendkívüli intézkedései és a 44 milliárd eurós megszorítás vagy a két munkaszüneti nap, a húsvéthétfő és a május 8-i, világháborús győzelmi ünnep eltörlése egyaránt a Franciaország által évek óta felhalmozott, egyre növekvő adóssághalmazt és a gazdaság vészes kiegyensúlyozatlanságát próbálta volna rendbe tenni vagy legalábbis megtenni az első lépést.
Az egekbe szökő francia államadósság mellett – amelynek mértéke 2025 első negyedévének végén 3345 milliárd euró volt – itt a legnagyobb a költségvetési hiány az euróövezetben – jegyzi meg a Bloomberg. A gazdasági portál szerint a GDP-hez viszonyított állami hitelfelvétel 2030-ra 10 százalékponttal, immár 125 százalékra emelkedhet, ha a politikusok nem tudnak megállapodni a hiány kordában tartására irányuló intézkedésekben.
Amióta júliusban ismertette a kiadások megfékezésére vonatkozó javaslatait, Bayrou figyelmeztetett: az adósság másodpercenként 5000 euróval nő, a kamatköltségek pedig jövőre elérik az évi 75 milliárd, majd 2029-re az évi 100 milliárd eurót, ha továbbra sem tesznek semmit ez ellen.
Bár a köztársasági elnök legészszerűbb reagálása sokadik kormányának bukására az előrehozott választások kiírása lenne, erre Emmanuel Macron nem hajlandó. Az Elysée-palota tegnap közölte, az elnök tudomásul veszi a miniszterelnök lemondását, és „a napokban” új kormányfőt fog kinevezni.
