Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, ezért nem támogatja Ukrajna uniós tagságát sem – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap napirend előtt az Országgyűlésben.
A kormányfő az őszi ülésszak első napján elmondott felszólalásában kiemelte: Magyarországnak az ősz során még számos alkalommal meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország nem adott felhatalmazást senkinek sem arra, hogy a nevében háborút viseljen. Magyarország az Európai Unió tagja, senkivel nem áll háborúban, így az Európai Unió sem állhat – hangoztatta. Hozzátette, a háborúpárti országok tekinthetik magukat háborúban álló országoknak, de az uniót háborús célokra nem használhatják, amíg egyetlen ország ellenzi azt. Márpedig Magyarország ellenzi ezt.
A kormányfő helyzetértékelésében rámutatott: nem új jelenség, hogy háborúk, migrációs nyomás és egy új gazdasági-technológiai forradalom állítja új kihívás elé az Európai Uniót, és az sem új, hogy a nemzetközi politika és hatalmi erőtér gyors változásokon megy keresztül. „Három és fél éve véres háború dúl a keleti szomszédunkban, a Közel-Kelet újra puskaporos hordóhoz hasonlítható, újabb és újabb válsággócokkal kell megismerkedni.”
Ugyanakkor új jelenségként értékelte, hogy az Egyesült Államok elnöke pontról pontra végrehajtja választási ígéreteit, és megkezdte a korábban megingathatatlannak hitt kereskedelmi világrend mély átalakítását. Azt is új fejleményként jelölte meg, hogy a Távol-Kelet országai – Kína és az úgynevezett globális dél országai – „felvették az eléjük dobott kesztyűt”, olyan erőt és szervezettséget mutatnak, amire évtizedek óta nem volt példa, India pedig szorosabbra vonta együttműködését a kínai–orosz tengellyel. Ennek hatása lesz a magyar külkereskedelemre és a magyar külpolitikára is – prognosztizálta Orbán Viktor. Az is új jelenség, hogy az Európai Unió „még a fékezett habzású várakozásainkat is mélyen alulmúló teljesítményt mutat”, és teljesen kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából.
Kitért az Európai Bizottság elnökének szeptember 10-i beszédére, és hangsúlyozta: Ursula von der Leyen szerint hadi gazdálkodásra van szükség, ezzel szemben Magyarország versenyképességi fordulatot szorgalmaz; a bizottság elnöke szerint Ukrajna finanszírozása a legfontosabb, és az ukrán csatlakozási folyamat sürgetését is fenntartják. Emlékeztetett: Magyarország három és fél éve él az ukrajnai háború árnyékában, viseli annak minden következményét, és azóta mondja, hogy a háborúnak nincsen katonai, csakis diplomáciai megoldása. A nyári amerikai–orosz tárgyalásokra emlékeztetve javasolta, hogy legyenek európai–orosz tárgyalások is. Figyelmeztetett: ha Ukrajna belép az Európai Unióba, csődbe viszi Magyarországot és Európát is, ezért „semmi okunk, hogy ezt támogassuk”. Orbán Viktor azt mondta: Ukrajna csatlakozása tönkretenné a magyar gazdaságot, átrendezné az európai mezőgazdaság alapjait, Magyarország pedig az eddigi támogatott pozícióból befizetővé válna.
